UFO

exobolygóCsillagászatFöldKategória: Mainstream

A Földre kísértetiesen emlékeztető Naprendszeren túli bolygót (exobolygót) fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. Felszínén akár folyékony víz is jelen lehet.

A 300 fényévre található Kepler-1649c exobolygó a lakhatósági zónában kering egy vörös törpe körül, tehát van rá esély, hogy folyékony víz található rajta. Méretét tekintve akkora, mint a Föld.

Habár közelebb kering a csillagához, mint a Föld a Naphoz, a vörös törpe a Földön megszokott fény 75 százalékát tudja biztosítani az exobolygónak – vagyis ha ebből az információból indulunk ki, nagyjából ugyanakkora hőmérséklet uralkodhat a felszínén, mint szülőbolygónkon.

Sok fontos tényező azonban még nem ismert, az egyik ilyen az atmoszféra, ami döntően befolyásolja a felszíni hőmérsékletet, és így a lakhatóságot is. A vizsgálatokat a szakértők folytatják.

FORRÁS: NASA

A tudósok a Kepler űrteleszkóp adatait böngészték át, így találtak rá az ígéretes bolygóra. A Kepler-1649c annyira közel kering a csillagához, hogy 19,5 nap alatt kerüli meg azt. Ugyanebben a rendszerben felfedeztek egy másik bolygót is, az viszont már túlságosan közel kering a vörös törpéhez, így nem valószínű, hogy az élet számára barátságos körülmények uralkodnának rajta.

Az eredmények a The Astrophysical Journal Letters című csillagászati szakfolyóiratban jelentek meg.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Földhöz hasonló bolygót találtak a legközelebbi csillagnálKiválasztották a Földhöz legjobban hasonlító bolygókatLégköre lehet egy Földhöz közeli exobolygónakPokoli hely lehet a Földhöz legjobban hasonlító exobolygóRitkán jön ennyire közel a Földhöz aszteroida

CsillagászatKategória: Mainstream

A Föld körüli pályán sikerrel teljesített három hónapos tesztidőszak után megkezdi három évre tervezett tudományos küldetését az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsöve.

A CHEOPS (Characterising ExOPlanets Satellite) űrteleszkópot decemberben indította útnak egy Szojuz-Fregat hordozórakétán az Arianespace európai űrkutatási vállalat a Francia Guyanában lévő kourou-i űrközpontból.

A kutatószonda az Európai Űrügynökség és Svájc közös missziójának keretében az eddig felfedezett több mint négyezer exobolygó közül 100-ra fog koncentrálni, részben annak kiderítése érdekében, hogy

van-e közöttük a földi értelemben vett élet fenntartására képes planéta.

A döntően a Hydra csillagkép egyik csillagára, valamint a Szextáns csillagkép egy bolygórendszerére fókuszáló tesztidőszak zökkenőmentesen zajlott, annak ellenére, hogy a küldetésért felelős szakembereknek otthonról kellett dolgozniuk a koronavírus-járvány miatt – írja a Swissinfo.ch.

A minden korábbinál pontosabb mérésekre lehetőséget adó űrteleszkóp már februárban a várakozásokat meghaladó minőségben továbbított képeket a Földre.

Kép: ESA

A missziót vezető Berni Egyetem csütörtöki közleménye szerint az ESA átadta a misszió irányítását az egyetem által szervezett CHEOPS Konzorciumnak, amely 11 európai ország 30 intézményének kutatóit és mérnökeit egyesíti.

Az űrtávcső megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a projekt tudományos részéből is kiveszik a részüket a magyar csillagászok.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Útnak indították az Európai Űrügynökség exobolygókutató űrtávcsövétHoldporból nyernének ki oxigént az ESA kutatóiMarsi mintákat szállítana a Földre a NASA és az ESA

CsillagászatKategória: Mainstream

A valaha látott legnagyobb erejű csillagrobbanást észlelték: tízszer nagyobb erejű és mintegy 500-szor fényesebb volt, mint egy átlagos szupernóva.

