UFO

Súlytalanságban gyújtogattak a Nemzetközi Űrállomás asztronautái

ParaHIR.HU - 2020, január 5 - 18:33
NASAKategória: Mainstream

Úgy tűnik, elég jól szórakoztak a karácsonyi időszakban a Nemzetközi Űrállomáson állomásozó asztronauták, nem elég ugyanis, hogy sütit sütöttek a súlytalanságban, még gyújtogathattak is a tudomány nevében, hogy megvizsgálhassák a lángok viselkedését ebben a környezetben – írja a Guardian.

A Confined Combustion (magyarra fordítva kb. Zárt Égés) névre hallgató kísérletben a tudósok több tüzet gyújtottak kontrollált körülmények között, amivel

  • egyrészt két fűtőanyagot teszteltek – egy gyapjúból és üvegszálból álló anyagot, valamint akrilból álló lapokat,
  • másrészt pedig azt vizsgálták, hogy mennyiben befolyásolja a légmozgás, illetve a kísérlethez használt doboz mérete a gyulladást.

Az űrben a tűz eléggé máshogy működik, mint a Földön, elsősorban azért, mert a súlytalanságban a meleg és a hideg levegő nem cserél folyamatosan helyet körülötte, így a tűz nem jut oxigénhez. Hogy ezt a problémát kiküszöböljék, a tudósok egy ventilátorral fújtak be levegőt a dobozba, ahol a tüzet rakták, ez pedig láthatóan működött is, egy alkalommal ugyanis 22 percig sikerült életben tartani a lángot.

Nagy felbontású kép a kísérleti tűzről.

Nagy felbontású kép a kísérleti tűzről.

Fotó: ISS/NASA/ESA

Paul Ferkul, a projekt egyik kutatója elmondta, hogy a kísérletekkel elsősorban az a céljuk, hogy minél többet megtudjanak arról, hogy pontosan miként terjed a tűz a súlytalanságban. A NASA ezzel a jövőben a felhasznált anyagok és a tűzvédelmi megoldások terén is előre tud majd lépni – tette hozzá a szakember. A projekten dolgozó kutatócsoport korábban is tett már jelentős előrelépéseket, ők állapították meg például azt, hogy a Holdon több anyag éghetőbb lenne az alacsonyabb gravitáció miatt.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A NASA megnyitja a turisták előtt a Nemzetközi ŰrállomástA NASA végleg lekapcsolja a Nemzetközi Űrállomás élő közvetítésétÉlőben a Nemzetközi Űrállomásról! (videó)Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi ŰrállomásraIzgalmas újítás a Google Street View-n: most már benézhet a Nemzetközi Űrállomásra is
Kategóriák: UFO

Van pereme az univerzumnak?

ParaHIR.HU - 2020, január 4 - 19:02
CsillagászatKategória: MainstreamA szakértők többsége napjainkban egyetért abban, hogy a világegyetem folyamatosan tágul. Ebből gondolhatnánk, hogy az univerzumnak van valamiféle pereme is, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű.  

Képzeljünk el egy űrutazót, aki szabadon, pillanatok alatt közlekedhet a világegyetemben anélkül, hogy a gravitáció befolyásolná – így a fekete lyukba zuhanást is elkerülhetné. Vajon feltételezett hősünk találhatna olyan helyet az univerzumban, ahonnan, mint egy szakadék széléről, kitekinthetne a semmibe? Hiányos tudásunk miatt pontos választ nem adhatunk, a tudomány jelen állása szerint ugyanakkor feltételezhető, hogy nem bukkanhatna ilyen peremre.

Ennek oka a kozmológiai elv, amely feltételezi, hogy az anyag eloszlása a világegyetem minden pontján nagyjából hasonló, más szóval az univerzum izotróp. Ezen elv alapja részben az az elképzelés, mely szerint a fizika törvényei bizonyos variánsoktól eltekintve egységesek a világegyetemben.

Ha tehát az univerzum egységes, nem tartozhat hozzá perem sem, hiszen az látványosan eltérne a többi régiótól.

Képzeljünk el egy tökéletes gömb alakú ballont, amelybe bármeddig fújhatjuk a levegőt anélkül, hogy kiszakadna. Jelképezze ez a táguló világegyetemet. Ha a léggömb felszínére egy parányi hangyát helyezünk, amely űrutazónkat szimbolizálja, az a végtelenségig mászkálhat a felszínen anélkül, hogy bármilyen jelentősebb eltérést tapasztalna. Az apró rovar így peremre sem bukkanna, azt azonban felismerhetné, hogy a ballon tágul – hasonló módon a szakértők is felfedezték, hogy az univerzum objektumai relatíve távolodnak.

Fontos azonban kiemelni, hogy a világegyetem a léggömbtől eltérően nem fogható fel háromdimenziósként, nincs külseje és belseje, hanem mindent tartalmaz.

Stephen Hawking szerint az univerzum határán túl fekvő dolgokat keresni olyan, mint megkérdezni, hogy mi fekszik az Északi-sarktól északra.

A fenti fejtegetés ellenére a perem problémájára biztos válasz nincs, hiszen rengeteg a kérdőjel. Arról, hogy a világegyetem végtelen-e, például megoszlanak a vélemények, elképzelhető, hogy az univerzum a magasabb dimenziókban önmagába hajlik vissza. Hasonló módon az is vitatott, hogy vajon valóban a semmiből jött-e létre a világunk.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 2 billió galaxisból áll az univerzumA barna törpék - az univerzum máig megfejtetlen rejtélyeÁtírhatja az univerzumról alkotott ismereteinket egy új számításAz univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokatAz univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő
Kategóriák: UFO

Készüljön, lehet, hogy hatalmas robbanást fog látni az égen

ParaHIR.HU - 2020, január 3 - 18:21
CsillagászatKategória: Mainstream

A Betelgeuse az egyik legfényesebben ragyogó csillag az égen, most azonban valami egészen furcsa dolog történik vele: egyre jobban halványul és egyelőre a kutatók sem tudják megmondani, mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében.

Egyes csillagászok úgy vélik, a fokozatos fényességcsökkenés egy szupernóva-robbanás előszobája lehet, írja a brit Independent. A halványulás néhány hete kezdődött és a mérések szerint egyre erőteljesebbé válik.

A Betelgeuse az Orion csillagkép főcsillaga, idáig a második legfényesebb csillag volt a csillagképben, és az égbolt kilencedik legfényesebb csillagának számított – ezúttal viszont a huszadik helyre zuhant vissza.A közelgő megsemmisülés nem lenne túlzottan meglepő: vörös óriásról beszélünk, egy olyan csillagról, ami magjában már kimerítette hidrogénkészletét és elkezdte a magot körülvevő rétegben lévő hidrogén égetését.Életét elképesztően káprázatos szupernóva fogja lezárni. Ha ez bekövetkezik, a robbanást a Földről könnyedén, akár szabad szemmel is látni lehet majd, a Betelgeuse ugyanis mindössze 650 fényévre van tőlünk.

