UFO

CsillagászatKategória: Mainstream

A Kaliforniai Egyetem kutatói új módszerekkel vizsgálják, mennyi Földhöz hasonló bolygó lehet az univerzumban: a planéták geokémiai összetételét vizsgálják, ami kifejezetten ritka a csillagászatban. Hat fehér törpe körül keringő aszteroidákból és bolygótörmelékekből érkező kőzetmaradványokat vizsgáltak, és rájöttek: valószínűleg nem is olyan ritka, hogy a Földhöz hasonló sziklás bolygók legyenek az univerzumban.

„Más csillagok körül keringő bolygókat tanulmányozunk geokémiai vizsgálatokkal, ez majdnem precedens nélküli”” – írja egy sajtóközleményben Edward Young, a Science folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.

A fehér törpék megközelítően Föld méretűek, de általában 100-szor kisebbek, mint a Nap. A tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. Mivel nagyon erős a gravitációs vonzásuk, az olyan nehéz elemek, mint a szén, az oxigén és a nitrogén, a belsejükbe süllyednek, itt pedig a teleszkópokkal nem lehet őket megfigyelni, pedig ezek azok, amelyek a valaha körülöttük keringő bolygók összetételéről mesélhetnének. A Kaliforniai Egyetem kutatói által kutatott legközelebbi fehér törpe 200, a legtávolabbi pedig 664 fényévre volt a Földtől.

A kutatásban a kulcs az oxidációs folyamat volt: a Földön még az is ennek a kölcsönhatásnak köszönhető, hogy óceánok vannak, így a kutatók feltételezték, hogy ha matematikailag lemodellezik a megvizsgált fehér törpékbe ágyazódott, vagy közvetlen körülöttük keringő kőzeteket, és összehasonlítják a Földön vagy a Marson talált kőzetekkel geokémiai értelemben, akkor hasonló eredményeket kapnak. Így is történt: a modellek

ugyanolyan minőségű vas-oxidációról számoltak be, mint amilyet az említett két bolygón is fel lehet lelni.

Ez pedig fontos jele annak, hogy ha a vas-oxidáció, vagy egyéb oxidációs folyamatok hasonlóan zajlanak le egy bolygón, akkor a tektonikai sajátosságok és a felszín is hasonló lehet, mint a Földön, legalább is, ami a kőzeteket illeti. A kőzetek megmutatják egy bolygó geokémiáját és geofizikáját, a szimulációk pedig azt mutatták a kutatóknak, hogy a vizsgált fehér törpék körül valaha földszerű planéták mozoghattak.

Persze fontos megjegyezni, hogy mindez csak szimuláción zajlott le, de elég pontos adatokon alapuló szimuláción, így valószínűleg pontos az eredmény. Messze menő következtetéseket viszont nem érdemes levonni belőle – egyelőre.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Mégiscsak létezhet a Napnak egy elveszett ikertestvére20 új földszerű exobolygóra bukkanhattakFöldszerű panorámát fotózott a Curiosity a MarsonLehet, hogy egy földszerű bolygó van nagyon közel hozzánkMinden eddiginél közelebb találtak földszerű bolygót csillagászok (+videó)

CsillagászatMeteorKategória: Mainstream

Jön az Orionidák meteorraj. Illetve a Föld száguld keresztül a részecskéken, amiket a Halley-üstökös hagyott hátra 1986-ban.

Október 21-én, hétfőn éjfél körül (vagy ha úgy tetszik, október 22-e, kedd nulla óra után) lesz a leglátványosabb az Orionidák nevű meteorraj okozta csillaghullás. A jelenség szabad szemmel is jól látható lesz (már ha nem zavarnak be felhők természetesen), de aki kíváncsi és teheti, igyekezzen sötét helyről megfigyelni.

Az Orionidák onnan kapták nevüket, hogy a csillaghullás az Orion csillagképben figyelhető meg. A meteorraj azonban ennél sokkal izgalmasabb, ugyanis a Halley-üstökös után a Naprendszerben hátramaradt törmeléknek köszönhető. A Forbes amerikai kiadása emlékeztet:  üstökös 75 évente szeli át a Naprendszert, a hátrahagyott törmelék pályáját pedig a Föld Nap körüli útján minden évben kétszer keresztezi, egyszer októberben, egyszer pedig május elején. Technikailag a Föld október 2-a és november 7-es közt szeli át a törmeléket, de október 21-22-én érdemes vadászni a meteorzáporra.

Az üstökös legutóbb 1986-ban járt a Naprendszerben, szóval a mostani csillaghullást több mint 30 éve itthagyott részecskék légkörben való elégése okozza. Maga az üstökös legközelebb 2061-ben lesz látható. Az üstökös Edmund Halley brit csillagászról kapta a nevét, aki először előre tudta jelezni érkezését 1758-ban. Az üstökös 15x8 kilométeres, és ez az egyetlen ilyen égitest, amit egy ember életében kétszer láthat - feltéve, hogy fiatal az első alkalommal, és öreg kort ér meg.

Forrás: HVGKapcsolódó: Elképesztő felvételt adott ki a NASA az óriási felrobbanó meteorrólHétvégén látványos meteorrajt figyelhetünk megMég a föld is beleremegett: meteorrobbanás Spanyolországban (+videó)

NASAKategória: Mainstream

Hét órán és 17 percen keresztül tartott az űrséta, amit az űrkutatás történetében először kizárólag nők hajtottak végre, írja a New York Times.