A kutatást a brit Birminghami Egyetem és az amerikai Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Kutatóközpont munkatársai végezték. Felfedezésüket "egy nagyon nagy tömegű csillag szélsőségesen nagy energiájú szupernóvájaként" írták le. A kitörés az SN2016aps nevet kapta.

Nemcsak mérete és fényessége miatt, hanem más tulajdonságait nézve is látványos volt

- mondta Edo Berger, a kutatás társszerzője.

Az ehhez hasonlatos szupernóvák energiájuknak csak egy százalékát bocsátják ki látható fényben, de az SN2016aps sokkal nagyobb arányban sugározza ki az energiát.

A szakértők becslése szerint az SN2016aps kitörésének ereje sok milliárd gigatonna TNT erejével mérhető össze.

Az explóziós felhőben lévő hidrogén szokatlanul nagy mennyisége miatt a csillagászok úgy vélik, a szupernóva eredetileg két összeolvadó csillagból jött létre. A kutatók remélik, hogy a SN2016aps alapján hasonló szupernóvákat fognak felfedezni és segítségével megismerhetik az Univerzum korai időszakát jellemző körülményeket.

A tudósok eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 447 éve robbant fel a szupernóva - mindig fantasztikus látványt nyújtA hónap videója - egy szupernóva robbanás testközelből (videó)Így fog ragyogni a nappali égbolton a szupernóvaként felvillanó BetelgeuseÍgy fog ragyogni a nappali égbolton a szupernóvaként felvillanó BetelgeuseRitka lehetőség: szupernóva felbukkanása várható!

MerkúrCsillagászatKategória: Mainstream

Pénteken utolsó alkalommal lesz a Föld közelében a BepiColombo európai-japán űrszonda az előtt, hogy folytatja útját a Naprendszer legkisebb bolygójához, a Merkúrhoz.

A Merkúr-misszió szondája péntek reggel 6 óra 25 perckor 30 kilométer per másodperces sebességgel 12 700 kilométerre közelíti meg a Földet. A manőver célja az űrjármű lefékezése és pályájának a Naprendszer középpontja felé irányítása.

A több százezer eurós missziót az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai - a koronavírus-járvány miatt csak egy alapszemélyzet - irányítják a Darmstadtban lévő Esoc központból. A 2018 októberében útnak indított misszió a Merkúrt megcélzó első európai űrprojekt. Csak az ESA költségei 1,5 milliárd euróra rúgnak az ügynökség szóvivője szerint. A szonda két űrhajót szállít, egy német és egy japán fejlesztést. Amikor a szonda 2025-ben a Merkúr mágneses mezeje körüli pályára áll, megkezdik munkájukat:

a felszín, illetve a napszél vizsgálatát.

Az ESA és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek. A mintegy négy tonna tömegű, négy részből álló űreszköz a tervek szerint bonyolult pályát követve érkezik meg a Merkúrhoz. A szükséges hajtóanyag-mennyiség minimalizálása miatt tart ilyen sokáig az út: a mérnökök a mostanival együtt kilenc gravitációs hintamanővert is beiktattak az útvonalba, amelyek újabb és újabb lendületet adnak a szondának.

A manőverek a BepiColombo esetében pénteken a Föld, a továbbiakban kétszer a Vénusz, végül hat alkalommal pedig a Merkúr saját gravitációs terét használják ki. A Merkúr körüli pályára állás után a küldetés egy évig fog tartani, amelyet a tudósok reményei szerint sikerülhet meghosszabbítani még egy évvel. A magyar kutatók többek között a Planetary Ion Camera (PICAM) elnevezésű iontömeg-spektrométer projektben vettek részt, amely fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, hogy tanulmányozza a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is.

A Merkúrt eddig csak két NASA űrszondának, a Mariner10-nek és a Messengernek sikerült megközelítenie - olvasható az ESA közleményében.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Merkúrba csapódik a NASA űrszondájaHétfőn lesz megfigyelhető a Merkúr-átvonulás MagyarországonOktóberben elindulhat az új űrszonda a MerkúrhozSzombat hajnalban indul Európa a Merkúrra - magyar segítséggel!Töpörödik a Merkúr

CsillagászatKategória: Mainstream

A LAMOST J040643.69+542347.8 katalógusjelű csillag becsült forgási sebessége 540 kilométer másodpercenként, ami azt jelenti, hogy másodpercenként nagyjából 100 kilométerrel gyorsabb, mint a korábbi csúcstartó, a HD 191423 jelű csillag.

