Az amerikai kutatók szerint van rá esély, hogy ha valaki áthalad egy féreglyukon, és az ott uralkodó erők nem pusztítják el őt, még tud visszaküldeni egy üzenetet azelőtt, hogy összeomlana a járat.

Az amerikai űrkutatási szervezet Hubble és Spitzer űrtávcsöveivel fedezték fel a vízzel borított exobolygókat.

A tudósok úgy gondolják, azért mérnek fénytöbbletet az űrben a távcsöveink, mert a Naprendszer porának nevezett anyag visszaverheti a napfényt.

A James Webb űrtávcső új képei sok kérdésre adhatnak választ.

A bulgáriai Szófiai Egyetem fizikusainak egy csoportja szerint a féreglyukak, azaz az univerzum egyik részét a másikkal összekötő hipotetikus alagutak a szemünk előtt rejtőzhetnek – írja a New Scientist.

A 200 fényévre fekvő objektum több szempontból is érdekes.

A szakértők egy ritka, köztes tömegű fekete lyukra bukkantak.

A NASA már többször volt kénytelen elhalasztani az Artemis I indítását, a jelek szerint azonban erre még a hónapban sort tudna keríteni a szervezet.

A víztömeg ideális környezetet teremthetett az élet számára.

Az amerikai kutatók felfedezése szerint az M törpecsillagok körül keringő bolygóknak jó eséllyel nincs légkörük, ezért más bolygókon kell az élet jeleit keresni.

A Mars egyik holdja takarta ki a Jupitert és több holdjai.

A NASA hivatalos közleményben erősítette meg, hogy sikerrel végződött a DART-misszió: szondájuk megváltoztatta a Dimorphos nevű égitest pályáját.

66 millió évvel ezelőtt egy 10 kilométeres aszteroida csapódott a Földbe, amely végső soron a dinoszauruszok kihalását eredményezte. Az ezzel kapcsolatos kutatások során olyan új bizonyítékokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy a Chicxulub becsapódása olyan hatalmas földrengést váltott ki, amely a becsapódás után hetekig, de inkább hónapokig rázta a bolygót.

Egy történelmi küldetés utolsó órái kezdődtek el: a NASA egy űrszondája szándékosan összeütközik egy aszteroidával, hogy kiderüljön, el lehet-e így téríteni veszélyesnek vélt űrsziklákat.

Egy neves svájci csillagász szerint a Föld-szerű exobolygók vizsgálata hozhat áttörést.

Bár már 2016 óta tudni a létezéséről, most végre több információt kaphatnak a kutatók a VHS 1256 b nevű objektumról.

A vörös törpék körül keringő planéták félig víz-, félig kőzetbolygók.

A tőlünk 161 ezer fényévnyire található csillagbölcsőt fotózta a NASA űrteleszkópja.

A Voyager-1 űrszonda már 23,5 milliárd kilométerre jár a Földtől, így a NASA által elküldött parancs csak 22 órával később ért célba.

A TOI-1452b 100 fényévre van a Földtől, és ha valóban víz van a felszínén, akkor az élet után is érdemes lehet kutatni rajta.