Csillagászat

A japán Nagoya Egyetem tudósai egy olyan galaxist vizsgáltak a James Webb űrteleszkóp segítségével, ami az ősrobbanás után 367 millió évvel keletkezett.

Február elején ér földközelbe a zöldes fényben derengő C/2022 E3 (ZTF) nevű üstökös, amely Magyarországról is látható lesz.

A kutatók a Hubble űrtávcső segítségével vizsgálták a folyamatot.

Szakértők egy csoportja több mint 200, a Tejútrendszer pereméhez tartozó csillagra bukkant – írja a Gizmodo.

A legtávolabbi objektum több mint 1 millió fényévre fekszik, nagyjából félúton bolygónk és az Androméda-galaxis között.

Az amerikai kutatók szerint van rá esély, hogy ha valaki áthalad egy féreglyukon, és az ott uralkodó erők nem pusztítják el őt, még tud visszaküldeni egy üzenetet azelőtt, hogy összeomlana a járat.

Az amerikai űrkutatási szervezet Hubble és Spitzer űrtávcsöveivel fedezték fel a vízzel borított exobolygókat.

A tudósok úgy gondolják, azért mérnek fénytöbbletet az űrben a távcsöveink, mert a Naprendszer porának nevezett anyag visszaverheti a napfényt.

A 200 fényévre fekvő objektum több szempontból is érdekes.

A szakértők egy ritka, köztes tömegű fekete lyukra bukkantak.

A víztömeg ideális környezetet teremthetett az élet számára.

Az amerikai kutatók felfedezése szerint az M törpecsillagok körül keringő bolygóknak jó eséllyel nincs légkörük, ezért más bolygókon kell az élet jeleit keresni.

Egy neves svájci csillagász szerint a Föld-szerű exobolygók vizsgálata hozhat áttörést.

Bár már 2016 óta tudni a létezéséről, most végre több információt kaphatnak a kutatók a VHS 1256 b nevű objektumról.

A vörös törpék körül keringő planéták félig víz-, félig kőzetbolygók.

A tőlünk 161 ezer fényévnyire található csillagbölcsőt fotózta a NASA űrteleszkópja.

A TOI-1452b 100 fényévre van a Földtől, és ha valóban víz van a felszínén, akkor az élet után is érdemes lehet kutatni rajta.

A szakértők a Ryuguról elhozott mintákat elemezték.

Az Eseményhorizont Távcső (EHT) képességeit mutatja, hogy általa sikerült bemutatni az első felvételt egy fekete lyukról. De a berendezés nem csak erre jó.

Különféle rádiójeleket már többször befogtak a kutatók, de ami az Abell 3266 környékéről érkezett, azt egyelőre megérteni sem sikerült.

Csupán egy-két napon át látható, ha két neutroncsillag összeütközik, egy új teleszkóppal viszont valós időben lehet megfigyelni az eseményt.