A Kínai Tudományos Akadémia Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumának kutatója, Li Kuang-vej a csillag spektrumának elemzése révén megállapította, hogyegy magas hőmérsékletű, nagy tömegű égitestről van szó.

A Tejútrendszer centrumának képe

FORRÁS: SUSAN STOLOVY (SSC/CALTECH) ET AL., JPL-CALTECH, NASA

A nagy forgási sebesség miatt a csillag lapított alakú, vagyis az egyenlítői sugara hosszabb, mint a poláris sugara, amelynek következtében az égitest pólusvidékein nagyobb, az egyenlítőjénél kisebb a gravitáció, továbbá a két pólusnál magasabb a hőmérséklet, mint az egyenlítőnél.

A Tejút. A képet a Csendes-óceán déli részén elhelyezkedő Cook-szigetekhez tartozó Mangaia-szigeten készítették.

A szakember azt is megállapította, hogy a csillag, amely nagyjából 30 ezer fényévnyire van a Naptól, 120 kilométeres másodpercenkénti sebességgel távolodik "szülőhelyétől", ami arra utal, hogy feltehetőleg egy kettős csillagrendszer tagja volt, mígnem társa szupernóvaként fel nem robbant. A explózió pedig kilökhette a most felfedezett csillagot.

A kutató az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban ismertette felfedezését.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 447 éve robbant fel a szupernóva - mindig fantasztikus látványt nyújtA hónap videója - egy szupernóva robbanás testközelből (videó)Először észleltek szupernóvát alig pár órával a csillagrobbanás utánRitka lehetőség: szupernóva felbukkanása várható!Szupernóva-robbanás “repesze” száguld át a Tejútrendszeren

USAOroszországűrkutatásKategória: Mainstream

Oroszország számára elfogadhatatlan a világűr privatizációja - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában, arra a Donald Trump amerikai elnök által hétfőn aláírt jogszabályra utalva, ami lehetővé teszi az Egyesült Államok számára a Holdon és más égitesteken folytatandó jövőbeli egyoldalú kereskedelmi célú kitermelést.

Amerika szerint a világűrt nem lehet globális köztulajdonnak tekinteni

Adott esetben  (Donald Trump amerikai elnök hétfőn aláírt rendeletével kapcsolatban) természetesen jogi értékelést kell adni.

Talán tanulmányozni kellene ezt a határozatot, jogi megközelítések alapján.

Mindenesetre a világűr privatizációjára irányuló kísérletek bármilyen formában - most nehezemre esik megmondanom, hogy ez a világűr privatizációjának kísérleteként értékelhető-e - elfogadhatatlanok lennének" - nyilatkozta Dimitrija Peszkov, a Kreml szóvivője.

Dimitrij Peszkov, a Kreml elnöki hivatalának szóvivője

Peszkov arra reagált,

hogy Trump amerikai elnök hétfőn rendeletet adott ki

az erőforrásoknak a Holdon és más égitesteken történő kereskedelmi kitermeléséről, amelynek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt.

Donald Trump  amerikai elnök

A világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt globális köztulajdonnak 

- áll a rendelet  szövegében.

Az Egyesült Államok nem írta alá az ENSZ 1979-es egyezményét 

A dokumentum szerint az Egyesült Államoknak jogában kell állnia üzleti célból kutatni világűrt, valamint annak erőforrásait kiaknázni és hasznosítani.

Jövőbeli holdbázis fantáziaképe. A kísérlet a huzamosabb holdbéli tartózkodást készíti elő

Az Egyesült Államok ösztönözni kívánja ennek az állami és magánszereplők által végzett tevékenységnek a nemzetközi támogatását.

Mike Pompeo külügyminiszternek 180 napon belül be kell számolnia az ebben az ügyben elvégzett munkájáról.