A Betelgeuse nyíllal jelölve

Természetesen a halványodás még nem jelenti egyértelműen azt, hogy a Betelgeuse hamarosan kileheli a lelkét, más tényező is állhat a jelenség mögött;a vörös óriás úgynevezett félszabályos (szemireguláris) változó, így a fényességváltozás egy kevésbé drámai (de mindenképpen látványos) folyamat része is lehet.A szakértők mindenesetre folytatják a csillag viselkedésének tanulmányozását.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Felfalhatta társcsillagát a Betelgeuse
Kategóriák: UFO

Gyönyörű képet lőtt a Hubble egy közeli galaxisról

ParaHIR.HU - 2020, január 2 - 18:44
CsillagászatHubbleKategória: Mainstream

Csodaszép képpel búcsúzik az évtől a Hubble űrtávcső: az IC 2051 galaxist sikerült lencsevégre kapnia, miközben az univerzumot pásztázta. Az IC 2051-ben ugyan nincs semmi extrém, nem található a közepén óriási szupermasszív fekete lyuk, nincsenek benne hatalmas energiákat megmozgató csillagképződések, mégis nagyon szép, és tényleg nincs messze tőlünk. Persze csillagászati viszonylatban van csak közel: 85 millió fényévnyire található a bolygónktól, a táblahegy csillagképben.

A Hubble segítségével a NASA kutatói most azt is megfigyelik, hogy a spirálgalaxisoknak miért van ennyiféle formájuk, és hogyan jönnek létre. Általánosságban elmondható, hogy a spirális galaxisok több részre bonthatók: egy halványan derengő korongra a főgalaxis körül, és a korongra, ahol maguk a spirál karjai és a központ található.

Fotó: NASA / ESA

A Hubble még december 16-án készítette a gyönyörű képet az IC 2051-ről.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Hubble belepillantott egy kozmikus vihar belsejébeA Hubble benézett a Tejút csomópontjábaLenyűgöző fotót készített a Hubble két galaxis összeolvadásárólA Hubble űrtávcső legújabb képei lenyűgözőekLátványos felvétellel ünnepli a NASA a Hubble születésnapját
Kategóriák: UFO

A NASA megkeresné a második Földet

ParaHIR.HU - 2020, január 1 - 18:56
NASAKategória: Mainstream

Az elmúlt években a szakértők rengeteg Naprendszeren kívüli bolygót, azaz exobolygót azonosítottak, az azonban továbbra is kérdéses, hogy melyik égitesteken alakulhatott ki az élet. A NASA egyik tervezett űreszköze, a Habitable Exoplanet Observatory (HabEx) segíthet a potenciális „második Földek” felfedezésében – írja a Digital Trends.

A célunk az, hogy kiderítsük, találhatunk-e Földhöz hasonló bolygót, amelyen az élet is kialakulhatott

– mondta Scott Gaudi, a csapat tagja és az Ohiói Állami Egyetem munkatársa. A kutató hozzátette, az exobolygók vizsgálatában a HabEx elindítása lenne a következő logikus lépés.

Az űreszköz a Hubble űrteleszkóphoz hasonlóan egy űrtávcső, de tükre majdnem kétszer olyan széles. A szerkezethez olyan speciális napernyő tartozik, amely blokkolja a közeli csillagok fényét, segítségével így a halványabb objektumok is tanulmányozhatóak.

A HabExnek több feladata is lesz, de a közeli lakható exobolygók keresése a legfontosabb. Az űrteleszkóp egyike azon négy koncepciónak, melyeknek elfogadásáról jelenleg is tárgyal a NASA.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 1284 új exobolygót talált a Kepler-űrteleszkópAz évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszférájátElőször azonosítottak héliumot egy exobolygó légkörébenHamarosan indul a NASA következő nagy exobolygó-vadászaFöldihez hasonló légköre lehet a pokoli exobolygónak
Kategóriák: UFO

Így nőhettek hatalmasra az univerzum masszív szörnyetegei

ParaHIR.HU - 2019, december 29 - 18:55
CsillagászatFekete lyukKategória: Mainstream

Az ESO VLT távcsőegyüttesével az Univerzum néhány legkorábbi galaxisa körül hideg gázból álló halókat találtak. Ezek a gázburkok tökéletes „táplálékforrásai" a jelenleg 12,5 milliárd évvel ezelőtti állapotukban megfigyelhető galaxisok centrumaiban elhelyezkedő szupernagy tömegű fekete lyukaknak. Ez a fajta „élelmiszerraktár" megmagyarázhatja, hogy az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában (Kozmikus Hajnal) hogyan növekedhettek olyan gyorsan ezek az űrszörnyetegek.

„Először vagyunk képesek annak bizonyítására, hogy az ősi galaxisok környezetében elegendő mennyiségű anyag volt nemcsak a fekete lyukak növekedésének fedezésére, de a csillagkeletkezés élénk ütemének fenntartására is" – mondja Emanuele Paolo Farina (Max Planck Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), a The Astrophysical Journal című folyóiratban ismertetett kutatás vezetője.

„Az eredmény kulcsfontosságú darabbal járul hozzá ahhoz a kirakós játékhoz, amelyet a csillagászok próbálnak összeállítani a kozmikus struktúrák 12 milliárd évvel ezelőtti kialakulásáról."

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A csillagászokat már régóta érdekli, hogy a szupernagy tömegű fekete lyukak hogyan tudtak olyan nagyra nőni már az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában. „Ezeknek az ősi, több milliárd naptömegű objektumoknak a létezése nagy rejtély" – folytatja Farina, aki a Max Planck Institut für Astrophysik (Garching bei München) munkatársa is. Ehhez a valószínűleg az első csillagok kollapszusából létrejött első fekete lyukaknak nagyon gyorsan kellett növekedniük.

Eddig azonban a csillagászoknak nem sikerült ezt a gyors növekedést magyarázó „feketelyuk-étket" – gázt és port – elegendő mennyiségben azonosítaniuk.

Az illusztráció egy gázhalóval övezett kvazárt mutat a korai Univerzumban. A narancssárga kvazár két nagy energiájú kifúvásból, és a középpontjában helyet foglaló, porkoronggal körülvett szupernagy tömegű fekete lyukból áll. A halványan fénylő hidrogéngáz alkotta halót kék szín

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel végzett korábbi megfigyelések alapján rengeteg port és gázt detektáltak ezekben a korai galaxisokban, ami fenntartotta a gyors csillagkeletkezést. Ezek az ALMA-észlelések azt sugallták, hogy a fekete lyukak táplálására csak kis mennyiség maradhatott vissza.

