Mainstream

Ugyanakkor arra is nagy az esély, hogy sima rádióinterferenciáról van szó – most ez utóbbi magyarázatot próbálják kizárni épp.

Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva.

Ausztrál csillagászok egy egyelőre semmihez nem fogható rádiójelet fogtak be. Az űrből jött, és nagyon-nagyon messziről.

A szakértők az Egyiptomban felfedezett Hypatia-követ tanulmányozták.

Ez a páratlan megfigyelés nagyban hozzájárul a galaxisunk középpontjában zajló folyamatok megismeréséhez.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai a fekete lyuk által kibocsátott röntgensugárzást konvertálták hangokká.

Nagy horderejű bejelentést készülnek tenni a tudósok május 12-én. Az egyik teleszkóp megfigyelhetett valamit a galaxisunkban.

Az aprócska mikronóva pár milliárd gízaipiramis-tömegű hidrogén termonukleáris robbanása.

Bemutatják az első dinoszauruszkövületet, ami a 66 millió évvel ezelőtti aszteroida-becsapódáshoz kapcsolható.

Hasonló csoportot még nem láttak a Naprendszerben.

Az Eseményhorizont Teleszkóp csapata 2019-ben már történelmet írt.

A James Webb optikai teljesítménye képes lesz elérni, vagy túlszárnyalni a tudományos célokat, amelyek miatt megépítették.

Magyar kutatók is részesei annak a kutatócsoportnak, amely feltárta az eddig megfigyelt legfurcsább feketelyuk-ütközés részleteit.

A geológusokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy milyen is lehet bolygónk legbelső része.

Fekete lyuknak hitték korábban, kiderült, hogy mégsem az.

A szupermasszív fekete lyuk egy 47 millió fényévre fekvő galaxisban található.

A keletkezett napszél szerencsére nem bolygónk felé irányul.

Az objektum a Föld második ismert trójai aszteroidája.

Máshogy működik, mint bármi, amit eddig láttunk. Nincs is messze, csak négyezer fényévnyire.

A NASA egyik űreszköze dokumentálta a jelenségeket.