HTrump elnök és Mike Pompeo amerikai külügyi államtitkár ( külügyminiszter)

Az elnöki rendelet rámutat, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységéről az ENSZ-közgyűlés által 1979-ben elfogadott megállapodását,

amelyet egyébként sem írt alá.

Elismeri viszont a világűr kutatásáról és felhasználásáról szóló 1967-es egyezményt.

A világűr amerikai "kisajátításától" tartanak az oroszok

Szergej Szaveljev, az orosz állami űripari vállalat, a Roszkoszmosz nemzetközi együttműködésért felelős vezérigazgató-helyettese kedden nyilatkozatot tett közzé, amelyben Trump elnök rendeletét a "más bolygók területének tényleges elfoglalására" irányuló agresszív tervnek, a világűr kisajátítására irányuló kísérletnek minősítette.

Egy leendő holdbázis illusztrációja

A tisztségviselő szerint ez aligha hangolja gyümölcsöző együttműködésre az államokat.

A történelemben volt már példa arra, hogy valamely állam úgy döntött, hogy saját érdekében területeket kezd el elfoglalni - mindenki emlékszik, hogy ennek mi lett az eredménye

- idézte Szaveljevet a Roszkoszmosz sajtószolgálata.

  Forrás: ORIGOKapcsolódó: Hold körül keringő űrállomást akar TrumpStephen Hawking: Trump a szakadék szélére sodorta a FöldetTrump amerikai űrhaderőt állítana felTrump azt akarja, hogy a NASA ne támogassa tovább a Nemzetközi ŰrállomástTrump lehetetlen küldetéssel akarta megbízni a NASA-t

CsillagászatKategória: Mainstream

Leállították Chilében a nemzetközi Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (ALMA) a koronavírus-járvány miatt - közölte az intézmény.

A tudományos munkatársak jólléte és egészsége érdekében hoztuk meg ezt a példa nélküli döntést, hogy otthon lehessenek családtagjaikkal, amíg a járványhelyzet megoldódik

- idézi a csütörtöki közlemény Sean Dougherty-t, az ALMA igazgatóját.

A Chile északi részén, az Atacama-sivatagban felállított 66 rádiótávcsövet március 22-én állították le, és legkorábban május 19-én indítják újra- áll a közleményben. Egy kisebb csapat dolgozik csak tovább, hogy működtessék a legfontosabb rendszereket és biztosítsák, hogy újrakezdődhessen a munka, amint lehetséges.

Az Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózat (ALMA) egyik rádióteleszkópja

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/IZTOK BONCINA

Steffen Mieske, a Santiagótól északra fekvő, európai működtetésű Paranal Obszervatórium vezetője kiemelte: a teleszkópok működési volumenét csökkentették a 2010-es pusztító földrengést követően, valamint a tavalyi chilei tüntetéshullám miatt is, de az elmúlt 21 évben egyszer sem állították le teljesen a működésüket.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Egy csillagbölcső mélye az ALMA felvételén Megalkották a világ legnagyobb optikai teleszkópját1200 új galaxis: durván teljesít a világ legerősebb rádióteleszkópjaAz Alpha Centaurinál keres bolygókat a chilei óriásteleszkópMár épül a gigateleszkóp, ami megválaszolhatja a nagy kérdést: egyedül vagyunk a világegyetemben?

CsillagászatKategória: Mainstream

2017 októberében a szakértők felfedezték az első ismert csillagközi objektumot a Naprendszerben. Ez volt az ‘Oumuamua nevű égitest, amely azonosítása után nem sokkal el is hagyta rendszerünket. 2019 augusztusában aztán újabb objektumot észleltek. A 2I/Borisov üstökös különlegessége, hogy igen korán megtalálták, így a szakértők rengeteg értékes adatot gyűjthetnek róla, mielőtt eltűnne.

A Hubble űrtávcső felvételei alapján az üstökös magja elkezdett szétesni – írja a Space.com. David Jewitt, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint az égitest két darabja hasonlóan fényes, de méretük nem feltétlenül azonos. Az üstökösök szétesésekor általában megmarad egy nagyobb mag, és erről válnak le a kisebb részek.