 

Az űrsétán Jessica Meir és Christina Koch vett részt. A feladatuk az volt, hogy kicseréljenek egy teljesítményszabályozót a nemzetközi űrállomáson. A munkát a NASA honlapján élőben közvetítették.

Christina Koch és Jessica Meir

Fotó: Josh Valcarcel / MTI / EPA

Még a munka közben kaptak egy telefonhívást az Egyesült Államok elnökétől, Donald Trumptól, aki többször is bátraknak hívta az asztronautákat, illetve elmondta, hogy ez az első alkalom, hogy egy nő jár az űrállomás külsején. Ez természetesen nem volt igaz, ez volt a 15. alkalom, hogy nő vett részt egy űrsétán, de eddig mindig egy férfivel voltak párban. Meir el is mondta az élő telefonbeszélgetés közben, hogy nem akar túl sok elismerést ezért bezsebelni, mert voltak előttük bőven.

Meir és Koch eredeti feladata az lett volna, hogy lítiumion elemeket cseréljenek ki az űrállomás felszínén, de végül a 19 éve működő, múlt héten meghibásodó teljesítményszabályozót kellett kicserélniük.

A NASA eredetileg idén márciusra tervezte a női űrsétát, de ez végül mindenféle ruházati malőrök miatt elmaradt.

Forrás: IndexKapcsolódó: Turistáknak szervezne űrsétákat egy orosz cég

MarsNASAKategória: Mainstream

Hét hónapos kényszerszünete után újra fúrni kezdett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal Insight űrszondájának robotvakondja.

A HP3 német fejlesztésű műszer feladata a vörös bolygó belsejében a meleg áramlatok mérése. Első, négy órán át tartó művelete során áprilisban a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 35 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, ezután azonban megrekedt és nem jutott tovább. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a műszer egy viszonylag széles lyukat ásott, ezen azonban már nem talált fogást. Ezért ahelyett, hogy lefelé fúrt volna, egy helyben ugrándozott.

A NASA közlése szerint a robotvakond az elmúlt két hétben két centimétert haladt előre. Bár ez csak kis mértékű haladás, a kutatók nagyon izgatottak az előrelépés miatt.

Szurkolunk, hogy vakondunk tovább haladjon előre

- mondta Tilman Spohn, a Német Űrkutató Központ (DLR) munkatársa, a kísérlet vezető tudósa.

Az InSight kutatóegysége a Mars felszínén, a robotvakonddal

Miután a műszer megakadt, a DLR munkatársai azt a megoldást dolgozták ki, hogy az Insight egyik robotkarjának lapátja segítségével odaszorítják a robotvakondot a lyuk falához. Ez megfelelő súrlódást biztosítana, a műszer újra megkapaszkodhat és folytathatja a fúrást.

Az InSight űrszonda robotkarjának eredeti feladata a különböző műszerek kihelyezése a Mars felszínére. Most azonban a kutatók megpróbálták úgy átprogramozni, hogy meg tudja fogni a HP3-at. Fennállt azonban a kockázat, hogy a robotvakond behorpad.

A módszernek köszönhetően a robotvakond október 8. óta három alkalommal összesen 220 kalapácsütést ejtett, ezzel lassan, de biztosan halad előre.

A tudósok szerint időbe - és sok kalapácsütésbe - telik, míg elérik a kívánt mélységet.

Az Insight tavaly november 26-án landolt a Marson, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, leszállási helyén végzi feladatait. Az első szeizmikus morajt áprilisban rögzítette. Az összesen 650 millió eurós (208,8 milliárd forint) misszió a tervek szerint két éven át tart.

Forrás: MTIKapcsolódó: Leszállt a Marsra InSight-űrszonda és már lőtt is egy képet

MarsÉletKategória: Mainstream

Holland kutatók növényt termesztettek a Mars és a Hold talajához hasonlító, az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei által kifejlesztett talajban. Kutatásukból kiderült, hogy nemcsak lehetséges élelmet termelni a vörös bolygón és a Holdon jövendő lakóik számára, hanem életképes magokat is lehet nyerni belőlük növénytermesztéshez.

Wieger Wamelink és kollégái a Wageningeni Egyetemen és Kutatóközpontban tíz különféle növényt termesztettek: kerti zsázsát, rukkolát, paradicsomot, retket, zabot, quinoát, spenótot, snidlinget, babot és póréhagymát. Az általuk használt talaj hasonlított a Hold és a Mars törmelékes talajára, a regolitra, kontrollcsoportként általános termőföldet használtak.

A tíz növényből kilenc normálisan kifejlődött, ehető terméseket takarítottak be róluk. Csak a spenót volt kivétel. A termesztő tálcánkénti teljes biomassza produkció - az időegység alatt keletkező szervesanyag-tömeg területegységenként - a földi talaj és a Marshoz hasonló talaj esetében volt a legmagasabb, és jelentősen eltért a Hold talaján termesztettől.

Növénytermesztési kísérlet a "marsi" talajon

A termesztett növényekből három faj - a retek, a zab és a kerti zsázsa - esetében sikerült magjaikat kicsíráztatni sikeresen a kutatóknak - derült ki az Open Agriculture című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.

"Felvillanyozott minket, amikor láttuk, hogy a Marséhoz hasonló talajon termesztett első paradicsomok pirosodni kezdtek. Ez azt jelenti, hogy megtettük a következő lépést egy fenntartható zárt mezőgazdasági ökoszisztéma felé" - idézte Wieger Wamelinket a Science Daily tudományos hírportál.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókNövények teremnek a HoldonMit keresnek növények és rovarok a Hold sötét oldalán?

tudományKategória: Mainstream

David Burns, a NASA munkatársa olyan hajtómű tervét dolgozta ki, amellyel elméletben a fénysebesség 99 százalékát lehet elérni – írja a Science Alert. A szerkezet papíron azt használja ki, hogy miként változik a tömeg a relativisztikus sebesség, azaz a fénysebességet megközelítő sebesség hatására. Az eszközt bemutató tanulmányt független szakértők egyelőre nem vizsgálták felül.

