"Ez elképesztő, úgy gondolom, eléggé a földön járok, de amit láttam, nagyon speckó, ezt valami csinálta" - nyilatkozta az esetről. "Mi csinálhatta, és mit akarhat ezzel mondani?" - tette fel magának a kérdést.
A helyszínen felhívta az árpaföld tulajdonosát, aki azt mondta, tud róla, hogy szélkárok vannak a területén, de ebben nem lát semmi különöset.
Siki András onnan vélte megismerni a gabonakör-jelenséget, hogy véletlenül pont egy hete látott a youtube-on egy ugyanilyen ábrákat bemutató videót. Kutatásai szerint az elmúlt időszakban Angliában, Olaszországban, Peruban, Brazíliában, Chilében és Izraelben tapasztaltak hasonló jelenséget, még vizsgálják, mi lehet az oka.
A Múlt-kor történelmi portál cikkét elolvasva erősen valószínűnek tartjuk, hogy ugyanezzel a jelenséggel találkozott a képek beküldője is. A Légirégész blog korábban azt írja, hogy "ha egykori épületek alapfalai, falmaradványai rejtőznek a talajban, a tápanyagháztartás különbségének köszönhetően a fölöttük növő, belőlük táplálkozó növényzet eltérést mutat. Fejletlenebb lesz, alacsonyabbra nő, előbb érik be, illetve kevesebb vizet képes felvenni és ellenállóbbá válik a viharokkal, viharos széllel szemben". Ez megmagyarázhatja, hogy a fotókon bizonyos helyeken miért hajlott el az árpa, máshol pedig miért nem.
"Római és középkori épületek, újkori majorságok válnak láthatóvá a viharok tépázta táblákban. Extrém esetekben előfordulhat, hogy kizárólag a romok felett marad állva a gabona, mely így akár a helyszínen is tanulmányozhatóvá, mérhetővé válik" - írja a blog, ami a klímaváltozással hozza összefüggésbe, hogy egyre több ilyen alakzatot fedeznek fel. Ebből ítélve Siki András lehet, hogy nem apró zöld emberkékkel, hanem régészekkel fog majd a helyszínen legközelebb találkozni.
Irja az index.hu