ParaHIR.HU

Subscribe to ParaHIR.HU hírcsatorna
Frissítve: 40 perc 11 másodperc

Szenzáció: felszállt a NASA helikoptere a Marson (+videó)

2021, április 19 - 19:48
MarsNASAIngenuityKategória: Mainstream

A NASA Ingenuity nevű űreszköze csupán kevesebb mint egy percet repült, az eredmény mégis történelmi az űrkutatás szempontjából.

Az Ingenuity sikerét az egyik Mars körül keringő műhold erősítette meg a Földnek - írja a BBC.

A tesztek következő fázisában az Ingenuity magasabbra és messzebbre fog repülni. Az eredmények fontos információkat fognak szolgáltatni a technológia lehetőségeiről és korlátairól. 

Most már kimondhatjuk, hogy ember alkotta forgószárnyas repülőgép repült egy másik planétán

- mondta MiMi Aung, a NASA Sugárhajtású Laboratóriumának projektmenedzsere, aki a repülőgépeket feltaláló Wright fivérek teljesítményéhez hasonlította a történelmi eseményt.

A mostani kísérlet során a marsi helikopter 3 méter magasra emelkedett. Ez nem könnyű mutatvány, tekintve, hogy a vörös bolygó atmoszférája drasztikusan eltér a miénktől, sűrűsége a földi légkör sűrűségének mindössze 1 százaléka. Éppen ezért az Ingenuityt rendkívül könnyűre tervezték, mindössze 1,8 kilogrammos, légcsavarjai percenként 2500 fordulatot tesznek meg.

A NASA által 2021. április 19-én közreadott és a Perseverance amerikai Mars-járó Mastcam-Z kamerája által április 16-án készített kép az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopterről, miután sikeres nagysebességű felszállási tesztet hajtott végre. A február 18-án a Marson földet érő Perseverance a tervek szerint egy teljes marsi éven, azaz 687 földi napon át a mikrobiális élet nyomai után kutat a bolygón

FORRÁS: MTI/EPA/NASA/JPL-CALTECH/

Az Ingenuity a Perseverance marsjáró hasára rögzítve érkezett a vörös bolygóra, és a rover munkáját segíti majd. Alkalmas lehet sziklafalak, barlangok és mély kráterek feltérképezésére, továbbá tudományos műszerek szállítására, valamint felderítésre.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Jeleket küld a Marsról az Ingenuity helikopter isÚtnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson
Kategóriák: UFO

Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx űrszonda mintagyűjtésének

2021, április 16 - 18:36
undefinedKategória: Mainstream

Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondájának mintagyűjtése múlt év októberében - derült ki az űrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekből, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött.

Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. A Földre érkezett felvételeket csütörtökön tette közzé honlapján a NASA, párosítva azzal a 2019 márciusában készített felvétellel, amelyet még a kisbolygó feltérképezésekor készített az űrszonda.

AZ ÁPRILISI FELVÉTELEKEN LÁTHATÓ AZ A SÜLLYEDÉS, AMELYET AZ OSIRIS-REX AKKOR OKOZOTT, AMIKOR 3,4 MÉTER HOSSZÚ KARJA BEHATOLT AZ ASZTERIODA FELSZÍNÉBE.

Nemcsak a mintavétel hagyott nyomokat a Bennu felszínén: az űrszonda karja érintésének ereje szintén megbolygatta azt, továbbá a űrszondát a Bennutól eltávolító négy hajtómű is felkavarta a felszíni port és a köveket. Egy nagyjából egytonnás követ mintegy 12 méterre mozdítottak el a mintagyűjtés és az azt kísérő események. 

Az űrszonda utolsó repülésekor 5,9 órán át készített felvételeket a Bennuról mintegy 3,5 kilométerre megközelítve annak felszínét, ami a legközelebbi volt azóta, hogy októberben mintákat vett belőle.
Az OSIRIS-REx fedélzetén a begyűjtött mintákkal május 10-ig marad a Bennu közelében, amikor elindul vissza a Földre.

A TERVEK SZERINT 2023. SZEPTEMBER 24-ÉN KELL MEGÉRKEZNIE A TALAJMINTÁKKAL.

A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Az OSIRIS-Rex sikeresen katapultált a veszedelmes aszteroida feléRekordközelségbe került a Bennu kisbolygóhoz az OSIRIS-REx űrszondaVizet találtak a Bennu aszteroidán
Kategóriák: UFO

Új fizikát ír egy szubatomi részecske

2021, április 13 - 18:59
CsillagászatKategória: Mainstream

A müon néven ismert részecskékkel végzett kísérletek arra utalnak, hogy olyan, a kozmosz természete és evolúciója szempontjából létfontosságú anyag- és energiaformák léteznek, amelyeket a tudomány jelenleg még nem ismer.

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy egy apró szubatomi részecske nem engedelmeskedik a fizika ismert törvényeinek – jelentették be amerikai tudósok. Ez a megállapítás most ismét rengeteg kérdőjelet vetett fel az univerzum megértésében – írja a New York Times.

A fizikusok szerint kísérleteik eredményei arra utalnak, hogy vannak olyan anyag- és energiaformák, amelyek létfontosságúak a kozmosz természete és evolúciója szempontjából, amelyeket a tudomány eddig még nem ismer.

Ez a mi Mars-rover leszállási pillanatunk.

– állítja Chris Polly fizikus, aki a Fermi National Accelerator Laboratorynál, vagy más néven a Fermilabnál dolgozik. A Fermilag a nagy energiájú részecskefizikára specializálódott amerikai nemzeti laboratórium, amelyet a Chicagói Egyetem energiaosztálya működtet. Polly karrierje nagy részében mindig is ezen a kutatáson dolgozott.

A müon most reflektorfényben

A szóban forgó részecske a müon, amely hasonló az elektronhoz, de sokkal nehezebb, és a kozmosz szerves eleme. A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére” a második részecskecsaládból. Egy elemi részecske, azon belül a leptonok közé soroljuk.

Dr. Polly és munkatársai – egy hét ország 200 fizikusából álló nemzetközi csapat – megállapították, hogy a müonok nem úgy viselkedtek, ahogy azt eddig jósolták, amikor intenzív mágneses téren keresztül lőtték át a Fermilab kísérletei során. Ez a rendhagyó viselkedés pedig a kutatók szerint határozott kihívást jelent a részecskefizika standard modelljének, amely egy olyan elektromágneses kvantumtérelmélet, amely a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket is leírja. A standard modell egyben felsorolja az univerzum alapvető részecskéit (a legutolsó számítások szerint 17-et), illetve azt, hogy ezek hogyan hatnak egymásra.

Ez erős bizonyíték arra nézve, hogy a müon érzékeny valamire, ami a legjobb elméletünkben eddig nem szerepelt.

– állítja Renee Fatemi, a Kentucky Egyetem fizikusa.

A Muon g-2 nevű kísérlet első eredményei megegyeztek a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium 2001-es hasonló kutatásainak eredményeivel – utóbbiak 

AZÓTA IS ZAVARBA EJTETTÉK A FIZIKUSOKAT.

Szerdán egy virtuális szemináriumon és sajtótájékoztatón számolt be dr. Polly a kutatási eredményeikről.

A mai rendkívüli nap, amelyet nemcsak mi, hanem az egész nemzetközi fizikai közösség is nagyon várt.

– mondta Graziano Venanzoni, az együttműködés szóvivője és az Olasz Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézet fizikusa a Fermilab által kiadott közleményben. Az eredményeket számos, szakértők által áttekintett folyóiratnak benyújtott dokumentumban is közzéteszik.

Még nem lehet hivatalos felfedezésként tekinteni rá

A méréseknek körülbelül egy a negyvenezerhez esélye van arra nézve, hogy „vakszerencse” legyen – jelentették be a tudósok, amely jóval elmarad attól az „aranystandardtól”, amely szükséges ahhoz, hogy a fizikai szabványok szerint hivatalos felfedezésnek tartsák.

Az ilyen ígéretes kutatások eredményei emiatt 

FOLYAMATOSAN ELTŰNNEK
 

a tudományban, de további kísérletek és tanulmányok is készülnek ebben a témában is. A szerdai eredmények csak az összes kinyert adat hat százalékát teszik ki, amelyet a müonkísérletek terén várhatóan el fognak érni az elkövetkező években.