Burns egy gondolatkísérlettel magyarázza ötletét. A szakértő szerint egy dobozt kell elképzelni, melyben egy kötélre súlyt helyeznek. Az objektumot a doboz két oldalán lévő rugók tartják mozgásban. Egy vákuumban, például az űrben a doboz ide-oda mozogna, míg a tömeg látszólag egy helyben maradna. Amennyiben a tömeget az egyik irányban növelnék, egyfajta hajtómű működhetne, a doboz pedig elindulna.

A megmaradási tétel alapján (mely szerint valamely mérhető fizikai mennyiség nem változik a fizikai rendszer időbeli fejlődése során) ez a rendszer teljesen kivitelezhető. A speciális relativitáselmélet alapján pedig a fénysebesség megközelítésével az objektumok tömege nő. Így ha a dobozt egy hurokkal, a képzeletbeli tömeget pedig ionokkal helyettesítjük, a hurok egyik végén pedig az ionok mozgását felgyorsítják, akkor hajtóműként funckionálhatnak.

Burns szerkezetében nem egy egyszerű hurkot, hanem egy spirált használna. A rendszerben előbb mérsékelt relativisztikus sebességre gyorsítaná az ionokat, majd a gyorsaság változtatásával befolyásolná a tömegüket.

A becslések alapján egy ilyen hajtómű 200 méter hosszú és 12 méter átmérőjű lehetne, ami viszont ennél is fontosabb: rengeteg energiát kéne felhasználnia,

és egyáltalán nem lenne hatékony.

Ennek ellenére Burnst terve érdekes és izgalmas. Nagy szükség van a hasonló koncepciókra, a jelenlegi technológiánkkal ugyanis nagyon nehéz lesz Naprendszeren kívüli égitesteket felkeresni.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Bitang erős hajtóművet tesztelt a NASA600 napnál tart a rejtélyes katonai űrhajó küldetéseAszteroidákból faragnának űrhajókatEnterprise űrhajót követelnek az amerikaiak

CsillagászatMeteorKategória: Mainstream

Hatalmas tűzgömb jelent meg Északkelet-Kína egén helyi idő szerint pénteken, éjfél után – írja a Live Science. A szakértők egyelőre nem tudnak becsapódásról.

A meteor hatására nappali világosság alakult ki, a látványos eseményt nemcsak az utcai kamerák, de helyi lakók is rögzítették. A jelenség Csilin és Hejlungcsiang tartományból is látható volt.

A Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó Zicsin San Obszervatórium munkatársai átfogó elemzés alá vetették az esetről készült videókat, hogy többet kiderítsenek az objektumról. A kutatók egyelőre nem tudnak becsapódásról, de nem zárható ki, hogy kisebb darabkák végül a talajra hullottak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Az egész tájat bevilágította egy meteor Finnországban (+videó)Csodaszép látvány: meteor hasított át az égen Magyarország felett (+videó)Elképesztő felvételt adott ki a NASA az óriási felrobbanó meteorrólAz USA-t és Indiát is meteoritok érték el

CsillagászatKategória: MainstreamA Naprendszerben mai tudásunk szerint nyolc bolygó kering, bizonyos időközönként ugyanakkor felmerül az ötlet, hogy a rendszer távolabbi régiójában egy eddig azonosítatlan égitest is fekszik. Közvetlen bizonyíték egyelőre nincs, viszont egyre több adat látszik igazolni az elképzelést.  

A Neptunusz 1846-os felfedezését követően több szakértő is arra jutott, hogy az égitest pályáján túl kell lennie még egy bolygónak. A keresés egyik kiemelkedő alakja Percival Lowell amerikai csillagász és matematikus volt, aki a feltételezett X bolygót (Planet X) próbálta azonosítani.

A szakértő 1894-ben hozta létre a Lowell Obszervatóriumot, az Uránusz és a Neptunusz mozgására vonatkozó számításai alapján pedig 1915-ben bejelentette, hogy a titokzatos égitest hét földtömegű, de igen alacsony sűrűségű lehet. Bár utóbb kiderült, hogy Lowell elképzelései hibás számításokon alapultak, a kutató munkája így is nagyban hozzájárult a csillagászat fejlődéséhez.

---

A Nibiru

Részben az X bolygó elméletén alapul a Nibiru, a Földnél nagyobb tömegű égitest legendája. Az ötlet igazán az 1990-es években vált népszerűvé, ebben az orosz származású amerikai Zecharia Sitchinnek, illetve Nancy Liedernek volt nagy szerepe (előbbi állítása szerint érintkezésbe lépett az idegenekkel, utóbbi pedig a paleoasztronautika elkötelezett híve). Sok konteós úgy véli, hogy a bolygó a 21. század elején közelíti meg a Földet, esetleg be is csapódik. Az akadémikusok a Nibiru hipotézisét számos alkalommal áltudományosnak nevezték, ha egy ekkora égitest ilyen közeli pályán lenne, még szabad szemmel is láthatónak kéne lennie.

