A Földre számos veszély leselkedik a világűrből, bármikor eltalálhatja egy kisebb-nagyobb aszteroida, figyelmeztetnek kutatók már hosszú évek óta. Nagyon sok űrtávcsővel pásztázzák az űrt, hogy még időben felfedezzék ezeket a kisbolygókat.
A csillagászok felfedeztek egy extrém halvány galaxist, amely olyan öreg, hogy mindössze 400 millió évvel az ősrobbanás után keletkezhetett.
Vörös törpe csillagának gigantikus kitörései teljesen alkalmatlanná tehették bármilyen életforma hordozására a hasonlósági indexe alapján a Földdel leginkább összevethető exobolygót.
Egy évvel ezelőtt gravitációslencse-hatás révén sikerült felfedezni az extrém távoli csillagrobbanást, amelynek fotonjai közül néhány várhatóan csak 2016-ban éri el a Földet.
Azonosították a galaxisunkban valaha felfedezett legforróbb fehér törpecsillagot a Tübingeni és Potsdami Egyetemek kutatói.
Még soha nem sikerült ábrázolniuk ilyet a tudósoknak. Megmutatta magát egy másik csillagrendszer.
Az eddig megfigyelt exobolygók közül a legközelebb van a Földhöz az az új égitest, amelyet májusban fedezett fel a Massachussettsi Műszaki Egyetem tudóscsoportja, és amelynek légköre lehet.
Eddig nem ismert részt találtak a Tejútrendszer közepén. Csillagászok fiatal csillagokból álló korongot fedeztek fel, amely öreg csillagok között helyezkedik el.
Ismeretlen anyag bújik meg a Jupiter negyedik legnagyobb holdjának repedéseiben. Egyelőre nincs sok információ róla, vélhetően valamilyen fajta sóról lehet szó.
Jó kis rejtély, hogy mi a manó a WT1190F névre keresztelt objektum, ami november 13-án bele fog csapódni a bolygónkba.
Megkezdődött a civilizáció keresése a bizarr fényű csillagnál.
Rejtélyes, korábban sohasem látott hullámszerű képződményeket észleltek egy közeli, fiatal csillag környezetében. A jelenségre egyelőre nincs magyarázat. A felfedezést látványos videóban is bemutatjuk.
Idén februárban a Ceres nevű törpebolygó felé tartó Dawn űrszonda valami fényeset fotózott a felszínen. Úgy tűnik, a NASA végre tudja, mi a fene lehet az, ami fénylik, és bár eddig a jeget tartották a legvalószínűbbnek, kiderült, hogy nem az. A vizsgálatok tovább folytatódnak, így még a szakemberek sem lehetnek biztosak az eredményekben.
Újabb képek érkeztek a Plútó háza tájáról, igaz, ezúttal nem a törpebolygót, hanem annak legnagyobb holdját, a Charont csodálhatjuk meg teljes pompájában.
Soha ilyen jó anyag nem készült még ilyen messzi bolygóról: 63 fényév távolságból sikerült lekapnia egy gázóriást egy chilei teleszkópnak.
Magyar kutatók a közeli és távoli kisbolygók vizsgálata után ismét a Kepler-űrtávcső képességeinek határait feszegetik.
Krátereket, jégfolyamokat, hegyeket, völgyeket és vélt dűnéket lehet megfigyelni a NASA New Horizons űrszondájának Plutóról készített legújabb felvételein.
A NASA történelmi jelentőségű New Horizons küldetésének köszönhetően minden eddiginél többet tudunk a Plútóról. Ezen új ismeretek alapján egy brit fizikus nem tartja lehetetlennek, hogy kialakult az élet a törpebolygó felszín alatti óceánjaiban.
Az Oklahomai Egyetem kutatói kínai csillagászok segítségével két fekete lyukat is felfedeztek egy rendkívül fényes, aktív galaxismaggal rendelkező csillagvárosban.