A standard modellre eddig szinte „szentírásként” tekintettek

Évtizedek óta a fizikusok a standard modellre támaszkodtak, amely egyben kötötte is őket. A standard modell sikeresen magyarázza a nagy energiájú részecskekísérletek eredményeit olyan helyeken, mint a CERN „Nagy Hadronütköztetője” (Large Hadron Collider), amely a CERN 2008-ban átadott részecskegyorsítója és ütköztetőgyűrűje. Ez a modell ugyanakkor megválaszolatlanul hagy sok nagy kérdést az univerzummal kapcsolatban.

A legtöbb fizikus úgy véli, hogy az új fizikai törvények még felfedezésre várnak, csak még mélyebben és tovább kellene ásnunk magunkat a kutatásokban, hogy megértsük ezeket. A Fermilab-kísérlet további információi jelentős lendületet adhatnak a drága részecskegyorsítók következő generációjának építésére vágyó tudósok számára.

Idővel magyarázatokat is találhatunk azokra a kozmikus titkokra, amelyek régóta foglalkoztatják magányos fajunkat a Földön. Például mi is valójában a a „sötét anyag”, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, és jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk? Továbbá, miért van egyáltalán anyag az univerzumban? – teszi fel a költői kérdést a New York Times.

A Twitteren a fizikusok lelkesedés és óvatosság keverékével reagáltak a szerdai bejelentésre.

Természetesen fennáll annak a lehetősége, hogy új fizikáról van szó. De nem fogadnék rá.

kételkedik Sabine Hossenfelder, a Frankfurti Haladó Tanulmányi Intézet fizikusa.

Nagyon izgatott vagyok. Úgy érzem, hogy ez az apró eltérés megingathatja azokat az alapokat, amelyeket jelenleg tudunk, vagy tudni vélünk.

– tette még hozzá Marcela Carena, a Fermilab elméletifizika-vezetője, aki nem volt része a kísérletnek.

Forrás: IndexKapcsolódó: A fizika évtizedes rejtélyét oldották meg részecskekutatókJégkockával találták meg a rejtélyes részecskék keletkezési helyétSzellemrészecskéket észleltek egy fekete lyuknálÚj elemi részecske létezését sikerült bizonyítani
Kategóriák: UFO

Szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel egy távoli bolygó körül

2021, április 10 - 18:26
CsillagászatexobolygóKategória: Mainstream

Egy exobolygó körül szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel az olaszországi Galileo Nemzeti Teleszkóp (Telescopio Nazionale Galileo - TNG) segítségével.

A víz mellett öt további molekulát tartalmaz az atmoszféra a nemzetközi kutatócsoport közlése szerint. Az Osztrák Tudományos Akadémia Űrkutató Intézetének (IWF) részvételével zajlott kutatás eredményeit a The Nature címűtudományos folyóiratban mutatták be.

A tudósok azt remélik, hogy olyan bolygóra bukkannak a Naprendszeren kívül, amely hasonlatos a Földhöz és amelyen akár az élet bizonyos formái is megtalálhatók. Sok eddig felfedezett exobolygó "forró Jupiterre" hasonított.

A most vizsgált HD209458b jelű bolygó is ezek közé tartozik. Bár életre nem alkalmas égitest, légköre és keletkezési története érdekes a szakértők számára. A La Palma szigeten lévő TNG segítségével megvizsgálták a bolygó légkörét és öt szenet és nitrogént tartalmazó molekulafajtára bukkantak a víz mellett: szén-monoxidot, hidrogén-cianidot, metánt, ammóniát és acetilént találtak.


FORRÁS: NASA

Ez arra utalhat, hogy a bolygó a csillagától nagyobb távolságban jött létre, majd közelebb került hozzá - mondta Luca Fossati, a grazi intézet kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány társszerzője.

Ez az egyik első exobolygó, melyet már 20 évvel ezelőtt felfedeztek. Mérete és tömege nagyjából a Jupiterével azonos, de 20-szor közelebb kering anyacsillagához, mint a Föld a Naphoz. Ennek megfelelően ez az Orion csillagképben megtalálható bolygó szélsőségesen forró: a tudósok becslése szerint mintegy 1800 Celsius-fokos.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 20 új földszerű exobolygóra bukkanhattakEgy exobolygó felszínére pillantott a Spitzer űrtávcsőElőször fedezhettek fel exobolygókat a galaxisunkon kívülFöldihez hasonló légköre lehet a pokoli exobolygónakElőször találtak felhőmentes atmoszférát egy exobolygón
Kategóriák: UFO

Egy elveszett bolygó maradványait rejtheti a Föld mélye

2021, április 4 - 20:49
CsillagászatKategória: Mainstream

4,5 milliárd évvel ezelőtt egy nagyjából Mars nagyságú objektum ütközhetett a Földdel. Egyes elméletek szerint ez a kozmikus karambol vezetett a Hold létrejöttéhez. Egy most megjelent tanulmány úgy véli, a titokzatos égitest maradványai ott rejtőzhetnek a földköpenyben - írja a Science híroldala.

A széles körben elfogadott teória szerint a Föld csecsemőkorában egy Theia nevű égitest csapódhatott bolygónkba, az ütközés során keletkező kőzettörmelékből pedig kialakult a Hold.

AZ ARIZONAI ÁLLAMI EGYETEM SZAKÉRTŐI SZERINT A THEIA MARADVÁNYAI KÉT KONTINENS NAGYSÁGÚ KŐZETRÉTEGBE VANNAK ÁGYAZVA VALAHOL NYUGAT-AFRIKA ÉS A CSENDES-ÓCEÁN ALATT.

A szeizmológusok korábban megfigyelték, hogy a földrengésekből származó szeizmikus hullámok a két rétegben, az úgynevezett alacsony nyírási sebességű provinciákban (angol rövidítésben LLSVP) lelassulnak. Arra is fény derült, hogy a rétegeket alkotó kőzetek sűrűsége és kémiai felépítése markánsan eltér a földköpeny többi részétől. Össztömegük a Hold tömegének hatszorosa.

Ezek a leghatalmasabb képződmények a földköpenyben"– mondta a kutatás vezetője, Qian Yuan.

FORRÁS: AFP

Az izotópos elemzések és modellek alapján Yuan úgy véli, az LLSVP-k valójában a Theia maradványai.

Yuan szerint a becsapódást követően a Theia magja összeolvadt a Földével. Amennyiben a modell helyes, az elpusztult égitest köpenye pont ott található, ahol a két LLSVP húzódik. A szimulációk azt mutatták, hogy a Theia köpenye 1,5-3,5 százalékkal volt sűrűbb a földköpenynél, ezért is maradhatott meg ilyen jól elkülönülten.

A kutatók Izlandról és Szamoáról is gyűjtöttek mintákat, ezek elemzése alapján pedig kiderült, hogy a két LLSVP a Föld első 100 millió évében keletkezhetett, vagyis akkor, amikor a Hold is létrejött.

A fenti megállapítások alátámasztásához természetesen arra van szükség, hogy a tudósok a Hold köpenyéből is mintákat vegyenek. A keresett kőzetek Földünk égi kísérőjének déli sarkánál, egy becsapódási kráter mélyen lehetnek.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Föld valójában két bolygóból állA Föld belsejében lassabb az idő, mint a felszínénA Föld eredeti kérgének nyomaira bukkantak - a kőzet 4,3 milliárd éves! (+videó)
Kategóriák: UFO

Megtalálhatták az egyik legősibb üstököst

2021, március 31 - 20:37
üstökösCsillagászatKategória: Mainstream

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések szerint a Naprendszerbe érkezettek közül eddig felfedezett két csillagközi látogató egyike, a másodikként talált 2I/Borisov a valaha megfigyelt egyik legősibb üstökös lehet. A kutatók úgy vélik, hogy soha nem járt csillag közelében, így háborítatlanul megőrizte azt a gázt és port, amelyből kialakult.

A 2I/Borisov üstököst Gennagyij Boriszov amatőrcsillagász fedezte fel 2019 augusztusában, néhány héttel később pedig azt is megerősítették, hogy a Naprendszeren kívülről érkezett. „A 2I/Borisov a valaha észlelt üstökösök legősibb példánya lehet" – mondja Stefano Bagnulo (Armagh Observatory & Planetarium, Észak-Írország, Egyesült Királyság), a Nature Communications folyóiratban ma közzétett tanulmányt megalapozó kutatás vezetője. A csoport úgy véli, az üstökös soha nem járt más csillag közelében azt megelőzően, hogy 2019-ben elrepült a Nap mellett.