---

1930-ban a Lowell Obszervatóriumban dolgozó Clyde Tombaugh nem messze az X bolygó egyik feltételezett helyétől a Plutóra bukkant, az égitest tulajdonságai azonban sokban eltértek a hipotetikus X bolygóétól. (Érdekesség, hogy Lowell 1915-ös felvételein a Pluto már felfedezhető, a szakértő ugyanakkor csillagnak nézhette az objektumot.)

Bár a Pluto bolygó mivoltát már megtalálását követően is sokan kétségbe vonták, a Nemzetközi Csillagászati Unió csak 2006-ban minősítette törpebolygóvá az égitestet.

A Pluto azonosítása nem jelentette az X bolygó kutatásának végét, hiszen az égitest tömegében nem felelt meg az elvárásoknak. Egészen az 1990-es évekig, a Voyager űrszondák elhaladásáig kellett várni, hogy a csillagászok többsége arra jusson: a lowelli definíció szerint a feltételezett égitest egyszerűen nem létezhet.

Mégis bujkálhat valami a távolban?

A kilencedik bolygó létezésének ötlete a Neptunusz pályáján túli ismert objektumok számának gyors növekedésével, az 1990-es évektől kezdődően új erőre kapott. Az érintett égitestek jelentős része Neptunuszon túl keringő jeges objektumok csoportosulásában, az úgynevezett a Kuiper-övben található. A szakértők körében a vita sokáig elsősorban arról szólt, hogy bizonyos helyi égitesteket, így például az Eris törpebolygót, nem érdemes-e mégis bolygónak tekinteni.

A 2000-es évektől kezdődően a Kuiper-öv objektumainak mozgását vizsgálva egyre több kutató kezdett el gyanakodni arra, hogy egy nagyobb tömegű égitest befolyásolhatja a helyi objektumok pályáját.

2016-ban Konstantin Batygin és Michael E. Brown, a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársainak vezetésével jelent meg az a tanulmány, melyben felvetették egy öt-tíz földtömegű bolygó létezését, amely elnyújtott pályán kering, 400-800-szor távolabb a Naptól, mint a Föld.

A kutatók úgy vélik, hogy az objektum egy korábbi gázóriás magja lehet, amely a Naprendszer korai története során lökődött ki. Más, későbbi hipotézisek szerint az idegen égitestet a Naprendszer foghatta be. Batyginék ötletüket szimulációkkal és matematikai számításokkal igazolták.

Bár 2016 óta az elmélet hívei több olyan megfigyelést is végeztek, amelyek alátámasztották a nagy tömegű égitest létezését, egyelőre közvetlen bizonyíték nincs a bolygóra. Sőt alternatív magyarázatok is születtek a Kuiper-övben tapasztalt mozgásokra. Az egyik szerint a Neptunuszon túli objektumok egy része olyan nagy tömegű, egyedi pályát leíró csoportban mozoghat, hogy az hathat a Kuiper-öv érintett égitesteinek pályájára.

A feltételezett kilencedik bolygó létezéséről jelenleg is komoly vita folyik. A probléma az, hogy a szakértők egyelőre nem rendelkeznek elég kifinomult műszerekkel ahhoz, hogy átfogóan feltérképezhessék a feltételezett égitest környékét. Éppen ezért sem az elmélet híveinek, sem ellenzőinek nincsenek közvetlen, perdöntő bizonyítéka.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Naprendszeren kívülről származhat a kilencedik bolygóA titokzatos kilencedik bolygó sokkal nagyobb is lehet a FöldnélEgy új kutatás szerint nincs bizonyíték a kilencedik bolygó létezéséreHa nem létezik a kilencedik bolygó, sok jelenséget nehéz lesz megmagyarázniKözépkori feljegyzések igazolhatják a kilencedik bolygó létezését

MeteorKategória: Mainstream

Gyönyörű, kékeszöld fényben izzó meteorról lőtt képet egy fotós, Eric Wagner. A férfi éppen a Szingapúrból Ausztráliába tartó járaton utazott, amikor észrevette a csodás égi jelenséget. A fotót a NASA a nap képének választotta.

A meteoron és a Tejút bámulatos látványán túl egy harmadik asztronómiai objektum is megbújik a képen: közvetlenül a szárny vége felett, az apró zöld fény szomszédságában a Jupiter tündököl.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2,1 kilotonna TNT erejével robbant fel egy meteor Grönland felett még júliusban60 millió éves meteoritot fedeztek fel SkóciábanA világ legkülönlegesebb kristályát találták meg egy meteoritbanAz egész tájat bevilágította egy meteor Finnországban (+videó)

CsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

Ausztrál kutatók felfedezték, hogyan képződnek újra a vízmolekulák az űrben mozgó aszteroidákon.

A Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány szerint a víz napszél és becsapódó meteorit együttes hatására, nagyon alacsony hőmérsékleten újraképződik az aszteroidák felszínén.

Katarina Miljkovic, az ausztráliai Perth-ben lévő Curtin Egyetem Űrkutatási és Űrtechnológiai Központjának munkatársa szerinta

kutatás bebizonyította, hogy az űrbéli eróziós erők két komponense - az elektronok és az úgynevezett termikus sokk - szükséges az aszteroidákon a vízmolekulák újraképződéséhez.

Eddig úgy vélték, egy komponens is elegendő.

A NASA által támogatott projekt keretében a kutatócsoport az ausztráliai Victoria államban 50 éve földet ért Murchinson-meteorit egy darabját vizsgálta. Egy aszteroidaövben uralkodó körülményeket szimulálták rajta egy speciálisan épített szerkezetben, miközben mérték felszínén a vízmolekulák szintjét.