Az objektum nagy mennyiségű jeget és egyéb illékony anyagokat tartalmazhat. Amikor a Naphoz közeledve ezek felmelegednek, elkezdenek párologni. Elképzelhető, hogy ez áll a szétdarabolódás hátterében.

Jewitt szerint a 2I/Borisov szétesése egyelőre nem túl látványos, eddig tömege 0,1-1 százalékát veszthette el, de további vizsgálatokra lesz szokség, hogy felmérjék a folyamatot.

A 2I/Borisov még nem hagyta el a Naprendszert, így a szakértők egy darabig még megfigyelhetik. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a koronavírus-járvány miatt több földi obszervatóriumot is be kellett zárni, így csak korlátozott eszközökkel tanulmányozható az üstökös.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Kettős csillagrendszerből szökhetett el az 'OumuamuaLehetséges magyarázatot találtak az Oumuamua alakjáraMégse idegen űrhajó az OumuamuaMesterséges rádiójelek igazolhatják, hogy idegen űreszköz az Oumuamua

CsillagászatNASAKategória: Mainstream

A SunRISE (Sun Radio Interferometer Space Experiment - Nap rádióinterferométeres űrkísérlet) nevű misszió segíthet megérteni, hogyan működik a Naprendszer és milyen hatással van a Nap rádiósugárzása az űrkörnyezetre. Ezek az ismeretek segíthetnek megvédeni az űrbe utazó asztronautákat.

Örömünkre szolgál, hogy űrhajóflottánkat újabb misszióra indíthatjuk, amely segít jobban megérteni a Napot és azt, hogy csillagunk milyen hatással van a bolygók közötti űrkörnyezetre"- mondta Nicky Fox, a NASA munkatársa.

Hozzátette: "minél többet tudunk az űrbéli időjárási jelenségek formájában is megnyilvánuló napkitörésekről, annál jobban tudjuk mérsékelni az űrhajóra és a legénységre gyakorolt hatásukat". A misszió alapját hat - kenyérpirító méretű - miniműhold (CubeSat) adja, amelyek mindegyike folyamatos megfigyelést végez. A naptevékenységből származó alacsony frekvenciájú rádiósugárzást figyelik, az adatokat pedig a NASA Deep Space Network nevű űrhálózatán keresztül továbbítják. Ez a NASA-hoz tartozó nemzetközi óriási antennahálózat, amely a bolygóközi űrmissziók munkáját támogatja.

Az egyetlen nagy rádióteleszkópként együttműködő hat CubeSat háromdimenziós térképet fog készíteni, amely megmutatja, hol alakultak ki a Nap felszínén hatalmas részecskekitörések, hogyan fejlődtek és formálódtak tovább.Ez lesz az első alkalom, hogy sikerül feltérképezni a Napból érkező mágneses mezők mintázatát- közölte a NASA.

Az űrügynökség 62,6 millió dollárt (21 milliárd forintot) különített el a SunRISE megtervezésére, megépítésére. A miniműholdakat 2023. július elsején tervezik indítani a világűrbe.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A Nap koronájába merült a NASA űrszondája25 év után ismét bekapcsolódhat a NASA az idegen intelligencia keresésébe47 éve érintetlen holdkőzetmintát nyitott fel a NASAA Földön kívüli élet kutatására kell a NASA-nak koncentrálnia

holdKategória: Mainstream

Az asztronauták vizelete is segíthet megépíteni a Holdon az alapbázist: a benne lévő karbamid lágyítóként alkalmazható a szerkezetek betonjában - vélik európai kutatók.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és kínai űrügynökség (CNSA) is azt tervezi, hogy a következő évtizedekben bázist épít ki a Holdon egy a távolabbi űrt feltérképező terv részeként, amely aztán még messzibb célok felé, például a Marsra is eljuttathat embereket.

A Hold betelepítése olyan problémákat vet fel, mint a magas sugárzás, a szélsőséges hőmérsékletek, a meteoritbombázások veszélye. Emellett logisztikai kérdések is adódnak: hogyan szállítsanak fel a Holdra építőanyagot, ha egyáltalán szükséges.