Bagnulo és kollégái az ESO Chile északi részén működő VLT távcsőegyüttesének FORS2 műszerét használták, hogy polarimetriai mérésekkel részletesen tanulmányozzák a 2I/Borisov üstököst. Mivel ezt a technikát rendszeresen alkalmazzák a Naprendszer üstököseinek és kis égitestjeinek vizsgálatakor is, a kutatócsoport össze tudta hasonlítani a csillagközi látogatót a saját, helyi üstököseinkkel.

Mi a polarimetria?

A polarimetria a fény polarizációjának mérése. A fény különböző szűrőkön – például napszemüvegek lencséin – vagy adott esetben üstökösanyagon áthaladva polarizálódik. Az üstököspor szemcséi által polarizált napfény jellemzőinek tanulmányozásával a kutatók az üstökösök fizikai és kémiai tulajdonságairól szerezhetnek bővebb ismereteket.
A kutatók azt találták, hogy a 2I/Borisov polarimetriai jellemzői eltérnek a Naprendszer üstököseinek megfelelő paramétereitől, kivételt egyedül a Hale–Bopp képez. A Hale–Bopp-üstököst az 1990-es évek második felében élénk érdeklődés övezte, mivel szabad szemmel is könnyen meg lehetett figyelni, és az addig ismert üstökösök közül az egyik legősibb példány volt.

A képet az ESO VLT távcsőegyüttesének FORS2 műszerével rögzítették 2019 végén, amikor a 2I/Borisov a Nap közelében járt. Mivel az üstökös nyaktörő, 175000 km/h sebességgel száguldott, a háttércsillagok képe csíkká húzódott, miközben a távcső az üstökös pályáját követte. A csíkok diszkóhangulatot idéző színei annak következményei, hogy a kép különböző hullámhosszakra hangolt szűrőkön keresztül rögzített felvételekből összeállított montázs, a színek pedig a hullámhosszakat kódolják.

FORRÁS: ESO/O. HAINAUT

Úgy gondolták, hogy a legutóbbi perihéliumátmenete előtt mindössze egyszer járt a Nap közelében, így a napszél és a sugárzás alig hagyott nyomot rajta. Ősi volta azt jelenti, hogy összetétele nagyon hasonló annak a gáz- és porfelhőnek az összetételéhez, amelyből a Naprendszerrel együtt nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt létrejött.

A polarizációs mérések és az üstökös színadatainak elemzése alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a 2I/Borisov valójában még a Hale–Bopp-üstökösnél is régebbi. Ez pedig esetében is azt jelenti, hogy változatlan nyomait őrzi annak a por- és gázfelhőnek, amelyből kialakult.

„A tény, hogy a két üstökös ennyire figyelemreméltóan hasonló egymáshoz, azt sugallja, hogy az a környezet, amelyben a 2I/Borisov létrejött, összetételében nem nagyon különbözik a korai Naprendszertől" – teszi hozzá Alberto Cellino ( INAF – Osservatorio Astrofisico di Torino, Olaszország), a tanulmány egyik társszerzője. 

Az üstökösök és földközeli objektumok egyik szakértője, jelen kutatást azonban csak kívülállóként véleményező Olivier Hainaut (ESO, Németország) is egyetért ezzel. „A fő eredmény – miszerint a 2I/Borisov a Hale–Bopp-üstökösön kívül semmihez sem hasonlítható – nagyon fontos állítás" – mondja, és hozzáteszi,„valószínű, hogy hasonló körülmények között keletkeztek".

„A 2I/Borisov felbukkanása a csillagközi térből először teremtett lehetőséget arra, hogy egy másik bolygórendszerből származó üstökös összetételét tanulmányozhassuk, és ellenőrizzük, hogy a belőle távozó anyag különbözik-e a mi helyi üstököseink anyagától" – magyarázza Ludmilla Kolokolova (University of Maryland, Amerikai Egyesült Államok), a Nature Communications-kutatás egyik résztvevője.

Bagnulo bízik benne, hogy már az évtized végét megelőzően további, még jobb lehetőség nyílik a csillagászok előtt, hogy csavargó üstököst tanulmányozhassanak. „Az ESA 2029-ben tervezi felbocsátani a Comet Interceptor űrszondát, amellyel akár el is érhetünk egy csillagközi látogatót, ha az megfelelő pályán mozog" – utal az Európai Űrügynökség eljövendő küldetésére.

A kép a művész elképzelését mutatja arról, hogyan nézhet ki a 2I/Borisov üstökös felszíne

FORRÁS: ESO/M. KORMESSER
 

Por őrzi az eredetét

Azonban földi távcsövekkel a csillagászok űrmissziók nélkül is sok mindent megtudhatnak a 2I/Borisov üstököshöz hasonló csavargók különböző jellemzőiről. „Gondoljunk bele, mekkora szerencsénk volt, hogy egy fényévekre lévő bolygórendszerből származó üstökös egyszer csak véletlenül megjelent a »kertek alatt«" – hívja fel a figyelmet Bin Yang, az ESO chilei csillagásza, aki szintén kihasználta a lehetőséget, amelyet a 2I/Borisov Naprendszeren való áthaladása nyújtott, hogy vizsgálja a rejtélyes üstököst. Az általa vezetett kutatócsoport tanulmányát a Nature Astronomy folyóirat közli.

Yang és csoportja az ESO együttműködésével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszer, illetve szintén az ESO VLT távcsőegyüttesével gyűjtött adatok alapján a 2I/Borisov porszemcséit tanulmányozta, hogy így következtethessen az üstökös szülőrendszerében uralkodó viszonyokra.

Megállapították, hogy a 2I/Borisov kómája – az üstökös magját övező porburok – apró, milliméter vagy annál nagyobb méretű szemcséket tartalmaz. Azt is kimutatták, hogy a szén-monoxid és a víz részaránya drasztikusan megváltozott, miközben az üstökös közeledett a Naphoz. A csoport szerint – amelynek viszont Olivier Hainaut is tagja volt – ez arra utal, hogy az üstökös olyan összetevőkből áll, amelyek bolygórendszerének különböző régióiban keletkeztek.

Yang és munkatársainak megfigyelései azt jelzik, hogy a 2I/Borisov szülőrendszerében az anyagösszetétel a csillagtól kifelé haladva jelentősen változott, vélhetően óriásbolygók miatt, amelyek erős gravitációs hatása összekeveri az anyagot a rendszerben. A kutatók úgy vélik, hogy hasonló folyamat játszódhatott le a Naprendszer történetének korai szakaszában is.

A 2I/Borisov a Naprendszeren áthaladó első csavargó üstökös volt, de nem ez volt az első csillagközi látogató. A Naprendszeren átszáguldó elsőként azonosított csillagközi objektum az ʻOumuamua volt, amelyet 2017-ben szintén vizsgáltak az ESO VLT távcsőegyüttesével. Bár eredetileg üstökösként osztályozták, a kóma hiánya miatt az ʻOumuamuát később mégis inkább a kisbolygók közé sorolták.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: "Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a Jupiteren túlAz élet építőköveit találták az üstökösönAz élethez szükséges molekulákat találtak "Csuri" üstökösönÉrdekes eredményre jutottak az üstökösport vizsgáló kutatók
Kategóriák: UFO

Kiderült, meddig tudjuk biztosan elkerülni az Apophis aszteroida becsapódását

2021, március 28 - 20:25
AszteroidaKategória: Mainstream

A Föld még legalább 100 évig biztosan nem fog összeütközni egy különösen veszélyes aszteroidával - jelentette ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a legújabb teleszkópos megfigyelések alapján.

Az Apophis nevű kisbolygó a következő száz évben három alkalommal is megközelíti a Földet, 2029-ben, 2036-ban és 2068-ban. Azt már eddig is tudni lehetett, hogy az első két találkozás nem jelent veszélyt bolygónkra, a friss megfigyelések szerint azonban már biztos, hogy a 340 méteres űrszikla 2068-ban sem fog összeütközni a Földdel.

Egy 2068-as becsapódás nem tartozik többé a lehetőségek közé, és számításaink szerint még legalább 100 évig nem fenyeget ütközés veszélye

- közölte a NASA a hétvégén.

A friss kutatási eredmények nyomán az űrkutatási hivatal hivatalosan is eltávolította az égitestet a veszélyes aszteroidák listájáról.