A rejtély megoldására Farina és munkatársai az ESO chilei Atacama-sivatagban található VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével kvazárokat, a nagy tömegű galaxisok centrumát elfoglaló szupernagy tömegű fekete lyukak által működtetett rendkívüli fényességű objektumokat vizsgáltak. A felmérés 31 kvazárra terjedt ki, amelyeket ma olyan állapotukban láthatunk, amilyenek 12,5 milliárd évvel ezelőtt voltak, akkor, amikor az Univerzum még szinte csecsemő, mindössze 870 millió éves volt.

Ez az egyik legnagyobb, átfogóan vizsgált kvazárminta az Univerzum történetének korai szakaszából.

A kép az ESO VLT távcsőegyüttesének MUSE műszere által megfigyelt egyik gázhalót mutatja egy összeolvadó galaxispárnak az ALMA antennarendszerrel korábban rögzített képére montírozva. A hidrogéngáz alkotta nagy kiterjedésű halót kék szín, míg az ALMA-adatokat narancssárga szín jelzi

A kutatók azt találták, hogy 12 kvazárt övezett hatalmas gáztároló: hideg, sűrű hidrogéngáz alkotta haló, amelynek tömege több milliárd naptömeg, és a központi fekete lyuktól százezer fényév távolságig terjed. A németországi, egyesült államokbeli, olaszországi és chilei kutatókból álló csapat azt is megállapította, hogy ezek a gázhalók szorosan kötődnek a galaxisokhoz, tökéletes „táplálékforrást" biztosítva a szupernagy tömegű fekete lyukak növekedéséhez és a heves csillagkeletkezéshez is.

A kutatás sikere nagyban köszönhető az ESO VLT távcsőegyüttesén működő MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) műszer kiváló érzékenységének, amely Farina szavaival élve "új szintet" hozott a kvazárok kutatásában.

Célpontonként néhány óra alatt a fiatal Univerzumban található legnagyobb tömegű és legfalánkabb fekete lyukak környezetének mélyére áshattunk

– teszi hozzá. Bár a kvazárok fényesek, az őket övező gáztározókat sokkal nehezebb észlelni. A MUSE azonban képes volt detektálni a halókat alkotó hidrogéngáz halvány fénylését, lehetővé téve, hogy a csillagászok fellebbentsék a fátylat a korai Univerzum szupernagy tömegű fekete lyukait tápláló anyagról.

A VLT

A jövőben az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) segít majd a kutatóknak további részleteket feltárni a galaxisok és a szupernagy tömegű fekete lyukak viselkedéséről az ősrobbanást követő néhány milliárd évben.Az ELT képességeivel még mélyebbre pillanthatunk a korai Univerzumba, hogy még több hasonló gázfelhőt találjunk"– fejezi be Farina.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükA szakértők sem értik, mi történik ennél a fekete lyuknálA szomszédos csillag buktatta le a rejtőzködő fekete lyukatAkkora fekete lyukat találtak a kutatók, amekkora nem is létezhetneÁprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukrólBolygóméretű gázcsomókat dobálhat a központi fekete lyuk
Kategóriák: UFO

Az egyik legerősebb hordozórakétát bocsátották fel az űrbe

ParaHIR.HU - 2019, december 28 - 18:15
KínaCsillagászatKategória: Mainstream

Kína sikeresen felbocsátotta pénteken legnagyobb teljesítményű hordozórakétáját, amely Föld körüli pályára állította az eddigi legkorszerűbb és legnehezebb kínai távközlési műholdat.

A Hosszú menetelés-5 típusú hordozórakétát az új vencsangi űrközpontból bocsátották fel, és 33 perccel később tervszerűen pályára állította az általa a világűrbe vitt, 8 tonnás Sicsien-20 távközlési műholdat - jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség.

A két korábbi, 2016-os és 2017-es, hajtóműproblémák miatt kudarccal végződő, illetve csak részlegesen sikeres felbocsátás után nagy várakozás előzte meg a mostani műveletet,melynek sikere nyomán Kína nagy lépést tett előre becsvágyó űrprogramja, egy Hold- és egy Mars-misszió, valamint egy saját, kínai űrállomás kiépítése felé.

Föld körüli pályára állította az eddigi legkorszerűbb és legnehezebb kínai távközlési műholdat

Ez volt a 34. rakétafelbocsátás Kínában idén.

Az Egyesült Államok 23, Oroszország 20 rakétát küldött a világűrbe 2019-ben. Kína pénteken azt is bejelentette, hogy hétfőn két új műholdat állított Föld körüli pályára, amelyek saját fejlesztésű navigációs rendszere, a PejTou-3 magját alkotják.

A Pej-Tou az amerikai GPS és az európai Galileo alternatívája lesz, mihelyt a rendszer működéséhez szükséges 24-ből a még fennmaradó utolsó két műholdat is pályára állítják. A navigációs rendszer a tervek szerint 2020 júniusában lesz működőképes.

Forrás: MTIKapcsolódó: A Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdEmberes holdmisszióra készül Kína - Kína fogja gyarmatosítani égi kísérőnk?Kína virágot termesztene a Hold túlsó felénKínának már nem elég a HoldKvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai műholddal
Kategóriák: UFO

Mik voltak azok a fura fénycsíkok Magyarország felett?

ParaHIR.HU - 2019, december 27 - 13:36
SpaceXKategória: U.F.O.

Csütörtökön este több tucatnyi ismeretlen, csillagnak vagy műholdnak látszó ismeretlen repülő objektumot volt látható az égbolton.

A rejtélyesnek tűnő jelenség magyarázatára nem kellett sokat várni, az Időkép szerint ugyanis a fénycsíkok a SpaceX-et alapító milliárdos, Elon Musk Starlink nevű műholdjai voltak.

A lap szerint a Starlink projekt célja az internet eljuttatása a Föld még lefedetlen területeire, melyhez a tervek szerint több ezer ilyen műholdat fognak fellőni, ami ugyanakkor nagyban zavarhatja majd a csillagászok munkáját, az egyik műhold pedig kis híján egy időjárási műholddal ütközött még szeptemberben.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Hálóval kapott el egy visszahulló rakétadarabot a SpaceX (+videó)Lélegzetelállító videó készült a SpaceX hordozórakétájának landolásárólSikeresen tesztelte Mars űrhajója prototípusát a SpaceX
Kategóriák: UFO

Van víz a távoli bolygókon, de akad egy nagy probléma vele

ParaHIR.HU - 2019, december 25 - 18:32
CsillagászatKategória: Mainstream

A Naprendszeren kívüli bolygók légköri összetételének eddigi legátfogóbb elemzése a vártnál kevesebb vizet talált, ami megingatja a bolygókeletkezés elfogadott elméleteit.

