Csillagászat

A túlélés érdekében mindenképpen el kell majd hagynunk bolygónkat. Bemutatjuk, mi lesz a jövőben.

Elküldte első képeit a BepiColombo európai-japán űrszonda.

A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.

2016-ban egyszer már látni lehetett, majd eltűnt, néhány év múlva azonban újra észlelhető lesz ugyanaz a csillagrobbanás. Hogyan lehetséges ez?

A jelenleg ismert potenciális források kizárhatók. A Sydney Egyetem csillagászai titokzatos rádiójelet találtak. Közlés előtt álló tudományos publikációjuk szerint az ASKAP J173608.2-321635 jel forrása egyelőre nem ismert, valószínűleg egy eddig ismeretlen típusú égitestről származik.

Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek.

Az objektumok kozmikus ütközések hatására szabadulhattak el.

A szakértők egyelőre nem tudják, mi lehet pontosan a hatalmas struktúra.

Chilében az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (ESO VLT) használta egy csillagászcsoport, hogy új információkat gyűjtsön az L 98-59 katalógusjelű közeli csillag körül keringő, a Naprendszer belső bolygóira hasonlító planétákról. Közülük egyik tömege a Vénuszénak csupán fele – így ez a legkisebb tömegű exobolygó, amelyet a radiálissebesség-módszerrel észleltek –, és valószínűleg csillagának lakhatósági zónájában kering, felszínét pedig víz borítja.

Először észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légneművé válik – olvasható a NASA közleményében.

Még azelőtt sikerült begyűjteni, hogy földi anyagokkal szennyeződött volna. Érdekes vegyületeket azonosítottak benne.

Eddig kétféle szupernóva-típust ismertünk, de egy japán csillagász már 1980-ban megjósolta, hogy léteznie kell egy harmadiknak. Most először sikerült ezt a harmadik, elektronbefogó típusú szupernóvát a valóságban is megfigyelni. A felfedezés a Rák-köd középkori rejtélyét is új megvilágításba helyezi.

Összesen 2034 olyan közeli csillagrendszert találtak a tudósok, ahol lehet élet, és láthatják is bolygónkat, vagy foghatják az innen érkező rádiójeleket.

A SETI vezető kutatója szerint amennyiben a csillagrendszereket átszelő idegenek valóban léteznek, azok valószínűleg nem élőlények lesznek.

Új modellel térképezik fel a titokzatos sötét anyag eloszlását.

A robbanás meglepően közel volt a Földhöz, emiatt elképesztő energiájú gamma-sugarak bombázták a Földet.

Magasabban és korábban jöttek létre, mint amire a kutatók számítottak. Az is lehet, hogy nem vízjégből állnak.

A csillagászok egy új kozmikus „remekművet" készítettek.

Egy lépéssel közelebb kerültünk az ősrobbanás rejtélyének megfejtéséhez, amely atomokat, csillagokat, galaxisokat és a ma ismert életet hozta létre.

A Tejútrendszer összeolvadt a körülötte keringő Gaia Enceladus törpegalaxissal mintegy 10 milliárd éve.