A reakciót a kutatók szerint a meteoritbecsapódás indítja el, majd a napszél pusztítást végez a felszínen, szabadon lévő oxigén- és hidrogénatomokat hagy hátra, amelyek vízmolekulákat alkotnak.

A tanulmányt a Hawaii Egyetem és a San Marcos-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatói készítették.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 10 dolog, amit csak kevesen tudnak az aszteroidákrólA NASA elérte a Földre jelenleg legveszélyesebb aszteroidátAszteroida csapódott be AusztráliánálAszteroidák szétrobbantásával küzdhetünk a globális felmelegedés ellen

AszteroidaMeteorCsillagászatKategória: Mainstream

Az Európai Űrügynükség (ESA) új aszteroidát adott ahhoz a listájához, melyen a Földre veszélyes objektumokat jegyzi – írja a Daily Mail. A 2019 SU3 jelű égitest 14 méter átmérőjű, és a számítások alapján 65 év múlva fogja megközelíteni bolygónkat.

Az égitest jelenleg a negyedik legveszélyesebb aszteroida.

Az ESA szerint 2084. szeptember 16-án egy a 152-höz a valószínűsége az ütközésnek,

ez csillagászati szempontból viszonylag nagy kockázatot jelent. Igaz, a 2019 SU3 nem elég nagy ahhoz, hogy becsapódva igazán nagy károkat okozzon.

Amikor a szakértők a Földre potenciálisan veszélyes objektumokat tanulmányozzák, nemcsak becsapódási esélyüket igyekeznek felmérni, hanem méretük alapján azt is, hogy mekkora hatással járna ütközésük. Eddig egyetlen égitestet sem találtak, amely bizonyítottan becsapódással fenyegetne.

A 2019 SU3 az adatok alapján 2084-ben nagyjából 118 ezer kilométerre fog elhaladni, a bolygók és egyéb égitestek gravitációjának hatására ugyanakkor pályája módosulhat, és akár a Földet is eltalálhatja.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 2,1 kilotonna TNT erejével robbant fel egy meteor Grönland felett még júliusbanA világ legkülönlegesebb kristályát találták meg egy meteoritbanAzt hitte, hogy aranyrögöt talált, ám egy szuper ritka meteorit voltCsodaszép látvány: meteor hasított át az égen Magyarország felett (+videó)Ezért nem bombáznak szét minket a meteorok

UFOKategória: U.F.O.

Nemrég az Egyesült Államok hadserege megerősítette, hogy a tőlük kiszivárgott UFO-felvételek valódiak, vagyis nem tudják, hogy pontosan, hogy mik szerepelnek a videókon, nincs rá magyarázatuk.

Az UFO-hívők egy emberként lélegeztek fel, ugyanis nagyon ritka az, amikor egy hivatalos szervezet reagál az ilyesfajta videókra. Akárhogy is, szintén Amerikában pár napja felkerült egy igencsak érdekes felvétel, amely megint bizakodásra adhat okot. Már azoknak, akik hisznek az idegen lények létezésében.

Egy William Guy nevű YouTube-csatorna feltöltött egy videót, amelyben egy társaság egy hajóról az óceán közepéről jelentkezik be. A videót készítő férfi a horizontot veszi, majd hirtelen a kamerán feltűnik sok apró fénygömb.

Az összesen 14 fényforrás szó szerint a levegőben lebeg, ami azért nagyon bizarr, mert arrafelé nincs szárazföld, amerre a gömbök láthatók. Sőt, tulajdonképpen semmi nincs arra, mivel a hatalmas víztömeg közepén vannak.

Sokan természetesen trükkfelvételre gyanakodnak, de a pontok elég stabilan állnak ahhoz, hogy ne tükörződésről vagy bármilyen reflexióról legyen szó.

A videó egyébként bekerült a hírekbe is, a FOX News ufós tematikájú műsorában egy szakértő arról beszélt, hogy hogyan kutatják a hasonló eseteket, a fent említett videót eközben játszották be illusztrációként.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A bulvár és az UFO-k - avagy gondolkodj mielőtt UFO-t kiáltasz!Alakzatban repülő UFO-kat rögzített az űrállomás kamerájaAzonosítatlan repülő tárgyakat videóztak le a mexikói vulkánkitörésnélKét különböző repülőgép pilótája is látta a titokzatos ufót (+videó)Lefotózták a titokzatos amerikai űrrepülőt

MarsKategória: Mainstream

A marsi tavak és folyók vize 3,5 milliárd éve párolgott el - állapította meg egy friss amerikai tanulmány. A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) William Rapin vezette kutatócsoportja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Curiosity nevű Mars-szondájának adatait elemezte.

A szonda a Gale-kráter üledékét vizsgálta. Saját fedélzeti lézerével párologtatta el a kőzetmintákat, hogy összetételüket megállapítsa. A minták 3,3-3,7 milliárd évesek voltak.

A szulfátok nagy koncentrációja arra utal, hogy az éghajlat sokkal szárazabb volt, mint a Curiosity által elemzett régebbi kőzetek esetében.

A Curiosity több tucat képből összegyúrt szelfije

Az erősen kalcium-szulfátos kőzeteket egy 150 méteres függőleges falon találta a szonda. Mellette egy vékonyabb rétegben erős magnézium-szulfát-koncentrációt is talált, ami intenzív párolgásra utal.

A Curiosity egyik feladata az volt, hogy feltárja, hogy tűnhetett el a víz a vörös bolygó felszínéről.