AZ ELSŐKÉNT 2004-BEN ÉSZLELT APOPHIST MÁRCIUS FOLYAMÁN SIKERÜLT JOBBAN MEGFIGYELNI, AMIKOR A NAP KÖRÜL KERINGVE ARÁNYLAG KÖZEL, 17 MILLIÓ KILOMÉTERRE HALADT EL A FÖLD MELLETT.

A kisbolygót közelebbről is szemügyre vehetik a csillagászok 2029. április 13-án, amikor mindössze 32 ezer kilométerre lesz a Földtől.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Kizárták, hogy az Apophis kisbolygó 8 év múlva eltalálja a földet - de mi lesz 15 év múlva?
Kategóriák: UFO

Egy elveszett bolygó maradványai rejtőzhetnek a Föld mélyén

2021, március 24 - 18:49
földtörténetKategória: Mainstream

A szakértők többsége egy ideje úgy gondolja, hogy a Hold egy ősi ütközés hatására alakult ki. Nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt a fiatal Földet egy feltételezett kőzetbolygó, a Theia találta el, a két objektumból pedig kiszakadt az az anyaghalmaz, amelyből aztán összeállt a Hold.

Egy friss tanulmányban a kutatók egy, az ősi kataklizmához kapcsolódó újabb elméletet mutatnak be – írja a Science.

A csapat szerint a Theia maradványai még ma is fellelhetőek a Föld mélyén.

A szakértők úgy gondolják, hogy az egykori bolygó kőzetei két, kontinens nagyságú rétegben lehetnek jelen a köpenyben.

STOCKTREK IMAGES / GETTY IMAGES

A szeizmológusokat évtizedek óta foglalkoztatják azok a furcsa kőzettömegek, amelyek Nyugat-Afrika és a Csendes-óceán mélyén fekszenek. A rétegek úgy veszik körbe a földmagot, mint egy fejhallgató az ember fejét.

Qian Yuan, a Tempe-i Arizonai Állami Egyetem PhD-hallgatója szerint a nagyjából ezer méter vastag rétegek a legnagyobb struktúrák a földköpenyben. A rengéseket követő szeizmikus hullámok rendszeresen lelassulnak ezekben a közegekben, ami azt jelenti, hogy a rétegeket a környezetüktől eltérő sűrűségű és összetételű anyagok alkotják.

A két, úgynevezett alacsony nyíróhullám sebességű tartomány (LLSVP) eredetére az idők során több magyarázat is született. Yuan és kollégái a legújabb izotópos elemzések, illetve modellezések alapján úgy vélik, a rétegek a Theia maradványai lehetnek.

A hipotézis nem először merült fel, de ez az első alkalom, amikor egy csoportnak több bizonyítékot is sikerült találnia az elméletre. Az Izlandról és Szamoáról begyűjtött adatok már korábban felfedték, hogy az LLSVP-k nagyjából a Theia becsapódása óta léteznek, az eddigi szimulációk alapján pedig az egykori bolygó anyagának egy része beépülhetett a Földbe.

Fontos kiemelni, hogy az elmélettel nem minden kutató ért egyet, és egyéb magyarázatok is léteznek az LLSVP-k furcsa tulajdonságaira. A későbbi vizsgálatok remélhetőleg közelebb visznek majd a rejtély megértéséhez.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Új földtörténeti korszakban élünk800 millió éve hatalmas aszteroidák bombázták a FöldetA Föld belsejében lassabb az idő, mint a felszínénA Föld valójában két bolygóból áll
Kategóriák: UFO

Magyar műholdakkal startolt el egy Szojuz teherűrhajó

2021, március 22 - 18:28
CsillagászatMagyarországműholdKategória: Mainstream

Tizenkilenc országból - köztük Magyarországról - 38 műholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó, amelyet hétfőn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból.

Az űrhajó indítását eredetileg 2020 harmadik negyedévére tervezték, majd 2021. március 20-ra ütemezték át. Szombaton azonban a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt elhalasztotta a startot.

Az új időpontot előbb vasárnapban, majd hétfő reggelben határozták meg. Dmitrij Rogozin, az orosz állami űrvállalat vezérigazgatója közölte, hogy a zavar nem a hordozórakétában jelentkezett.

FORRÁS: MTI/EPA/ROSZKOZMOSZ/-

A Szojuzzal jut a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. A magyar űreszköz a világ első működő 5x5x5 centiméter (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére. Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata. Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz.

Az orosz űrhajón indult az űrbe a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha nevű kisműhold is, amelynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja. A 10x10x10 centiméteres, gammasugárzás-detektorral felszerelt kockaműhold az első, kísérleti példánya egy nagyszabású csillagászati műholdhálózatnak, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet majd a gammakitörések forrását.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókÁmulatba ejtő jelenséget figyelt meg a Napban egy magyar tudósEddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatókEgy magyar csillagász 1 éven át készített egy különleges felvételt a Napról (videó)
Kategóriák: UFO

Sikerült meghatározni a Mars magjának méretét

2021, március 20 - 18:41
CsillagászatKategória: Mainstream

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét.

Eddig csak a Föld és a Hold magját sikerült megmérni

A kutatócsoport a héten virtuálisan zajló iá52. Hold- és Bolygótudományi Konferenc n mutatja be eredményeit. Simon Stahler, a csoport tagja azonban elérhetővé tette a prezentációt az érdeklődők számára. A kutatási eredményeket a közeljövőben egy tudományos folyóiratban is közlik - olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon.

Az InSight kutatóegysége a Mars felszínén, a robotvakonddal

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH

Eddig az égitestek közül csupán a Föld és a Hold magját mérték meg. Az ilyen mérésekhez a kutatók szenzorok szeizmikus adatait használják,

AMELYEK ÉRZÉKELIK A FÖLDRENGÉSEK OKOZTA MORAJLÁSOKAT.

A NASA 2018-ban indította útnak az InSight-missziót, amelynek leszállóegysége sikeresen landolt a Mars felszínen. Az űreszköz fő feladata olyan adatok gyűjtése, amelyek segítségével a szakértők jobban megérthetik az égitest belső struktúráját.

Először sikerült megmérni a Mars bolygó magjának méretét

FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT

Az InSight egyik műszere egy francia szeizmométer, amely 2019. április 6-án észlelt először gyenge, de világosan érzékelhető rengést a Marson. Eddig a fedélzetén lévő szenzorok mintegy 500 marsrengés szeizmikus adatait jegyezték fel.

A Marson is létezik szeizmikus aktivitás, amit felhasználtak a méréshez

A kutatók elemzéseiből kiderült, hogy legtöbb rengés igen kicsiny a földrengésekhez képest, bár 50 közülük 2 és 4 közötti erősségű volt, elég erős ahhoz, hogy a bolygó belsejének méréseihez felhasználhassák.

A Mars északi pólusán elterülő jégsapka. A marsi rengések jóval gyengébbek a földrengéseknél

FORRÁS: NASA/JPL

EGY ÉGITEST BELSEJÉNEK MÉRÉSÉT BIZTOSÍTÓ SZEIZMIKUS ADATOK HASZNÁLATA SOK MÉRÉST KÖVETEL MEG.

A szenzorok elárulhatják, hogy hol kezdődnek és végződnek az ilyen hullámok, ami felfedi, hogy mennyi ideig tart, hogy egy hullám áthaladjon a bolygó egy adott részén. Ez teszi lehetővé sűrűségének meghatározását.

Porvihar a Marson (Fantáziakép)

FORRÁS: OUTER PLACES

Ezeket az adatokat felhasználva a kutatók képesek volt megmérni a köpeny és a mag közötti határ mélységét sok helyen,

AMI LEHETŐVÉ TETTE, HOGY KISZÁMOLJÁK A MAG MÉRETÉT,

amelynek sugara 1810 és 1860 kilométer között van, ez körülbelül fele a Föld magjáénak.Ez kissé meglepte a kutatókat, mivel korábbi kutatások azt jelezték, hogy nagyobb lehet.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2035-ig nem lesz ilyen közel a Mars300 méter mély folyó volt a MarsonA Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy részeA Hold egy darabja üldözi a Marsot
Kategóriák: UFO

Az év legnagyobb aszteroidája halad el a Föld közelében

2021, március 13 - 21:27
CsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

Az év legnagyobb aszteroidája halad el a Föld közelében március 21-én - jelentette be csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

A 2001 FO32 jelzésű meteorit a potenciálisan veszélyes kisbolygók kategóriájába tartozik, de a NASA szerint nem jelent veszélyt az emberiségre, a kevesebb mint egy kilométer átmérőjű égitest mintegy kétmillió kilométerre halad el a bolygónk mellett, vagyis legközelebbi pontján is ötször olyan távol lesz a Földtől, mint a Hold.