A Cambridge-i Egyetem által koordinált kutatócsoport 19 exobolygó légköri adatait felhasználva végzett részletes méréseket a kémiai összetétel és a hőmérséklet megállapítása céljából. A kutatásban szereplő Naprendszeren kívüli bolygók széles méretskálát fednek le a nagyjából 10 földtömegnyi „mini-Neptunusztól" a több mint 600 földtömegnyi „szuper-Jupiterig", és légköri hőmérsékletük ugyancsak széles tartományban, közel 20 és több mint 2000 Celsius-fok között szóródik. A mi Naprendszerünk óriásbolygóihoz hasonlóan ezeknek az exobolygóknak a légköre is hidrogénben gazdag, de a legkülönbözőbb fajta csillagok körül keringenek. 

A kutatók azt állapították meg, hogy bár a vízgőz közönséges összetevő az exobolygók légkörében, annak mennyisége sok bolygó esetében meglepően alulmúlja a várakozásokat, 

miközben a bolygókon talált többi elem mennyisége nagyjából megfelel az elvártnak. Az eredmények egy ötéves kutatási program keretében születtek, amely a Naprendszeren kívüli bolygók légkörének vegyi összetételét volt hivatott feltérképezni, és az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban láttak napvilágot. 

Első alkalommal látunk a Földön kívüli világok kémiai mintázatára utaló jeleket, így csak most csodálkozunk rá, mennyire változatos lehet a bolygók vegyi összetétele

 – mondta el Nikku Madhusudhan, a cambridge-i Asztronómiai Intézet munkatársa és a projekt vezetője, aki öt évvel ezelőtt maga végezte az óriás exobolygók vízszegénységét kimutató kezdeti méréseket.

Hogyan vizsgálták a távoli bolygók légkörét?

A mi naprendszerünkben a szénnek a hidrogénhez viszonyított aránya lényegesen magasabb az óriásbolygók légkörében, mint a Napéban. A csillagászok úgy vélik, hogy ez a relatív „széngazdagság" a bolygók képződésének idején alakult ki, amikor az akkréciónak nevezett folyamat során a formálódó bolygók nagy mennyiségű vízjeget, kőzetet és egyéb anyagrészecskét gyűjtöttek magukba.

A hidrogéntől különböző többi elem mennyiségét – különösképp az oxigénét, amely a hidrogén és a hélium után a harmadik leggyakoribb elem a világegyetemben – hasonlóan nagynak jósolták az óriás exobolygók légkörében. S mivel az oxigén leginkább vízben kötött formában fordul elő, a kutatók jelentős mennyiségű atmoszférikus vizet vártak volna ugyanitt.

A nemzetközi csoport tagjai földi- és űrteleszkópok – egyebek között a Hubble Űrteleszkóp, a Spitzer Űrteleszkóp, a chilei Very Large Telescope és a Kanári-szigeteki Gran Telescopio – által rögzített hatalmas tömegű spektroszkópiai adatot használtak fel a számításaikhoz. A teleszkópok megfigyelései, valamint a részletes számítási modellek, a statisztikai módszerek, illetve a nátrium és a kálium atomi sajátságai révén a kutatók meg tudták becsülni egyes elemek és vegyületek mennyiségét a mintát alkotó bolygók légkörében.

A vízgőz mennyiségét a 19 bolygóból 14 esetében sikerült meghatározniuk, míg a nátrium és a kálium mennyiségét 6-6 bolygó esetében tudták kiszámítani. 

Az eredmények az oxigén relatív hiányára utalnak a többi elemhez képest, és további kémiai információt nyújtanak arról, miként formálódhattak ezek a bolygók számottevő mennyiségű vízjég akkréciója nélkül. 

Miért nehéz a Jupiter vizsgálata?

„Hihetetlen ilyen csekély mennyiségű vizet látni ennyiféle csillag körül keringő sok különböző bolygó légkörében" – mondta Madhusudhan. „Elég rendkívüli dolog, hogy sikerült az exobolygók légkörében meghatároznunk ezeknek az anyagoknak a mennyiségét, különösen ha azt vesszük, hogy ezzel még a saját naprendszerünk óriásbolygói, köztük legközelebbi gázóriás szomszédunk, a Jupiter esetében is adósak vagyunk" – tette hozzá Luis Welbanks, a tanulmány vezető szerzője és a cambridge-i Asztronómiai Intézet doktorandusza.

A Jupiter légkörében található víz mennyiségének meghatározására irányuló eddigi kísérletek, beleértve a NASA éppen zajló Juno misszióját, mindeddig kudarcot vallottak. „Minthogy a Jupiter annyira hideg, ami vízgőz a légkörében van, az bizonyosan szilárd halmazállapotú, s ez megnehezíti a mérését – magyarázta Welbanks. – Ha a Jupiter légkörét vízben olyan gazdagnak találnánk, ahogy az eddigi elméletek jósolják, az azt jelentené, hogy a Jupiter másként alakult ki, mint a jelenlegi tanulmányban szereplő exobolygók."

„További kutatásunk során szeretnénk növelni a tanulmányozott bolygók elemszámát.

Szinte bizonyosan találunk majd közöttük olyanokat, amelyek kilógnak az ismert trendekből, és szeretnénk rajtuk más elemek mennyiségét is meghatározni

– nyilatkozta Madhusudhan.

A cikkben közölt adatok arra mutatnak, hogy el kell vetnünk azt a feltételezést, miszerint az egyes elemek bármely bolygó légkörében hasonló arányban fordulnak elő. Ez viszont ellentmond a bolygókeletkezés legtöbb elfogadott elméleti modelljének.

Mivel a földi életből kiindulva a vízre mint a lakhatóság egyik letéteményesére tekintünk, fontos megtudnunk, hogy a mi naprendszerünkön túli más bolygórendszerekben mennyi víz található

– szögezte le végül Madusudhan.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Naprendszeren kívül is találtak vízfelhőketA NASA NAGY BEJELENTÉSE: Folyékony, sós víz van a MarsonEgyes vízbolygókon élet is lehetElőször fedeztek fel vízgőzt egy Föld-szerű bolygó légkörében
Kategóriák: UFO

Hatalmas aszteroida érkezik karácsony második napján

ParaHIR.HU - 2019, december 23 - 21:04
CsillagászatMeteorAszteroidaKategória: Mainstream

A NASA adatai alapján egy nagyobb objektum fog elhaladni a Föld mellett december 26-án – írja az Express. Az aszteroida reggel 9 körül lesz a legközelebb bolygónkhoz, ekkor 4,5 millió kilométerre jár majd. A 2000 CH59 jelű égitest 280-620 méter átmérőjű lehet.

Egy ilyen égitest becsapódva komoly pusztítást okozna. A 2000 CH59 nagyjából 31-szer nagyobb annál az objektumnál, amely 2013-ban robbant fel Cseljabinszk felett.