A tudósok szerint ezek a vegyületek olyan időszakra utalnak, amikor a krátertó vize nagyon sós lehetett, valószínűleg az erős párolgás miatt.

Az analízisek megerősítik a korábbi műholdas megfigyeléseket, melyek szerint a Marson nagyjából 3,5 milliárd éve klímaváltozás ment végbe, erős szárazságot hozva

- magyarázták a kutatók.

A Curiosity folytatja a Gale-kráter feltárást, megvizsgálja a fiatalabb kőzeteket is, hogy további adatokkal szolgáljon a marsi víz eltűnéséről.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Ilyen az ősi Mars vizzelA NASA szakértője a marsi élet felfedezése miatt aggódikA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatók

CsillagászatKategória: Mainstream

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint 3,5 millió évvel ezelőtt hatalmas energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren – írja az MTI. A forrás a galaxis centrumában lévő nagyon nagy tömegű fekete lyuk közelében lehet. Az új felfedezés azt jelenti, hogy a Tejútrendszer középpontja a vártnál jóval dinamikusabb lehetett a közelmúltban.

Inaktívnak gondoltuk a Tejútrendszert, egy nem túl fényes középponttal”

– mondta Magda Guglielmo, a Sydney-i Egyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője.

Az energianyaláb két hatalmas tölcsért hozott létre, amelyek áthasítottak a galaxison, és otthagyták a nyomukat az úgynevezett Magellán-áramláson, amely a közeli Nagy és a Kis Magellán-felhő nevű törpegalaxisoktól a Tejútrendszer déli pólusáig terjedő hosszú, nagy sebességű gázfelhőkből álló szalag. Az áramlás átlagosan 200 ezer fényévnyire halad a Tejútrendszertől.

Az ausztrál-amerikai kutatócsoport szerint a kitörés olyan nagy volt, hogy kizárható, bármi másból származna, mint a galaxisunk közepén lévő szupermasszív fekete lyukkal kapcsolatos nukleáris tevékenységből. A Sagittarius A* (Sgr A*) nevű óriás fekete lyuk több millió naptömegű.

A kitörés olyan lehetett, mint egy világítótorony fénycsóvája. Képzeljük el a sötétséget, amiben valaki egy kis időre felkapcsolja a jelzőfényt”

– nyilatkozta Joss Bland-Hawthorn, a kutatócsoport vezetője.

A Hubble űrteleszkóp adatait elemezve a szakértők arra jutottak, hogy az óriási kitörés valamivel több mint hárommillió évvel ezelőtt ment végbe, ami galaktikus mércével mérve döbbenetesen közeli múlt. Ugyanebben az időben a Földön már 63 millió éve becsapódott az az aszteroida, amely a dinoszauruszok kihalását okozta, az emberi faj egyik ősi elődje, az Australopithecus pedig már kifejlődött. A csapat becslése alapján a kitörés nagyjából 300 ezer évig tartott, ez rendkívül rövid időt jelent.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Elképesztően hatalmas a Tejútrendszer galaktikus korongjaGalaktikus szökőkutat találtakÚj galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok15 titokzatos jel érkezett egy távoli galaxisbólA Naprendszert kétmilliárd év múlva kilökhetik a galaxisábólA Tejút fele távoli galaxisokból származik

CsillagászatüstökösKategória: Mainstream

Gázkiáramlást figyeltek meg a kutatók a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös felszínén, első ízben bepillantást nyerve egy csillagközi objektum összetételébe.

 

Amatőrcsillagász fedezte fel a csillagközi vándort

Az Astrophysical Journal Letters című folyóirathoz benyújtott tanulmányukban a Kanári-szigeteken működő William Herschel-teleszkóp munkatársai azt írják, hogy a csillagközi látogató színképi úton történt tanulmányozásakor cianogén-emissziót észlelték.

A csillagászok erős gázszivárgást észleltek a messziről érkezett üstökös felszínén

A gáz párologását az okozhatja, hogy a Nap hője felmelegíti az üstököst - írja a Sciencemag.org.

A cianogén gyakori összetevője a Naprendszerünkből származó üstökösök kómájának,

ami azt jelenti, hogy bárhonnan is érkezett a 2I/Boriszov, az valószínűleg nem sokban különbözik Naprendszerünktől.

A csillagközi térből érkezett üstököst az orosz amatőr csillagász, Genagyij Boriszov fedezte fel augusztus végén

Az objektumot augusztus 30-án fedezte fel Gennagyij Boriszov amatőr csillagász a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban.

Idegen naprendszerből érkezhetett

A Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó-kutató központjának (MPC) számításai azt mutatták, hogy az égitest - a tökéletes körtől jelentősen eltérő - hiperbolikus pályán mozog,

ami arra utal, hogy egy másik bolygórendszerből származhat.

A 2I/Boriszov elnyúlt hiperbolikus pályán mozog, ami arra utal, hogy a csillagközi térből érkezett

Ezt később megerősítették a kutatók, ami azt jelenti, hogy a 2I/Boriszov a második észlelt objektum - a 2017-ben azonosított Oumuamua után -, amely a csillagközi tér mélyéből érkezett.

Az Oumuamua rendkívül furcsa megnyúlt alakja miatt az aszteroida felfedezése után egyesek úgy vélték, hogy akár mesterséges tárgy is lehet

Az üstökös nagyon közel helyezkedik el a Naphoz az égbolton, ezért a megfigyelését jelentősen nehezíti központi csillagunk ragyogó fénye.

