Új galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok

Csak most ért el a fénye hozzánk

A nyugat-indiai Púnában működő Inter-University Center for Astronomy and Astrophysics (IUCAA) kutatói Szaraszvatinak nevezték el a szuperklasztert, és a The Astrophysical Journal című folyóiratban számoltak be eredményeikről.

Az univerzumban a galaxisok közötti teret forró gáz tölti ki (a kép illusztráció)

Forrás: NASA/ESA

Ennek a galaktikus szuperhalmaznak a fénye most ért el hozzánk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy tanulmányozzuk a múltját" - húzták alá a kutatók.Az IUCAA szerint a Szaraszvati egyike a világegyetem peremén található legnagyobb ismert képződményeknek.

A 600 millió fényév átmérőjű szuperklaszter nagyjából tízmilliárd éves és több mint tízezer galaxisnak ad otthont.

Tízmillió lehet a szuperhalmazok száma

A tanulmány vezető szerzője, Joydeep Bagchi szerint a kutatók a Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) keretében fedezték fel a gigantikus képződményt.

Az NGC 5426 és az NGC 5427 spirálgalaxis. Az imert galaxisok túlnyomó többsége része egy-egy galaxishalmaznak

Forrás: Gemini Observatory

A világegyetem jelenleg ismert legnagyobb méretű képződményei a szuperklaszterek, amelyek galaxisokból és galaxishalmazokból állnak. Alakjuk változatos, általában hosszúkás, fonalszerű szerkezetek, amelyek gyakran egymáshoz kapcsolódnak. Becslések szerint tízmillió szuperklaszter létezik a megfigyelhető világegyetemben.

Az Abell 2744 galaxishalmaz a NASA/ESA Hubble űrtávcsővel készített képe

Forrás: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), NASA, ESA, ESO and D. Coe (STScI)/J. Merten (Heidelberg/Bologna)

A szuperhalmazok azonosítása, behatárolása segít megérteni, hogy miként fejlődtek a galaxisok. A legújabb kutatási eredmények szerint, a galaxisok túlnyomó többsége valamelyik szuperhalmaz része, így ezeket tekinthetjük az univerzum legnagyobb rendszereinek. A szuperhalmazok galaxisai között sok a röntgenforrás, ami a a köztük lévő intergalaktikus térben lévő gázról tanúskodik.

A Tejútrendszer is része egy „roppant égboltnak"

A Hawaii Egyetem csillagászai 2014-ben állapították meg, hogy a Tejútrendszer egy óriási, korábban ismeretlen galaktikus szuperhalmaz "polgára". Az 520 millió fényév átmérőjű szuperklasztert Laniakeának - hawaii nyelven roppant égboltnak - nevezték el.

A tudomány jelenlegi állása szerint a Tejútrendszer körül 49 galaxis kering (Illusztráció)

Forrás: ESO/B. Tafreshi/TWAN

A Földhöz legközelebbi szabályos rendszer a Pegazus galaxishalmaz, amely 150 millió fényév távolságra található a Földtől. A megfigyelhető univerzumban az eddig ismert legnagyobb halmazok a Virgo, a Herkules, és a Coma-halmaz. A galaxishalmazokban igen nagy arányt képvisel a sötétanyag, átmérőjük jellemzően 2 – 10 megaparszek.