4800-zal ütközött a cseljabinszki meteorit

Az anyaégitest 290 millió évvel ezelőtt ütközött egy 150 méteres sziklával, aztán a Föld légkörében 30 kilométeres magasságban robbant fel.

Közelsége és mérete miatt az objektum potenciálisan veszélyes aszteroidának számít. A NASA a potenciálisan veszélyes aszteroidák között olyan égitesteket jegyez, amelyek 150 méternél szélesebbek, és 0,05 csillagászati egységnél képesek közelebb kerülni a Földhöz. Ez megközelítőleg 7,5 millió kilométert jelent.

A 2000 CH59 a számítások alapján 2021. március 23-án fog visszatérni bolygónkhoz.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Hatalmas aszteroida halad el ma mellettünkMagyar felfedezésű kisbolygó halad el a Föld közelébenNagyon közel halad el a Föld mellett egy házméretű aszteroida
Kategóriák: UFO

Útnak indították az Európai Űrügynökség exobolygókutató űrtávcsövét

ParaHIR.HU - 2019, december 21 - 18:53
EuropaexobolygóKategória: Mainstream

Szerdán reggel indították útnak három évre tervezett küldetésére az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsövét.

A CHEOPS (Characterising ExOPlanets Satellite) űrteleszkópot az eredeti tervekhez képest 24 óra késéssel, magyar idő szerint szerda reggel 9 óra 54 perckor indította útnak egy Szojuz-Fregat hordozórakétán az Arianespace európai űrkutatási vállalat a Francia Guyanában levő kourou-i űrközpontból.

Az Európai Űrügynökség szerint ez az első misszió, amelynek keretében olyan közeli, fényes csillagokat tanulmányoznak, amelyekhez biztosan tartoznak - a szuperföldtől egészen Neptunusz méretig terjedő - exobolygók.  

A Cheops művészi ábrzolása.

Ezeknek a planétáknak a méretét a csillaguk előtti átvonulásuk során megfigyelhető fényességcsökkenés alapján fogják meghatározni.
Az űrteleszkóp elemezni fogja azexobolygók sűrűségét, sugarát és meghatározza, hogy rendelkeznek-e légkörrel.A CHEOPS kutatócsoportjának vezetője, az idén fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Didier Queloz svájci csillagász korábban elmondta, hogy a misszió az eddig felfedezett több mint 4 ezer exobolygó közül 100-ra fog koncentrálni, részben annak kiderítése érdekében,

hogy van-e közöttük a földi értelemben vett élet fenntartására képes planéta.

Az Arianespace közlése szerint a rakétán további négy másik műhold, köztük az olasz űrügynökség egy Föld-megfigyelő űreszköze is helyet kapott.

Az alábbi videón a Cheops kilővése látható.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Falut hozna létre az európai űrügynökség a HoldonMarsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESA
Kategóriák: UFO

Íme az év tudományos áttörése

ParaHIR.HU - 2019, december 20 - 17:24
Fekete lyukCsillagászattudományKategória: Mainstream

A neves Science folyóirat minden évben kiválasztja az adott év legfontosabb tudományos áttörését, a zsűri 2019-ben az áprilisban bemutatott feketelyuk-kép mellett döntött – számol be a Space.com.

A szakértők nagyjából két évtizede kezdtek el foglalkozni azzal, hogy megörökítsék egy fekete lyuk eseményhorizontját. Az eseményhorizont azt a határt jelöli, melyen túl az események már nincsenek hatással a megfigyelőre. A fekete lyuk esetében ez többek közt azt jelenti, hogy ezen a régión túl nem látjuk a fényt az objektum elképesztő gravitációja miatt.

Az Eseményhorizont Távcső projekt célja is egy ilyen felvétel létrehozása volt. A szakértők több teleszkóp felhasználásával hoztak létre egy virtuális távcsövet, mellyel aztán sikerült megörökíteniük a Messier 87 galaxis magjában található szupermasszív fekete lyuk körüli gáz- és portömeget. A képen a sötét folt magát az objektumot jelöli.

A felvétel történelmi jelentőségű, nemcsak 2019, hanem az elmúlt időszak egyik legfontosabb tudományos eredménye.

Az Eseményhorizont Távcső csapata egyébként azt tervezi, hogy mozgóképet is létrehoz egy fekete lyukról, illetve a Tejútrendszer közepén fekvő szupermasszív fekete lyukat, a Sagittarius A*-ot is meg akarják örökíteni.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Elnevezték a megörökített fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Mesterséges Napot hoz létre Kína

ParaHIR.HU - 2019, december 19 - 20:13
CsillagászatKategória: Mainstream

Idén márciusban a kínai szakértők azt jósolták, hogy 2019-re elkészülhet HL-2M tokamakjuk. Az eszköz a tervek szerint magfúziót hoz majd létre, azaz olyan magreakciót, amely a Napban is termeli az energiát. Duan Csuru, a projekt egyik kutatója a közelmúltban arról számolt be, hogy a fejlesztés zökkenőmentesen zajlik, és 2020-ben meg is kezdheti munkáját a tokamak – írja a Futurism.

Ha a szerkezet valóban üzemelni kezd, az első ilyen erőmű lehet a világon. Amennyiben a szakértők képesek lesznek a magfúzióból felhasználható energiát előállítani, óriási áttörést érhetnek el.

Egy hasonló erőmű kiaknázása olyan, mintha egy minicsillag energiáját nyernék ki.

A fenntartható magfúzió előállítása évtizedek óta foglalkoztatja a szakértőket. A probléma az, hogy egyelőre nem találtak módszert arra, hogy költésghatékonyan és stabilan tárolják a reakcióhoz szükséges forró plazmát.

A kínai kutatók bíznak benne, hogy a kísérleti HL-2M tokamakkal olyan tapasztalatokat szerezhetnek, melyek segítségével a gyakorlatban is jól használható szerkezeteket alkothatnak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Nap koronájába merült a NASA űrszondája2050-re jelentősen lehűlhet a NapA Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdKína nem szórakozik: felküldtek az űrbe egy röntgenteleszkópotKínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
Kategóriák: UFO

Érthetetlen, ami a Földdel történik

ParaHIR.HU - 2019, december 17 - 16:09
Földmágneses mezőKategória: Mainstream

A Föld mágneses északa az elmúlt években a vártnál jóval gyorsabban vándorolt, és immár a kezdő hosszúsági körön is áthaladt – írja a Live Science. A mágneses észak korábban Kanada sarki területein feküdt, az elmúlt két évtizedben viszont folyamatosan tolódott Szibéria felé, évente mintegy 55 kilométert téve meg. A Brit Geológiai Társaság friss jelentése alapján az elkövetkező időszakban a vándorlás némiképp lelassul majd, és évente 40 kilométert haladhat a pólus.

