Mainstream

Elküldte első képeit a BepiColombo európai-japán űrszonda.

Ennek oka a bolygók együttállása, amikor a Nap a Föld és a Mars között tartózkodik.

A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.

2016-ban egyszer már látni lehetett, majd eltűnt, néhány év múlva azonban újra észlelhető lesz ugyanaz a csillagrobbanás. Hogyan lehetséges ez?

A jelenleg ismert potenciális források kizárhatók. A Sydney Egyetem csillagászai titokzatos rádiójelet találtak. Közlés előtt álló tudományos publikációjuk szerint az ASKAP J173608.2-321635 jel forrása egyelőre nem ismert, valószínűleg egy eddig ismeretlen típusú égitestről származik.

A kicsiny helikopter a Perseverance marsjáró állandó partnere a vörös bolygó kutatásában.

Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek.

Az objektumok kozmikus ütközések hatására szabadulhattak el.

2024-ben indítanak missziót a Phoboszra, a vörös bolygó egyik holdjára.

A kínai marsjáró teljesítette tervezett feladatait a vörös bolygó felszínén.

A NASA mérnökei megállapították, hogy a kőzet nem volt elég erős ahhoz, hogy szilárd mintát gyűjthessen belőle a Perseverance rover.

A tudósok évtizedek óta, különféle módszerekkel próbálnak választ találni a kérdésre, vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban. Egy új elmélet szerint lehet, hogy rosszul közelítettünk a témához.

A szakértők egyelőre nem tudják, mi lehet pontosan a hatalmas struktúra.

Chilében az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (ESO VLT) használta egy csillagászcsoport, hogy új információkat gyűjtsön az L 98-59 katalógusjelű közeli csillag körül keringő, a Naprendszer belső bolygóira hasonlító planétákról. Közülük egyik tömege a Vénuszénak csupán fele – így ez a legkisebb tömegű exobolygó, amelyet a radiálissebesség-módszerrel észleltek –, és valószínűleg csillagának lakhatósági zónájában kering, felszínét pedig víz borítja.

Egy korábbi radarészlelés alapján azt feltételezték, hogy a vörös bolygó mélyén hatalmas tó létezhet, a tudósok most megvizsgálták.

Először észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légneművé válik – olvasható a NASA közleményében.

Nem elhanyagolható annak az esélye, hogy a Bennu aszteroida a Földbe csapódik. Kína merész tervet dolgozott ki, amivel elkerülhető lenne a világméretű katasztrófa.

Még azelőtt sikerült begyűjteni, hogy földi anyagokkal szennyeződött volna. Érdekes vegyületeket azonosítottak benne.

Eddig kétféle szupernóva-típust ismertünk, de egy japán csillagász már 1980-ban megjósolta, hogy léteznie kell egy harmadiknak. Most először sikerült ezt a harmadik, elektronbefogó típusú szupernóvát a valóságban is megfigyelni. A felfedezés a Rák-köd középkori rejtélyét is új megvilágításba helyezi.

Összesen 2034 olyan közeli csillagrendszert találtak a tudósok, ahol lehet élet, és láthatják is bolygónkat, vagy foghatják az innen érkező rádiójeleket.