Az aszteroida óránként 124 ezer kilométeres sebességgel száguld el a Föld mellett, az aszteroidák többségénél gyorsabban - közölte a NASA.

A kisbolygót 2001 márciusában fedezték fel, a csillagászok azóta követik az útját.

Egy aszteroida fantáziarajza

FORRÁS: ESA/NASA, M. KORNMESSER

Közepes erősségű távcsővel a déli féltekén és az északi félteke alacsonyabb szélességi köreiben az amatőr csillagászok is láthatják az aszteroidát, amelynek "látogatása" a NASA szerint kivételes lehetőséget nyújt a hivatásos csillagászoknak az égitest tanulmányozására.

Az elkövetkező 100 évben egyetlen nagyobb ismert aszteroida sem fog becsapódni a Földön, és nagyon kicsi az esélye annak, hogy a jövőben felfedezendő kisbolygók bármelyike is kárt okozna bolygónkban - közölte a NASA.

Mindazonáltal minél többet tudunk róluk, annál inkább felkészülhetünk egy esetlegesen veszélyt jelentő aszteroida elhárítására - írták közleményükben a kutatók.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2,1 kilotonna TNT erejével robbant fel egy meteor Grönland felett még júliusbanAz egész tájat bevilágította egy meteor Finnországban (+videó)Csodaszép látvány: meteor hasított át az égen Magyarország felett (+videó)Elképesztő felvételt adott ki a NASA az óriási felrobbanó meteorról
Kategóriák: UFO

Megtalálták az Angliát eltaláló objektum darabjait

2021, március 11 - 19:46
CsillagászatAngliaKategória: Mainstream

Február végén egy objektum lépett be a légkörbe az Egyesült Királyság felett, melynek töredékei a felszínt is elérhették. A közelmúltban sikerült megtalálni az égitest néhány darabját a közép-angliai Winchcombe-nál – írja a Live Science.

A meteorit összetétele igen különleges, a kutatók úgy vélik, hogy a kőzet hozzájárulhat a korai Naprendszer alaposabb megismeréséhez.

A darabkák együtt nagyjából 300 grammot nyomnak.

A Londoni Természettudományi Múzeum közleménye alapján a fekete, kormos szilánokat egy kocsifeljárón találták meg, a ház tulajdonosa azonnal összegyűjtötte a töredékeket, majd értesítette az illetékeseket. Ashley King, a múzeum szakértője szerint a felfedező laikussága ellenére remek munkát végzett. A meteoritok mihamarabbi begyűjtése nagyon fontos feladat, a felszínen ugyanis könnyen beszennyeződhetnek.

Az objektum egy úgynevezett szenes kondrit, ezen meteoritok nagyon ritka aszteroidáktól származnak, amelyek a Naprendszer korai időszaka alatt alakultak ki. Az efféle objektumok elemzése sokat elárulhat a bolygók kialakulásáról, sok szakértő ráadásul azt gondolja, hogy ugyanilyen meteoritok hozták el a Földre a vizet is.

Az angliai kőzet szénszerű, de sokkal puhább és törékenyebb. A textúra arról árulkodik, hogy a meteorit agyagásványokat tartalmaz, és egykor vízjég is volt benne. Az anyag sokban hasonlít azokra a mintákra, amelyeket a japán Hayabusa-2 és az amerikai OSIRIS-REx űrszondák gyűjtöttek be aszteroidákról.

Naponta egyébként rengeteg objektum éri el az atmoszférát, a többségük azonban apró, nappal érkezik, vagy lakatlan területek, például az óceán felett éri el a Földet, ezért azonosítatlanok maradnak. Az, hogy egy objektumot észleljenek, átverekedje magát a légkörön, és még meg is találják, meglehetősen ritka.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Gigantikus becsapódás nyomaira bukkantakTudod melyik a legnagyobb becsapódási kráter a Földön?Az "angliai Roswell" rejtélyének egy szemtanúja 36 év után kitálalt
Kategóriák: UFO

Megtalálták az Angliát eltaláló objektum darabjait

2021, március 11 - 19:41
CsillagászatAngliaKategória: Mainstream

Február végén egy objektum lépett be a légkörbe az Egyesült Királyság felett, melynek töredékei a felszínt is elérhették. A közelmúltban sikerült megtalálni az égitest néhány darabját a közép-angliai Winchcombe-nál – írja a Live Science.

A meteorit összetétele igen különleges, a kutatók úgy vélik, hogy a kőzet hozzájárulhat a korai Naprendszer alaposabb megismeréséhez.

A darabkák együtt nagyjából 300 grammot nyomnak.

A Londoni Természettudományi Múzeum közleménye alapján a fekete, kormos szilánokat egy kocsifeljárón találták meg, a ház tulajdonosa azonnal összegyűjtötte a töredékeket, majd értesítette az illetékeseket. Ashley King, a múzeum szakértője szerint a felfedező laikussága ellenére remek munkát végzett. A meteoritok mihamarabbi begyűjtése nagyon fontos feladat, a felszínen ugyanis könnyen beszennyeződhetnek.

Az objektum egy úgynevezett szenes kondrit, ezen meteoritok nagyon ritka aszteroidáktól származnak, amelyek a Naprendszer korai időszaka alatt alakultak ki. Az efféle objektumok elemzése sokat elárulhat a bolygók kialakulásáról, sok szakértő ráadásul azt gondolja, hogy ugyanilyen meteoritok hozták el a Földre a vizet is.

Az angliai kőzet szénszerű, de sokkal puhább és törékenyebb. A textúra arról árulkodik, hogy a meteorit agyagásványokat tartalmaz, és egykor vízjég is volt benne. Az anyag sokban hasonlít azokra a mintákra, amelyeket a japán Hayabusa-2 és az amerikai OSIRIS-REx űrszondák gyűjtöttek be aszteroidákról.

Naponta egyébként rengeteg objektum éri el az atmoszférát, a többségük azonban apró, nappal érkezik, vagy lakatlan területek, például az óceán felett éri el a Földet, ezért azonosítatlanok maradnak. Az, hogy egy objektumot észleljenek, átverekedje magát a légkörön, és még meg is találják, meglehetősen ritka.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Gigantikus becsapódás nyomaira bukkantakTudod melyik a legnagyobb becsapódási kráter a Földön?Az "angliai Roswell" rejtélyének egy szemtanúja 36 év után kitálalt
Kategóriák: UFO

Földhöz hasonló bolygó van a közelben

2021, március 9 - 18:30
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy olyan bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kőzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.

A Gliese 486 b bolygót a szuperföld kategóriába sorolták. A kutatók szerint nem valószínű, hogy életet rejthet, sőt, meglehetősen barátságtalan lehet: száraz és forró, mint a Vénusz, felszínén feltehetően lávafolyamokkal.

A FÖLDHÖZ VALÓ KÖZELSÉGE ÉS FIZIKAI TULAJDONSÁGAI MIATT AZONBAN NAGYON ALKALMAS ARRA, HOGY AZ ŰRTELESZKÓPOK ÉS FÖLDI TELESZKÓPOK ÚJ GENERÁCIÓJA VIZSGÁLJA A LÉGKÖRÉT.

Az első ilyen eszköz lehet a NASA James Webb-űrteleszkópja, melyet a tervek szerint októberben indítanak útnak. Olyan adatokat szerezhetnek így, amelyek segítségével más, a Naprendszertől távol lévő exobolygók légkörét is megfejthetik, olyanokét is, amelyek alkalmasak az életre.

A tudósok több mint 4300 exobolygót (Naprendszeren kívüli bolygót) fedeztek már fel, melyek közül több a Jupiterhez hasonlóan nagy gázbolygó. Mások kisebb, a Földhöz hasonló kőzetbolygók, amelyekről azt feltételezik, hogy az élet biztosítására alkalmas körülményekkel rendelkezhetnek. A jelenleg elérhető tudományos eszközök segítségével azonban keveset lehet megtudni légkörükről.

Egy exobolygónak megfelelő fizikai tulajdonságokkal és röppályával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a légköri kutatásokra alkalmas legyen"- mondta Trifon Trifonov, a németországi Max Planck Csillagászati Intézet bolygókutatója, a Science című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője. A szuperföldek olyan Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók), amelyeknek tömege nagyobb, mint a Földé, ám könnyebbek, mint a Neptunuszhoz, a Szaturnuszhoz vagy a Jupiterhez hasonló gázóriások. Ez galaxisunk, a Tejútrendszer leggyakoribb bolygótípusa. Ami összetételüket illeti, egyaránt lehetnek kőzetbolygók, állhatnak gázokból, de lehetnek vegyes halmazállapotú égitestek is.