A bolygó mágneses mezejét a külső mag olvadt vasa hozza létre. A folyamat rendkívül komplex,

ezért nem tudni, hogy milyen változások miatt gyengült az utóbbi időkben a Föld mágneses tere, illetve miért kezdett ilyen gyorsan mozogni a mágneses észak.

A szakértők számára ugyanakkor kiemelten fontos, hogy nyomon kövessék a változásokat.

A Brit Geológiai Társaság által kiadott Mágneses Világmodell (WMM) a GPS-rendszerek alapja, a modellt ötévente újítják meg. A WMM-et tavaly a vártnál előbb kellett frissíteni, december közepén pedig már a 2020-as modellt is kiadták.

Egyelőre nem tudni, hogy a mágneses pólusok helyet fognak-e cserélni, ahogy azt sem, hogy mikor kezd el ismét erősödni a mágneses mező. Bár a sarkok helycseréje a földi biológiára nem lenne hatással, a navigációs rendszereket jelentősen befolyásolná az átállás.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Valami nagyon furcsa történik a Föld mágneses mezejével22 ezer éven át tartott a legutóbbi mágneses pólusváltásMint egy szívverés, úgy pulzál a Föld mágneses mezeje, amit egy örvénylő jégóceán kelt – videó
Kategóriák: UFO

Különleges UFO-aktákat fognak nyilvánosságra hozni

ParaHIR.HU - 2019, december 16 - 18:30
UFOUFO aktákKategória: U.F.O.

Kanada északi részén az évek során több UFO-észlelés is történt, a Manitobai Egyetem levéltára pedig a közelmúltban több mint 30 ezer, a témával kapcsolatos dokumentumot kapott – írja a Live Science. Az iratok Chris Rutkowski ufológustól származnak.

Rutkowski gyűjteményében mintegy 20 ezer UFO-észleléssel kapcsolatos dokumentum, illetve nagyjából 10 ezer, a kanadai kormánytól származó irat található meg.

A források közül több a Falcon Lake-i incidenshez kötődik, ez Kanada történetének legjobban dokumentált UFO-észlelése.

Rutkowski szerint az eset még Roswellnél is különösebb. Az amerikaiak máig tagadják, hogy bármi érdekes történt volna az új-mexikói városnál, míg a Falcon Lake-i incidenst a kanadai és amerikai hivatalok is különlegesnek tartják.

1967. május 20-án Stefan Michalak amatőr geológus a Falcon Lake közelében gyűjtött kvarcot, amikor egy csoport izgatott lúd repült el mellette. A férfi szerint a madarak két világító, szivar alakú tárgy elől menekültek. Az egyik objektum utóbb elrepült, a másik viszont leszállt egy sziklára. Michalak közelebbről is megvizsgálta a szerkezetet, amely állítása szerint forró, zajos és kénszagú volt.

A férfi kinyitotta az objektum ajtaját, bent pedig egy fényes panelt látott. Az ajtó ekkor hirtelen lezárult, a szerkezet pedig forró gőzt fújt Michalakra. Ruhájra lángra kapott, és elsőfokú égési sérüléseket szenvedett. A férfi hetekig fejfájást, hasmenést és ájulásokat tapasztalt. A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy Michalak tudata tiszta volt, nem hallucinált az észleléskor. Évekkel később egy meghajlott fémdarabot találtak a helyszínen, amely radioaktív volt. A kanadai és amerikai hivatalok máig nem találtak magyarázatot a jelenségre.

A Manitobai Egyetem azt tervezi, hogy Rutkowski kivételes kollekcióját mindenki számára elérhetővé teszik.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Hillary Clinton megnyitná az UFO aktákatA CIA több mint 1.500 UFO-aktát hozott nyilvánosságraA bulvár és az UFO-k - avagy gondolkodj mielőtt UFO-t kiáltasz!
Kategóriák: UFO

Új, informatív kép készült a 2I/Boriszov-üstökösről

ParaHIR.HU - 2019, december 14 - 19:07
CsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

Fontos részletekkel szolgál a Naprendszerben megfigyelt első csillagközi üstökösről, a 2I/Boriszovról egy új felvétel, amelyet a NASA Hubble-űrteleszkópja készített.

Sikerült pontosítani a csillagközi vándor méretét

Az üstököst a 2MASX J10500165-0152029 jelű spirális galaxis közelében észlelték. A Földtől mintegy 325 millió kilométerre volt, amikor a felvételt készítették róla november 16-án.

A 2I/Boriszov-üstökösről készített egyik legújabb fotó

A Hubble-űrteleszkóptól kapott adatok segítségével az eddigi legpontosabban határozható meg a 2I/Boriszov magjának - az üstökös legfontosabb részének - a mérete – mondta el David Jewitt, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) professzora, aki elemezte és értelmezte az új felvétel adatait.

A Hubble-űrtávcső

A projektben részt vettek a Hawaii Egyetem, a németországi Max Planck Naprendszerkutató Intézet, a baltimore-i Űrteleszkóp Kutatóintézet és a Johns Hopkins Egyetem tudósai is.

Alig fél kilométeres a magja az elképesztő sebességgel száguldó kométának

A szakértők meglepetten tapasztalták, hogy az üstökös magja mindössze fél kilométer átmérőjű, ami a korábbi becslések tizenötöde.

Lélegzetelállító sebességgel száguld át a Naprendszeren a 2I/Boriszov-üstökös

"Ez nagyon fontos információ, mivel méretének ismerete segít meghatározni a Naprendszerben és a Tejútrendszerben lévő többi, hasonló objektum számát és tömegét. A 2I/Boriszov az első ismert csillagközi üstökös, és szeretnénk megtudni, hány lehet még odakint" - mondta Jewitt.

Jóval kisebb a magja, az eddig feltételezetteknél ( a kép művészi grafika a 2I/Boriszov-üstökösről)

Az üstökös lélegzetelállító, 177 ezer kilométer per órás sebességgel száguld,

így ez az egyik leggyorsabb kométa, melyet valaha láttak. Általában az ilyen objektumok fele ilyen gyorsak.

Valahonnan a galaxis mélyéről érkezett

Az üstököst augusztus 30-án fedezte fel Gennagyij Boriszov amatőr csillagász a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban. Jewitt közlése szerint az égitest valahonnan a galaxisból érkezett, eredetének pontos helye ismeretlen.

A 2I/Boriszov-üstökös a csillagközi térből érkezett a Naprendszerbe

A jövő év közepére az üstökös elhalad a Jupiter mellett a csillagközi űrbe tartó útján.

