Néhány tulajdonság alapján le lehet ellenőrizni a valódiságát

A férfi az elmúlt négy évben többször megpróbálta felnyitni az aranyrögnek vélt sziklát, amihez sziklafűrészt, sarokcsiszolót és fúrót is használt, de egyszer sem járt sikerrel. Savval is próbálkozott, ám a szikla meg sem repedt. Egy véletlennek köszönhetően most kapott választ a sikertelenségének okára: a leletről kiderült ugyanis, hogy egy szuper ritka meteorit egy darabja.

Igencsak hasonlított egy megtermett aranyrögre

Erre utalt a szikla faragott, horpadásokkal teli, gödrös megjelenése, ami akkor alakul ki, amikor a meteoritek belépnek a légkörbe és kívülről elkezdenek olvadni

– magyarázta Dermot Henry, a Melbourne Múzeum geológusa, aki azonosította a ritka darabot.

Hangsúlyozta, hogy az összetételben és a szerkezetben meglévő különbségek miatt a meteoritoknak rengeteg altípusa van, mindazonáltal

van néhány általános tulajdonság, amik alapján le lehet ellenőrizni a meteorit valódiságát. Ilyenek például a mágneses teszt, a súly, a megolvadt kéreg, az alak és a belső szerkezet.

Bill Birch, a múzeum másik geológusa szerint sokat elárul az, amikor egy ilyen sziklát felemelünk a földről, mert ha az érezzük, hogy az szokatlanul nehéz, akkor szinte biztosan egy meteorittel van dolgunk.

A legolcsóbb űrkutatási formát jelentik

Maryborough városa közelében a kutatók már több meteoritre bukkantak. Az egyik kisebb objektum például nem kevesebb, mint 17 kilogrammot nyomott és nagy mennyiségű vasat tartalmazott.

A meteoritek a legolcsóbb űrkutatási formát jelentik, segítségükkel visszautazhatunk az időben és nyomokat mutatnak a Naprendszerünk koráról és kialakulásáról

– magyarázta Henry. – Más, ritka meteoritek pedig olyan szerves molekulákat tartalmaznak, mint amilyenek az aminosavak, az élet építőkövei, ezért is olyan fontosak.

Amíg az űrben mozog, meteoroidnak nevezzük. Amikor belép a légkörbe, a légellenállás okozta súrlódás hatására felforrósodik és fényt bocsát ki

Bár a kutatók még nem tudják, honnan jöhetett pontosan és mennyi ideig lehetett a Földön a David Hole által felfedezett darab, már van néhány ötletük. Szerintük

valószínűleg a Mars és a Jupiter közötti aszteroida övből került a Földre,

ahová a szén-dioxid-kibocsátás alapján úgy tűnik, hogy 100-1000 éve érkezett. A kutatók hangsúlyozták, hogy 1889 és 1951 között számos meteor-észlelés történt a területen.

A második legnagyobb meteorit lehet

A meteoritek becsapódási sebessége kb. 200 méter percenként, ami azt jelenti, hogy a földet érés során gödröket, krátereket hoznak létre. Ráadásul a vizsgálatok szerint a Maryborough-meteorit sokkal ritkább, mint az arany.

Egyike lehet annak a 17 meteoritnek, amit valaha feljegyeztek Ausztrália Viktória államában, és ennek az objektumnak van a második legnagyobb tömege és sűrűsége (az első helyen egy 55 kilogrammos meteorit áll 2003-ból).

Választ adhatnak a korai Naprendszerrel kapcsolatos kérdésekre

Nincs két egyforma meteorit és minden új példány tartalmaz olyan, eddig ismeretlen elemet, nyomot, mely a korai Naprendszer jobb megismeréséhez szükséges

– mutatott rá a geológus. – Minden új megtalált meteorit, mint ahogy ez a szuper ritka példány is, tudományos jelentőséggel bír.

A kutatók eredményeiket a Proceedings of the Royal Society of Victoria lapban publikálták.