A GLIESE 486 B TÖMEGE A FÖLDÉNEK 2,8-SZOROSA, A FÖLDTŐL MINTEGY 26,3 FÉNYÉVNYI TÁVOLSÁGRA TALÁLHATÓ, EZZEL AZ EGYIK LEGKÖZELEBBI EXOBOLYGÓ.

Egy vörös törpe körül kering, amely kisebb, hűvösebb és kevésbé fényes, mint a Nap, tömege nagyjából egyharmada csillagunkénak.

Mivel a Gliese 486 b nagyon közel kering a csillagához, erős sugárzásnak van kitéve. A Földhöz hasonlóan kőzetbolygó, vélhetően fémes maggal rendelkezik. Felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet, felszíni gravitációs ereje 70 százalékkal erősebb, mint a Földé.

Ilyen lehet a Gliese 486 b felszíne

FORRÁS: RENDERAREA

A Gliese 486 b nem lehet lakható, legalábbis nem úgy, ahogyan a Föld. Valószínűleg nagyon vékony légköre van, ha van egyáltalán. Ennek ellenére ideális alany a Földhöz hasonlatos bolygók légkörét vizsgáló műszerek használatához.

A légkör kémiai összetétele rengeteget elárul egy bolygóról, és arról, alkalmas-e az életre.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Egyre több szuperföldet találnak, ahol létezhet élet20 új földszerű exobolygóra bukkanhattakEgy exobolygó felszínére pillantott a Spitzer űrtávcsőElőször azonosítottak héliumot egy exobolygó légkörébenFöldihez hasonló légköre lehet a pokoli exobolygónak
Kategóriák: UFO

Az élet alapanyagaira bukkantak egy aszteroidán

2021, március 6 - 19:12
CsillagászatKategória: Mainstream

Queenie Chan, a Royal Holloway munkatársa csapatával szerves anyagokat és vizet talált egy olyan mintában, amely egy, a belső Naprendszerben keringő kisbolygóról származik – írja a Phys.org. Az ilyen anyagok a Földön elősegíthették az élet kialakulását, korábban hasonló felfedezés nem született.

Az érintett mintát, az úgynevezett Amazont, a Japán Űrügynökség Hayabusa űrszondája hozta el 2010-ben, és az Itokawáról származik. Az új tanulmány alapján az objektum az évmilliárdok során ütközhetett, amelynek hatására felforrósodott, kiszáradt, majd szétesett, utóbb azonban ismét összeállt, és újból megjelent rajta a víz.

A Földön található legtöbb meteorit az S típusú kisbolygóktól eredeztethető, ilyen az Itokawa is. A szakértők most úgy gondolják, hogy a hasonló objektumok tartalmazhatják az élet nyers alapanyagait.

A kutatók eddig arra gyanakodtak, hogy bolygónkra a C típusú, szénben gazdag aszteroidák hozták el ezeket az építőelemeket.

MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY / GETTY IMAGES

Chan szerint az Amazonban felmelegített és érintetlen állapotban is jelen van a szerves anyag. Úgy tűnik, a múltban az Itokawa 600 Celsius-fok fölé forrósodott, később viszont, amikor az objektum lehűlt, újabb szerves vegyületek jelentek meg rajta. A szakember hozzátette, az új eredmények sokat elárulnak az égitest történetéről, és annak megértésében is segíthetnek, hogy mi zajlott a Földön az élet megszületése előtt.

Az elmúlt időszakban más mintagyűjtő robotok, így a Hayabusa-2 és a NASA OSIRIS-Rex űrszondája is elhoztak darabokat egy-egy aszteroidából. Ezen minták elemzésével tovább árnyalhatják a kutatók a kisbolygókról kialakított tudományos képet.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 800 millió éve hatalmas aszteroidák bombázták a FöldetA jövő nagy reménysége az aszteroidabányászatA tudósokat is megdöbbentette a Földre legveszélyesebb aszteroida
Kategóriák: UFO

Megvan a szupersugárzás eredete

2021, március 4 - 19:30
CsillagászatKategória: Mainstream

Az ultramagas energiájú kozmikus sugaraknak eddig ismeretlen volt az eredete. Most úgy tűnik, olyankor keletkeznek, amikor egy fekete lyuk lenyel egy egész csillagot.

A neutrínókból álló ultramagas energiájú kozmikus sugarak képviselik a legmagasabb energiájú ismert sugárzást a világegyetemben, mégis alig tudunk róluk valamit. A neutrínókat eleve nagyon trükkös dolog detektálni, és az ultramagas energiájú sugárzás eredetéről sem volt eddig általánosan elfogadott elmélet. A Nature Astronomy legfrissebb számában megjelent, több mint két tucat intézmény – köztük a New York-i Egyetem és a német DESY kutatóközpont – összefogásával készült tanulmány most azt állítja, hogy

A REKORDENERGIÁJÚ NEUTRÍNÓKAT FEKETE LYUKAK ÁLTAL SZÉTSZAGGATOTT CSILLAGOK BOCSÁTHATJÁK KI.

A neutrínók olyan szubatomi részecskék, amelyeket földi körülmények között leginkább csak részecskegyorsítóban lehet előállítani, és mind keletkezésük pillanatát, mind magukat a részecskéket igen nehéz megragadni, mivel kölcsönhatásaik térben nagyon korlátozottak és/vagy rendkívül gyengék, ezért a közönséges anyagon mindenféle akadályoztatás nélkül áthaladnak.

A kozmikus nagyenergiájú neutrínók eredete ismeretlen, elsősorban azért, mert ezeket a részecskéket híresen nehéz fülön csípni– mondta el Sjoert van Velzen, a cikk egyik vezető szerzője, aki a felfedezés idején a New York-i Egyetem fizika tanszékének posztdoktori ösztöndíjasa volt, jelenleg pedig a holland Leideni Egyetem munkatársa. – Eredményünk mindössze a második példa arra, hogy nagyenergiájú neutrínók forrását sikerül felderíteni."

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Az árapály-katasztrófa

Van Velzen korábbi kutatásai során Glennys Farrarral, a Nature Astronomy-cikk társszerzőjével együtt élen jártak az árapály-katasztrófának (tidal disruption event) nevezett jelenség feltárásában.

Az árapály-katasztrófa során egy fekete lyuk magába szippantja egy csillag anyagát, amely az ébredő gigantikus erők hatására szétszakad. „A gravitáció annál erősebb, minél közelebb vagyunk egy nagy tömegű objektumhoz. Emiatt a fekete lyuk gravitációja erősebben vonzza a csillag hozzá közelebb eső felét, mint a távolabbit, és a csillag ettől megnyúlik – fejtette ki Robert Stein, a DESY asztrofizikusa. – Ezt a különbséget nevezzük árapály-erőnek. Ahogy a csillag közeledik a fekete lyukhoz, az árapály-erő okozta nyújtás egyre extrémebb mértéket ölt, míg végül teljesen szétszakítja a csillagot; ekkor következik be az árapály-katasztrófa. A hatás pont ugyanaz, ami a Földön az óceánok árapály-ingadozását okozza, csak szerencsére a Hold nem húz minket olyan erősen, hogy széttépjen."

Van Velzen és Farral megelőző munkája alapozta meg a mostani vizsgálatot, melynek során azt a kérdést vetették fel, hogy az árapály-katasztrófa lehet-e felelős az ultramagas energiájú sugarak létrehozásáért. Az USA Nemzeti Tudományos Alapja által fenntartott, a Déli-sark közelében működő IceCube Neutrínó Obszervatórium korábban jelezte egy neutrínó észlelését, amelynek forrását később a Kaliforniai Technológiai Egyetem (Caltech) Palomar Obszervatóriuma azonosította.

A MÉRÉSEK TÉRBELI EGYEZÉST MUTATTAK A NAGYENERGIÁJÚ NEUTRÍNÓ FORRÁSA ÉS EGY ÁRAPÁLYKATASZTRÓFA-ESEMÉNY ÁLTAL KIBOCSÁTOTT FÉNY KÖZÖTT

"Ez azt sugallja, hogy a csillagokat beszippantó folyamat elegendő erővel bír ahhoz, hogy ultramagas energiára gyorsítson részecskéket" – magyarázta van Velzen.