A 21/Boriszov teleszkópos képe

A becslések szerint néhány kilométer átmérőjű 2I/Boriszov december 7-én lesz a legközelebb a Naphoz

és addig is folyamatosan melegszik, ami azt jelenti, hogy a csillagászoknak valószínűleg jóval egzotikusabb "idegen" gázok megfigyelésére lesz majd lehetőségük.

Forrás: MTIKapcsolódó: A Hubble végigfényképezte egy üstökös szétesésétAz élethez szükséges molekulákat találtak "Csuri" üstökösönCsóva nélküli üstököst találtakElhúzott mellettünk két üstökös, és alig vettük észreFiatalabb lehet a Csuri üstökös, mint hitték

CsillagászatÉletKategória: Mainstream

Egy új tanulmány szerint az élet bizonyos építőkövei, a nukleobázisok nem a Földön, hanem csillagközi gázfelhőkben alakulhattak ki – számol be a SciTechDaily. A szakértőknek első alkalommal sikerült szimulált gázos környezetben kimutatniuk a DNS és az RNS alapját jelentő anyagokat.

Oba Jaszuhiro, a Hokkaidói Egyetem munkatársa szerint adataik alapvető kérdésekre adhatnak választ az emberiséggel kapcsolatban, így arra, hogy a Naprendszer fejlődése során kialakult szerves anyagok miként járultak hozzá az élet megjelenéséhez.

A szakértők már korábban felfedezték az élet bizonyos építőelemeit jelentő organikus anyagokat üstökösökön, aszteroidákon és csillagközi felhőkben.

Egyes kutatók szerint ezek a molekulák meteoritok segítségével érhették el a Földet négymilliárd évvel ezelőtt.

A DNS és az RNS strukturális alapjait nukleotidoknak nevezik, ezek pedig nukleobázisokból állnak, melyek cukorból és egy foszfátcsoportból épülnek fel. Korábbi szimulációkban a cukrot és foszfort már érzékelték modellezett gázfelhőkben, a nukleobázisokat viszont nem. Oba és kollégái az elsők, akik a nukleobázisokat is azonosították.

A csapat egy vákuumos reakciókamrába mínusz 263 Celsius-fokon engedett be víz, szén-monoxid, ammónia és metanol keverékéből álló gázt, miközben egy speciális lámpával biztosítottak UV-sugárzást. A kamrában egy vékony, jeges réteg alakult ki, melyben melegítés után ki tudták mutatni a nukleobázisokat. A szakértők ráadásul aminosavakat is találtak, ezek többek közt a fehérjék számára fontosak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A földinél is gazdagabb élet virulhat valahol az UniverzumbanA NASA életet keres az Europán

MarsKategória: Mainstream

A NASA vezető tudósa szerint közel lehetünk a marsi élet megtalálásához, az emberiség azonban nem áll készen a felfedezésre – számol be az IFLScience. Jövőre két olyan misszió is indul a Marsra, melyeknek célja többek közt a földön kívüli élet nyomainak keresése. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező években akár fel is fedezhetjük az egykori (vagy akár jelenlegi) létformák nyomait.

Jim Green, a NASA Bolygótudományi Osztályának vezetője ugyanakkor nyugtalanságát fejezte ki a lehetséges eredményekkel kapcsolatban.

Egy ideje aggódom, mert azt hiszem, közel állunk ahhoz, hogy megtaláljuk, és tegyünk néhány bejelentést. Ez egy teljesen új gondolkodásmódot fog beindítani. Azt hiszem, nem állunk készen az eredményekre

– mondta a szakértő.

2020-ban a Föld és a Mars közel lesz egymáshoz, ezért az év alkalmas lesz a különböző Mars-küldetések megindítására. Összesen öt űrhivatal fog élni a lehetőséggel, így NASA, az Európai Űrügynökség (ESA), az orosz Roszkozmosz, az Egyesült Arab Emírségek Űrügynöksége, illetve a Kínai Űrhivatal. A NASA Mars 2020 roverje mellett az ESA Rosalind Franklin marsjárója fog olyan fúrásokat végezni, amelyekkel kimutathatóvá válhatnak az élet potenciális nyomai. Mindkét robot 2021-ben éri majd el a vörös bolygót.

Green szerint a két űreszköz sikeres lehet a keresésben, a pozitív eredmények pedig egy sor új tudományos kérdést fognak felvetni.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotjátA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókA Nap hívhatta életre a furcsa marsi képződménytFurcsa marsi kőkör a Curiosity felvételénLassan lemondanak az új marsi-űrszondáról

Elon MuskMarsSpaceXKategória: Mainstream

Elon Musk, a SpaceX amerikai űrkutatási vállalat alapítója újabb részleteket árult el a Starship (Csillaghajó) űrhajóról, amely szerinte nagy létszámú legénységet és komoly ellátmányt szállíthat majd a Holdra és a Marsra.

Musk egy élőben közvetített eseményen, Texasban mutatta be a projekt új fejleményeit, és arról beszélt, hogy az űrhajó a Naprendszer más helyszíneire is eljuthat és nem csak egyszer lehet majd használni.

Az űrhajó hosszú, bolygóközi utakra akár száz embert tud majd szállítani - írta a SpaceX a Twitteren. Musk, aki a texasi SpaceX-bázisról jelentkezett be, elmondta, hogy a Starship várhatóan egy-két hónapon belül megteszi első útját, amelyen 19800 méter magasra száll, mielőtt visszatérne a Földre. A vállalat alapítóját, aki az űrhajó ezüstös teste előtt állt egy emelvényen, nagy tömeg hallgatta.