Ott fog sodródni a következő évmilliárdokban - mondta a szakértő. Az üstökösök jeges égitestek, amelyekről úgy vélik, hogy a bolygórendszerek külső részében formálódó bolygók által hátrahagyott töredékek.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Nagyon furcsán viselkedik a Földre veszélyes kisbolygóEgyre fényesebb a Naprendszeren keresztülszáguldó csillagközi üstökösDecemberben egy titokzatos objektum közelít meg minket
Kategóriák: UFO

Magyar kutató írja át az evolúció történetét

ParaHIR.HU - 2019, december 13 - 19:35
tudományevolúcióKategória: Mainstream

Az élet jelenleg legelfogadottabb rendszertani felosztása szerint az élőlények három doménre (birodalomra) oszthatók: vannak a sejtmaggal rendelkező eukarióták (ide tartozik gyakorlatilag az összes látható élőlény, minden állat, növény és gomba), a baktériumok és az archeák. Utóbbi csoport sokkal kevésbé ismert a másik kettőnél, gyakran a legszélsőségesebb környezetben fordulnak elő.

Az archeák rendszertani helye eddig sem volt egyértelmű. A tudomány mai állása szerint az élet fájának első elágazása egyik oldalon a baktériumokat, másik oldalon az archeákat és az eukariótákat eredményezte. Ezt az elágazást közvetlenül követte az archeák és eukarióták különválása.

Az archeákat először a legszélsőségesebb élőhelyeken, például a Yellowstone Park hévforrásaiban (képünkön) találták meg

Az archeákat először a legszélsőségesebb élőhelyeken, például a Yellowstone Park hévforrásaiban (képünkön) találták meg

Fotó: Wikipédia

Egy másik elmélet szerint – amiről eddig ritkán olvashattunk tankönyvekben – csak két domén létezik, mivel az eukarióták valójában az archeákból fejlődtek ki. A Szöllősi Gergely, az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője és Tom Williams, a Bristoli Egyetem kutatója által irányított nemzetközi kutatócsoport döntő jelentőségű genetikai bizonyítékot talált második elméletre. Arra, hogy az eukarióták az archeákból származnak, vagyis az eddigi három domén helyett valójában csak kettő létezik.

A TANKÖNYVEKET PEDIG ÁT KELL ÍRNI.

Mik is ezek az archeák? A név az ősiségükre utal, mert korábban azt hitték, hogy ezek még a baktériumoknál is ősibb létformák (egykoron még archebaktériumoknak is nevezték őket, ami totális tévedés). Az archeák első ránézésre valóban hasonlítanak a baktériumokra, hiszen nincsen sejtmagjuk (vagyis prokarióták), és legtöbbjük sejtalakja is a baktériumokat idézi.

A molekuláris és sejtműködésbeli jellemzőik egyes részletei, így például a fehérjeszintetizáló apparátusuk alapján azonban az eukariótákhoz állnak közelebb. A sejthártyájuk pedig teljesen egyedi. Nem véletlen, hogy jelenleg olyan környezetekben fordul elő többségük (bár az utóbbi időszakban az emberi bélben és a bőrön is találtak néhányat), amelyek az élőlény túlnyomó többsége számára kibírhatatlanok. Egyes fajaik fémionokat, hidrogént, sókat képesek hasznosítani táplálékként, és hőtűrő képességük is bámulatos.

Ahogy a hetvenes évek végétől kezdve egyre több génszekvenálási adat állt rendelkezésre, a rendszertankutatók egyre magabiztosabbakká váltak abban, hogy az élővilág három doménre osztható. Már a nyolcvanas évek elején voltak azonban arra utaló jelek, hogy a háromdoménes felosztás nem helyes. Bár a fejlettebb, kifinomultabb leszármazási modellek erre sorra hoztak újabb bizonyítékokat, ennek ellenére a kétbirodalmas rendszer évtizedekig nem tett szert különösebb népszerűségre a tudományos közösségben

– mondta el az Indexnek Szöllősi Gergely, aki munkatársaival a Nature társlapjában jelentette meg az evolúciós törzsfát alapjaiban megrengető felfedezéseit. Az utóbbi években egyre gyűltek azok az adatok, amelyek arra utaltak, hogy az eukarióta leszármazási ág, ami magába foglalja a zöldmoszatoktól a kék bálnáig az összes komplex többsejtűt, köztük az embert is, az archeák közül származik.

A fordulópont 2015-ben jött el a vitában, amikor hévforrásokban olyan archeákat fedeztek fel, amelyek már egyértelműen az eukariótákra hasonlítottak jobban. Bár magát az archeasejtet senki sem látta, a génszekvenciáit izolálták. Ebben pedig egyértelműen voltak eddig csak eukariótákban megtalálható gének. A vita azonban ettől sem csillapodott, a három domén védői erősen tartották állásaikat.

Az új adatok alapján legvalószínűbb, kétdoménes törzsfa. Az eukarióták az archeákból alakultak ki

Az új adatok alapján legvalószínűbb, kétdoménes törzsfa. Az eukarióták az archeákból alakultak ki

Fotó: MTA.hu

„Itt következtünk mi, arra vállalkoztunk, hogy az eddigi legátfogóbb módon elemezzük az összes meglévő genetikai adatot az archeákkal kapcsolatban – folytatta a kutató. – A különböző leszármazási modellek alapján evolúciós törzsfákat generáltunk, majd szimuláltuk az egyes gének evolúcióját a generált fák mentén. Azt tekintettük jó modellnek, amely a szimuláció végén a valós génekhez, fehérjékhez hasonló molekulákat eredményezett.”

A kutatás során több mint 3000 géncsalád leszármazási adatait elemezték, olvasható az MTA honlapján. Az eredmények megerősítették a kétdoménes elméletet. A kutatás nemcsak a rendszerezés alapvető kategóriáit borítja föl, de az eukarióta sejt eredetének megértéséhez is sokkal közelebb visz minket.

Zöldre festett Halobacterium sejtek. A Halobacteriumok nevük ellenére archeák

Zöldre festett Halobacterium sejtek. A Halobacteriumok nevük ellenére archeák

Fotó: Stan-Lotter & Fendrihan, 2015 / Life

Arról ma már konszenzus van, hogy a valódi sejtmaggal és különféle sejtszervecskékkel rendelkező eukarióta sejtek úgy alakultak ki, hogy valamiféle őssejt befogadott egy baktériumot, a ma minden eukarióta sejt parányi erőműveként működő mitokondrium ősét, és együtt alakították ki a biológiai komplexitás ma ismert sokszínűségét.

A kérdés azonban megmaradt: milyen is volt a kiindulópontot képező proto-eukarióta sejt? Nos, a mostani kutatás erősen valószínűsíti, hogy ez bizony egy archea volt, amelyben már számos olyan gén őse ott volt, amelyek később az eukarióta sejtekben is működtek és fennmaradtak.