„Az árapály-katasztrófákkal összekapcsolható neutrínók felfedezése áttörést jelent a déli-sarki IceCube detektor által azonosított nagyenergiájú kozmikus neutrínók eredetének tisztázásában, ami eddig rejtély volt – teszi hozzá Farrar, aki már egy 2009-es cikkében felvetette, hogy az ultramagas energiájú neutrínókat talán az árapály-katasztrófák hozzák létre. –A ultragyors neutrínók és az árapály-katassztrófák egybeesése egy több évtizedes kérdést válaszol meg."

700 millió éve volt úton

A rejtélyt megoldó neutrínó nagyjából 700 millió évet utazott felénk abból a halálra ítélt csillagból, amely túlságosan közel került a galaxisa középpontjában megbúvó szupermasszív fekete lyukhoz. A fekete lyuk tömegét a tudósok a naptömeg 30 milliószorosára becsülik. A távoli galaxisban bekövetkezett árapály-katasztrófa során a széteső csillag törmelékének nagyjából fele kilökődött az űrbe, a másik fele viszont örvénylő akkréciós korongot alkotott a fekete lyuk körül, kicsit hasonlóan ahhoz, ahogy a víz örvénylik a fürdőkád lefolyója körül. Mielőtt alábukott volna az enyészetbe, az egyre őrültebb tempóban örvénylő akkréciós korong felforrósodik, és ragyogó fényt bocsát ki magából. Ezt észlelte először a kaliforniai Palomar-hegyen álló Zwicky Transient Facility obszervatórium 2019 áprilisában.

Fél évvel később, 2019 októberében a déli-sarki IceCube neutrínódetektor egy extrém magas energiájú neutrínót jelzett, amely a szétszakadt csillag irányából érkezett.Elképesztő, több mint 100 teraelektronvoltos energiával csapódott az antarktiszi jégbe– ismertette Anna Franckowiak, a DESY munkatársa és a cikk társszerzője. – Összehasonlításul: a Genf közelében működő Nagy Hadronütköztető, a CERN európai részecskefizikai laboratóriumának részecskegyorsítója a legerősebb a világon, de az általa előállított legenergetikusabb részecske is legfeljebb a tizedével rendelkezik ennek az energiának."

A neutrínók annyira elenyésző tömeggel rendelkeznek, és ezért annyira nem lépnek kölcsönhatásba az anyaggal, hogy nemcsak a falakon, de komplett bolygókon és csillagokon is akadálytalanul áthaladnak. Ezért a sokszor szellemrészecskének is aposztrofált neutrínókból már egyetlen darab fülön csípése is jelentős eredmény.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Erős jelek érkeztek egy távoli objektumtól
Kategóriák: UFO

Erős jelek érkeztek egy távoli objektumtól

2021, március 2 - 19:05
CsillagászatKategória: Mainstream

Kutatók egy csoportja a NASA Fermi űrtávcső adatait elemezve erős kitöréseket észlelt az S5 1803+784 jelű blazárnál – írja a Phys.org. Az ilyen objektumok relativisztikus anyagsugarat bocsátanak ki, ezek rendkívül erős plazmakilövellések. A szakértők úgy gondolják, hogy a blazárokat a galaxisok közepén található szupermasszív fekete lyukakba eső anyag látja el elképesztő energiával.

A hasonló aktív galaxismagok emissziója az elektromágneses sugárzás minden spektrumában jelentős, és igen változékonyak, akár órák alatt is nagyban változhat a fényerejük.

A blazárok az utóbbi időkben a csillagászat és az asztrofizika egyik kedvelt kutatási témájává váltak.

MARC WARD/STOCKTREK IMAGES / GETTY IMAGES

A látható tartományban mérhető kibocsátásuk alapján a blazárokat két csoportba osztják, az S5 1803+784 azon kategóriába tartozik, amelyre nem jellemző a jelentős és széles optikai sugárzás. A forrást 2008 augusztusa és 2018 decembere között figyelte meg a Fermi űrtávcső, az adatokat Roberto Nesci, az Olasz Asztrofizikai Intézet munkatársa és kollégái elemezték. A cél az volt, hogy jobban megértsék a blazár különböző hullámhosszai közötti kapcsolatokat, ez ugyanis hasznos lehet a későbbi elméleti munkákhoz.

A csapatnak nem sikerült időszakosságot kimutatnia az objektum kibocsátásában, több gammakitörés esetében ugyanakkor kísérő látható fényt is észleltek. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a blazárok természetének alaposabb megértéséhez.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Elképesztő forróság tombol egy kvazáronÓriási halókat találtak távoli kvazárok körülVadul örvénylő fekete lyukak táplálják a legközelebbi kvazárt
Kategóriák: UFO

Erős jelek érkeztek egy távoli objektumtól

2021, március 2 - 18:56
CsillagászatKategória: Mainstream

Kutatók egy csoportja a NASA Fermi űrtávcső adatait elemezve erős kitöréseket észlelt az S5 1803+784 jelű blazárnál – írja a Phys.org. Az ilyen objektumok relativisztikus anyagsugarat bocsátanak ki, ezek rendkívül erős plazmakilövellések. A szakértők úgy gondolják, hogy a blazárokat a galaxisok közepén található szupermasszív fekete lyukakba eső anyag látja el elképesztő energiával.

A hasonló aktív galaxismagok emissziója az elektromágneses sugárzás minden spektrumában jelentős, és igen változékonyak, akár órák alatt is nagyban változhat a fényerejük.

A blazárok az utóbbi időkben a csillagászat és az asztrofizika egyik kedvelt kutatási témájává váltak.

MARC WARD/STOCKTREK IMAGES / GETTY IMAGES

A látható tartományban mérhető kibocsátásuk alapján a blazárokat két csoportba osztják, az S5 1803+784 azon kategóriába tartozik, amelyre nem jellemző a jelentős és széles optikai sugárzás. A forrást 2008 augusztusa és 2018 decembere között figyelte meg a Fermi űrtávcső, az adatokat Roberto Nesci, az Olasz Asztrofizikai Intézet munkatársa és kollégái elemezték. A cél az volt, hogy jobban megértsék a blazár különböző hullámhosszai közötti kapcsolatokat, ez ugyanis hasznos lehet a későbbi elméleti munkákhoz.

A csapatnak nem sikerült időszakosságot kimutatnia az objektum kibocsátásában, több gammakitörés esetében ugyanakkor kísérő látható fényt is észleltek. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a blazárok természetének alaposabb megértéséhez.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Elképesztő forróság tombol egy kvazáronÓriási halókat találtak távoli kvazárok körülVadul örvénylő fekete lyukak táplálják a legközelebbi kvazárt
Kategóriák: UFO

Egyetlen ősholdjának szétszakadásából jöhetett létre a Mars két holdja

2021, február 28 - 18:54
MarsKategória: Mainstream

Egyetlen ősholdjának kettétöréséből jöhetett létre a Mars két holdja, a Phobos (félelem) és a Deimos (rettegés) - állapították meg zürichi tudósok számítógépes szimulációkkal végzett vizsgálatok alapján.

A két holdról eddig úgy vélték formájuk és méretük alapján, hogy a Mars vonzáskörzetébe került két aszteroidáról van szó. De az a tény, hogy az anyabolygó körül annak egyenlítői síkjánál kör alakban keringenek, e teória ellen szólt.

A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Zürichi Egyetem kutatói Amirhossein Bagheri vezetésével számítógépes szimulációkat végeztek és ezek alapján egész másképpen vázolták fel a két hold történetét:

ESZERINT A PHOBOS ÉS A DEIMOS EGY SZÉTDARABOLÓDOTT ŐSHOLD MARADVÁNYAI.

Eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban számoltak be.

Emellett azt is megállapították, hogy a Deimos jelenleg egészen lassan távolodik a vörös bolygótól, miközben a Phobos mintegy 39 millió év múlva a Marsnak fog ütközni vagy a bolygó gravitációs ereje miatt széttöredezik.

A Phobos

FORRÁS: NASA

Az 1877-ben felfedezett holdak alakja két krumplira emlékeztet, átmérőjük 22, illetve 12 kilométer, tehát a Földet kísérő Holdhoz képest aprók. A tudósok a szimulációk révén arra jöttek rá, hogy a porózus anyagból álló holdak útvonalai a múltban keresztezték egymást.Vagyis a holdak nagy valószínűséggel ugyanazon a helyen voltak, tehát ugyanaz az eredetük"- mondta Amir Khan, az ETH geofizikusa.