Musk úgy becsülte, hogy ha az űrhajót a következő félévben sikerül orbitális pályára állítani, jövőre már embert is szállíthat.

Úgy tűnik, hogy a tudatosság nagyon ritka és értékes dolog, és minden lehetséges lépést meg kell tennünk a tudat fényének megőrzése érdekében"- hangsúlyozta Musk. Hozzátette:Az ablak kinyílt, hogy több bolygón élő civilizációvá váljunk".

A Starship segítségével Musk szerint lehetővé válik bázisok létrehozása a Holdon, és városok építése is a Marson. Musk már korábban felvetette a Mars benépesítésének ötletét. 2016-ban ismertetett elképzelése szerint az első emberek már 2025-ben elindulhatnak a vörös bolygóra.

A Starship prototípus

A NASA amerikai űrkutatási hivatal ugyanakkor legkorábban a 2030-as években tart megvalósíthatónak egy Mars-missziót.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Egymillió embert juttatna el a Marsra Elon MuskElon Musk nagy bejelentése: Egy óra alatt bárhova eljuthatnánk a Földön új rakétájukkalElon Musk törvényekkel szabályozná a mesterséges intelligenciátElon Musk: Gépek lehetnek a Mars első telepesei

CsillagászatKategória: Mainstream

Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant tudósok egy nemzetközi csoportja. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.

A szakemberek 12 galaxisból álló protohalmazt figyeltek meg, ez a legkorábbi ismert protohalmaz a The Astronomical Journal című folyóiratban megjelent tanulmány szerint.Az eddigi legöregebb protohalmaz felfedezése arra utal, hogy már akkor is léteztek hasonló képződmények, amikor a világegyetem még csak "gyermekkorát" élte, 800 millió éves volt.Ez jelenlegi korának hat százaléka.

Az univerzum mostani korában a galaxishalmazok több száz tagból is állhatnak, létrejöttük azonban nagy kérdés a csillagászat számára. Kialakulásuk megértéséhez a tudósok a lehetséges őseiket vizsgálják a korai világegyetemben. A protohalmazok tucatnyi galaxis sűrű rendszerei voltak, amelyek aztán halmazzá fejlődtek.

Harikane Juicsi japán tudós, akinek vezetésével a kutatók dolgoztak, rámutatott, hogy a protohalmazok ritka és különleges, rendkívül sűrű szövésű rendszerek, amelyekre nem könnyű rátalálni. A Szubaru teleszkóp segítségével felfedeztek egy lehetséges jelöltet, a z66OD katalógusjelűt, amelyben tizenötször koncentráltabban helyezkedtek el a galaxisok, mint ahogy a világegyetemnek azon a táján általános.A Keck Obszervatórium távcsövei és a Gemini North távcső segítségével aztán megerősítették, hogy 12 galaxis - amely 13 milliárd évvel ezelőtt létezett - alkotja a legkorábbi ismert protohalmazt.

A 12 galaxisból álló struktúra

A 12 galaxis egyik, Himiko nevű óriási tagját már egy évtizede felfedezték a Szubaruval. Harikane Juicsi szerint észszerű, hogy protohalmazra bukkantak egy olyan masszív objektum közelében, mint a Himiko. Az azonban meglepte őket, hogy az ősi japán királynőről elnevezett galaxis nem a protohalmaz központi, hanem a peremvidékén helyezkedett el, 500 millió fényévre a centrumtól - fogalmazott Oucsi Maszami, a tudóscsoport egyik tagja. Hozzátette, még mindig nem értik, hogy a Himiko miért nem a központban van. Ennek megfejtése kulcsfontosságú lesz a halmazok és a masszív galaxisok kapcsolatának megértésében.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Naprendszert kétmilliárd év múlva kilökhetik a galaxisából2 billió galaxisból áll az univerzumA Tejút fele távoli galaxisokból származikAz összeolvadás állapotában lévő törpegalaxisokat észleltekA Földnél is fiatalabb a legközelebbi idegen galaxis

MarsKategória: Mainstream

Egy friss tanulmány szerint mikroorganizmusokat érdemes küldeni a Marsra, mielőtt emberi telepesek is érkeznének – írja a Futurism. Az elképzelés ellentmond a NASA egyik fő elvének, mely szerint az idegen égitesteket szigorúan tilos földi létformákkal beszennyezni, ez ugyanis befolyásolhatja az adott objektum környezetét.

Jose Lopez, a Nova Délkeleti Egyetem szakértője és munkatársai úgy vélik, ahhoz, hogy állandó emberi jelenlétet biztosítsunk a Marson, először hasznos mikrobákat kell juttatnunk az égitestre.

Az élet, ahogyan mi ismerjük, nem létezhet jótékony hatású mikroorganizmusok nélkül

– mondta Lopez.

Mai tudásunk szerint a Mars teljesen steril, a kutatók viszont úgy vélik, hogy a megfelelő mikrobák segítségével beindíthatnánk a helyi bomlást, emésztést, és akár a klímát is kedvezően formálhatnánk. Lopezék szerint egy idegen égitest meghódításához elengedhetetlen lehet a parányi létformák telepítése.

Fontos kiemelni, hogy a Marson olyan extrém körülmények uralkodnak, amelyek jelentősen megnehezítik az élet fennmaradását. Éppen ezért rendkívül szívós fajokat kell majd találniuk a szakértőknek, ha valóban mikroorganizmusokkal akarják előkészíteni az emberi megtelepedést. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy kevés olyan űrszervezet lesz, amely támogatna egy ilyen missziót.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Elon Musk: Gépek lehetnek a Mars első telepesei