Forrás: IndexKapcsolódó: Ámulatba ejtő jelenséget figyelt meg a Napban egy magyar tudósEddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatókEgy magyar csillagász 1 éven át készített egy különleges felvételt a Napról (videó)
Kategóriák: UFO

A felszín közelében találtak jeget a Marson

ParaHIR.HU - 2019, december 12 - 18:27
MarsKategória: Mainstream

Azt már tudjuk, hogy a Marson a felszínen nem folyik víz, hiszen annyira kicsi a légnyomás, hogy azonnal elpárologna. Jég is csak a sarki területeken van – csakhogy a felszín alatt rengeteg vízjég bújhat meg, ami nagyon fontos lehet a jövőbeli emberes űrmissziók miatt. A NASA most térképet készít arról, hogy hol lehet a legtöbb ilyen jég, és hol található meg viszonylag a felszín közelében, ahol az űrhajósok könnyen elérhetik majd.

Kép: NASA

legfrissebb kutatások szerint van olyan terület, ahol a vízjég mindössze 2,5 centiméterrel a felszín alatt rejtőzik. Ez ideális lenne a jövőbeli emberes űrmissziók számára, hiszen nem kellene komoly erőforrásokat szánni arra, hogy elérjék. A vízjégből aztán tisztított vizet, oxigént, és később akár üzemanyagot is kinyerhetnének, így igazi kincs, ha valahol nem mélyen a talajba ágyazódva található.

A Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vízjég mennyisége és helyzete azt mutathatja meg, hogy a NASA első emberes Mars-missziója hová szálljon le a vörös bolygón.

  A térkép színei beszédesek: a fekete területeken finom törmelék van, ahová szinte lehetetlen leszállni, a hidegebb színek pedig azokat a jégtakarókat mutatják, amelyek közelebb vannak a felszínhez, a melegebb színeknél a jég mélyebben található. Forrás: 24.huKapcsolódó: A Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraA Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy részeA marsi egyenlítőhöz küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotjátA Marson még hamarabb is lehetett élet, mint a Földön
Kategóriák: UFO

Nagyon furcsán viselkedik a Földre veszélyes kisbolygó

ParaHIR.HU - 2019, december 11 - 16:55
bennuCsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

Az 500 méter átmérőjű, Bennu nevű kisbolygó igen kivételes objektum: a szakértők úgy vélik, hogy az aszteroida összetétele többé-kevésbé állandó maradt a Naprendszer megszületése óta. Az égitest vizsgálata és a Bennuból vett minták ezért sokat segíthetnek a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék rendszerünket.

Csakhogy most olyan furcsaságot vettek észre az űrkavicson, amit egyelőre nem tudnak megmagyarázni: a Wired adott hírt arról, hogy az OSIRIS-REx szonda mérései megmutatták,

a Bennu köveket köpköd ki magából, akár egy-két méter nagyságúakat is.

A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Bennu-t már legalább háromszor kapták köpködésen 2019 januárja óta. A NASA kutatói most azon dolgoznak, hogy rájöjjenek a furcsa jelenség okára.

„Soha senki nem vizsgált még ilyen közelről aszteroidát” – mondta a Wired-nek Carl Hergenrother, az Arizonai Egyetem kutatója. „Nem is olyan régen még azt hittük, hogy a kisbolygók élettelen, változatlan objektumok.”

Fotó: NASA

Persze néhány elmélet már van arra, hogy mi okozhatja a furcsa leszakadást: az egyik például az, hogy kisebb meteorbecsapódások során a felszín megtöredezett, és mivel az aszteroidán olyan gyorsan változik a felszíni hőmérséklet, mindig újabb és újabb darabok hagyhatják el a törzset. De okozhatja a jelenséget az is, hogy vízgőz halmozódik fel az aszteroida belsejében, és a túlnyomás miatt darabok törnek le belőle.

A kutatók megjegyezték, hogy ez egy nagyon különleges felfedezés, mivel valami olyasmiről van szó, amire soha nem jöttünk volna rá a földi megfigyelések segítségével.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Rekordközelségbe került a Bennu kisbolygóhoz az OSIRIS-REx űrszondaVizet találtak a Bennu aszteroidánA tudósokat is megdöbbentette a Földre legveszélyesebb aszteroidaNagyon furcsán viselkedik a Földre legveszélyesebb aszteroidaŐsszel indul a Földre legveszélyesebb aszteroidát felderítő űrszonda
Kategóriák: UFO

Végre beindulhat a nagy ufóvadász teleszkóp

ParaHIR.HU - 2019, december 10 - 19:58
teleszkópKategória: U.F.O.

Lassan megnyílik a csillagászok előtt a kínai ötszáz méter apertúrájú rádióteleszkóp, a Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope (FAST), amely nagy segítség lesz majd az űrből érkező gravitációs hullámok vadászatában és a misztikus gyors rádiókitörések vizsgálatában is.

Az óriási teleszkóp a világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöve, Kína déli részén, Kujcsou tartományban fekszik. Mivel ilyet még nem építettek, a teleszkóp megalkotása és összeszerelése új kihívásokat fektetett a kutatók elé, ezért tartott ilyen sokáig megépíteni: 2011 márciusában kezdték, és 2016 júliusában fejezték be. Azóta a különböző tesztelések zajlottak.

Fotó: Ou Dongqu / XINHUA

A FAST komolyan előre fogja lendíteni a csillagászat tudományát, sőt, még akár a földönkívüli élet megtalálásában is segítségünkre lehet majd. Persze ez nem lesz gyors folyamat, hiszen a világűrből érkező jelek 99 százaléka egyszerű zaj – ha valami érdekeset találnak a kutatók, azt a maradék 1 százalékból kell kisajtolniuk – írja a Space.com. A FAST azonban már most letett az asztalra némi értékes eredményt: 99 gyorsan pörgő neutroncsillagot azonosított, amelyek közül több mint 30 különösen gyorsan mozog.

A FAST érzékelői nagyon érzékenyek, ezért fontos tudományos méréseket lehet majd vele végezni. A távcső annak a nemzetközi együttműködésnek is részese lesz, mely a galaxison keresztülsöprő téridő-hullámzásokat keresi. Az International Pulsar Timing Array kollaborációban a világ különböző pontjain elhelyezkedő rádióteleszkópjaival

folyamatosan monitorozzák pulzárok szabályos felvillanásait,

miközben olyan, több pulzárra koordinált időbeli elcsúszásokat keresnek, melyeket az alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok rajtunk történő áthaladásai okoznak. 2030-ra a FAST-nak várhatóan elegendő érzékeny mérése lesz ahhoz, hogy egyedi gravitációs hullámforrásokat is tanulmányozhassunk, mint például szupernagy tömegű fekete lyukak ütközései – írja a csillagászat.hu.

Ezen kívül az exobolygó-kutatásban is nagyon hasznos lesz a távcső, valamint mérni tudja majd a gyors rádiókitöréseket, amelyekről eddig még vajmi keveset tudunk.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordjátKomoly tudományos eredményt értek el a japán és kínai csillagászokKvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai műholddalA Földön kívüli élet kutatására kell a NASA-nak koncentrálnia
Kategóriák: UFO

Oldalak