A két hold születési ideje, tehát amikor egy nagyobb kőszikla a több milliárd éves ősholdat két részre szakította, a szimulációk szerint 1-2,7 milliárd éve lehetett.

A pontos időpont a Phobos és Deimos fizikai tulajdonságaitól függ"- mondta Bagheri.

A tervek szerint 2025-ben egy japán űrszonda kőzetmintákat fog gyűjteni a Phobosról, amitől a kutatók azt remélik, hogy a gyűjtött adatokkal finomíthatják számításaikat.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Két különböző forrásból származik a marsi vízA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókKlímaváltozás okozta a marsi vizek elpárolgásátElveszett marsi tengerre bukkantak
Kategóriák: UFO

Találtak egy épp most születő bolygót

2021, február 26 - 19:13
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy viszonylag közeli csillag mellett azonosították azt a gáz és por alkotta csomót, ami a bölcső lehet. A részben magyar tudósoknak köszönhető új felfedezés segíthet megérteni más bolygók, például a Föld létrejöttét is.

Az első exobolygó, azaz nem a Nap, hanem ebből a szempontból „idegen” csillag körül keringő bolygó létezését 1995-ben sikerült igazolni, azóta egyre gyakoribbak az ilyen észlelések. Jóval ritkább viszont, ha a tudósok a galaxis „vajúdását” figyelhetik meg, vagyis egy éppen születőben lévő bolygóra bukkannak. Ez történt most a tőlünk 330 fényévre, a Nyilas csillagképben lévő csillag, a HD 163296 körül.

Pontosabban egy olyan por és gáz alkotta csomót azonosítottak, ami nagy valószínűséggel ezt jelenti. A kutatócsapatban három magyar csillagász is dolgozik, az új eredményről szóló cikket már elfogadta az Astronomy & Astrophysics szakfolyóirat, hamarosan megjelenik. A bolygó születéséről és az ezt detektáló, magyar részvétellel elkészült műszerről Dr. Varga Józsefet, a Leideni Egyetem és az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagászát kérdeztük.

Porörvény rejtheti a bolygót

A helyszín tehát a mi galaxisunk, a Tejútrendszer, és ha figyelembe vesszük, hogy e gigantikus halmaz átmérője körülbelül 100 ezer fényév, akkor a 330 fényévnyire található HD 163296 igencsak közeli csillagnak mondható. Alábbi képen némi magyarázat után a laikus számára is jól látszik, hogy mi történik – egészen elképesztő méretekben persze.

Középen az apró pont maga a csillag, a fényes korong pedig a körülötte keringő por- és gázfelhő, ami a csillag fényét veri vissza. A korong belső pereme nagyjából olyan távolságra van a csillagtól, mint ahogy a Merkúr kering a Nap körül, vagyis a sugara körülbelül egyharmad csillagászati egység. Utóbbi a Föld és a Nap közti 150 millió kilométeres távolságot jelöli, és azért van rá szükség, mert ha ilyen léptékben kilométerekben számolnánk, belefulladnánk a nullákba.

Jobboldalt, felül a fényesebb rész maga az örvény, kiterjedése a korong átmérőjének mintegy harmadát adja: ebből fog összesűrűsödni a bolygó. Vagy már ott is van az örvény közepén, csak még nem látjuk a portól

– mondja a 24.hu-nak Varga József. Annyi biztos, hogy mi már meg sem fogjuk pillantani, mert a csillagászati szempontból gyors folyamat is több millió évig tarthat.

J. VARGA ET AL.A HD 163296 csillag körüli porgyűrű vázlatos képe infravörös fényben.

A jobb felső részen látható fényes rész az a feltételezett örvény, ahol egy új bolygó keletkezhet.

Sietniük kell

Jelen tudásunk szerint a Föld is pontosan úgy alakulhatott ki, mint ahogy a képen látjuk. A galaxisokat a csillagokon és a hozzájuk kötődő objektumokon túl is rengeteg porszemcse, gázrészecske tölti ki: összességük hatalmas tömeget képvisel, de az óriási térben túl távol helyezkednek el egymástól. Ez az úgynevezett csillagközi anyag turbulens mozgásban van, mindenhol forog, különböző struktúrákat alkot.

Amennyiben viszont valamely külső hatás, például egy szupernóva-robbanás keltette lökéshullám egy-egy helyen összesűríti az anyagot, ott a gravitáció hatása már érvényesül: elkezdi összehúzni a felhőt. Így először a gázmag áll össze, ebből születik a csillag, a „maradék” korongként kering körülötte egy ideig: egy része a csillagra hullik, más része kifújódik vagy bolygóvá sűrűsödik.

Térjünk most vissza a HD 163296-hoz és új bolygójához. Új, mert a fiatal csillag körül korábban már három nagy exobolygó jelenlétére is találtak bizonyítékot, amelyek jóval távolabb találhatók a jelenleg feltételezett égitestnél. A csillagász hangsúlyozza, hogy az alacsony felbontás és a sok por miatt az új bolygó nem látszik, és bár létezését számítógépes modellek is valószínűsítik, tudományos szempontból nem nevezhetjük ténynek.

A bolygócsírák százezer–egymillió év alatt alakulnak ki, és nem is árt „sietniük”. A csillag születése után ugyanis nagyjából 10 millió évvel már nincs annyi anyag a rendszerben, amelyből összeállhatnának.

Utána viszont még több millió, sőt több tízmillió év, mire a csillagrendszer elnyeri többé-kevésbé végleges formáját.

Fontos előrelépést jelenthet

A felfedezés nagyban segítheti a tudományt, hiszen a bolygók keletkezése körül még igencsak sok a kérdés, Varga József kettőt említ. Először is nem világos, pontosan hogyan viselkednek a porszemek. A matematikai és fizikai modellek a helyesnek gondolt sűrűség, hőmérséklet és egyéb paraméterek mellett azt mutatják, hogy a méret növekedésével az anyag „bespirálozódik” a csillagba. Magyarán nem jön létre a bolygó.

Erre megoldás lehet a mostani felfedezés: az azonosított örvény olyan porcsapdaként működhet, amely nem engedi a szemcséket a csillagba zuhanni

 

– emeli ki a csillagász.

A másik fontos kérdés a hatalmas méretnövekedés mikéntjére vonatkozik. A mikrométeres por – mintha a füstben lévő szilárdanyag-részecskékről beszélnénk – végeredményként egy akár több 10 ezer kilométer átmérőjű bolygóvá áll össze. A szimulációkban viszont a méteres darabok további ütközéskor már eltörnek és szétválnak ahelyett, hogy gravitációjuk összehúzná őket. Lényeges epizód, mégsem tudjuk, miként történik.

Mint egy 200 méteres távcső

Végül pár szó a mostani észlelést lehetővé tevő MATISSE nevű műszerről, amelynek létrehozásában magyar szakemberek is részt vettek: ez a chilei Paranal-hegyen elhelyezkedő Európai Déli Obszervatórium csillagvizsgálójában található távcsőhálózat újgenerációs műszere. A MATISSE „szemét” négy, egymástól távolabb elhelyezett távcső adja. Ezek a gyűrűben lévő por által hősugárzásként kibocsátott infravörös fényt érzékelik, és kombinálják érzékelhető fénymintázattá.

Ezzel pedig olyan információkat képes közvetíteni, amelyre csak egy kétszáz méter átmérőjű távcső lenne alkalmas. Minél nagyobb egy távcső, annál nagyobb a felbontása, és logikusan annál drágább. Ezért 200 méteres átmérővel rendelkező műszer nincs, most a legnagyobbak is 10 méteresek.

A csillagászok számára a MATISSE-konzorcium első, valódi tudományos eredménye további csillagkeletkezési kutatások kezdetét jelenti. Egyik céljuk, hogy még több olyan csillagrendszert tanulmányozzanak, ahol a fiatal csillagot por- és gázkorong veszi körül, és ezáltal még jobban megértsék a Földhöz hasonló bolygók kialakulásának a folyamatát.

  Forrás: 24.huKapcsolódó:  Lefényképezhettek egy 1200 fényévre lévő bolygót Százmilliárd Föld-szerű bolygó létezhet a Tejúton1284 új exobolygót talált a Kepler-űrteleszkóp63 fényévnyire lévő bolygóról készült felvétel (+videó)
Kategóriák: UFO

Oldalak