A Földről 0,45 kilogrammnyi teher Holdra szállítása mintegy 10 ezer dollárba (3,2 millió forintba) kerül, tehát egy teljes modul megépítése az égitesten nagyon költséges lenne.

Ezért az űrügynökségek igyekeznek hasznosítani a Hold felszínének nyersanyagait vagy éppen azokat, melyeket maguk az asztronauták szolgáltathatnak, például vizelet formájában.

Norvég, spanyol, holland és olasz kutatók az ESA-val együttműködve számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, használható-e a vizeletben lévő karbamid lágyítóként. Ez az adalékanyag a betonhoz adva lágyítja az eredeti keveréket, így megkeményedése előtt formálhatóvá teszi azt. A tudósok eredményeiket a Journal of Cleaner Production című tudományos folyóiratban mutatták be.

A Holdon használható geopolimer beton készítéséhez az elképzelés szerint azt lehetne használni, ami ott megtalálható: regolitot (a Hold törmelékes kőzetrétegét) és a néhány területen megtalálható jégből származó vizet

- magyarázta a tanulmány egyik szerzője, Ramón Pamies, a spanyolországi Cartagenai Műszaki Egyetem professzora.

A vizsgálatok során kiderült, hogy az olyan melléktermékek, mint a holdbázis építésével foglalkozók vizelete, szintén használhatók.

Ennek a testnedvnek a két fő összetevője a víz és a karbamid, amely molekula lehetővé teszi a hidrogénkötések megszakadását és ezáltal csökkenti sok vizes keverék viszkozitását - fejtette ki Pamies.

A leendő bázis illusztrációja

FORRÁS: ESA, FOSTER AND PARTNERS

Az ESA által kifejlesztett, a Hold regolitjához hasonlatos anyagból, karbamidból és különböző lágyítókból 3D-s nyomtatóval különböző építményeket készítettek és összehasonlították az eredményt.

A norvégiai Ostfold Egyetemen végzett vizsgálat szerint a karbamidot tartalmazó minták nagy súlyokat is elbírtak, formájukat stabilan megőrizték. Felmelegítve 80 Celsius-fokra, tesztelték ellenállásukat is, amely tovább nőt, amikor a Holdra jellemző nyolc fagyás-olvadás ciklus hatásának vetették alá.

Azt még nem találtuk ki, hogyan lehet kivonni a karbamidot a vizeletből és azt is vizsgáljuk, valóban szükséges-e, mert lehetséges, hogy a vizelet egyéb alkotóelemei is hasznosíthatók a geopolimer beton kialakításához

- mondta el Anna-Lena Kjoniksen norvég kutató.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 285 milliót ér egy darab a HoldbólA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraA Hold sötét oldalát fogja kutatni az új kínai műholdA Holdra szállhat egy magáncég - Eljött a nagy cégek ideje az űrkutatásban?Annyi jeget találtak a Holdon, amennyi elég lehet egy bázisnakAz első amerikai űrhajósok eltévedtek a Holdon

MarsKategória: Mainstream

Két különböző forrásból származik a marsi víz - állapították meg kutatók a vörös bolygóról származó meteoritok elemzése révén.

Ősi meteoritok vallanak a vörös bolygó múltjáról

Az Arizonai Egyetem hold- és bolygókutató laboratóriumában dolgozó Jessica Barnes és kollégái két marsi meteoritot, a Northwest Africa 7034 jelzésű kőzetet, becenevén a Fekete Szépséget, valamint az ALH 84001-et (Allan Hills) vetették alá vegyi analízisnek,

hogy feltárják a planéta múltját, beleértve kialakulásának folyamatát és vízkészletének forrását.

A Mars bolygót egykor kiterjedt hidroszféra boríthatta

FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT

A szakemberek a Nature Geoscience című folyóiratban ismertették az eredményeiket - olvasható a CNN hírtelevízió internetes oldalán.

A kutatók kétféle hidrogénizotópra fókuszáltak a vizsgálatuk során: a könnyűhidrogénre (prócium) és a nehézhidrogénre (deutérium), ugyanis ezek aránya alapján fel lehet térképezni a kőzetekben található víznyomok eredetét.

Soha nem keveredtek össze teljesen

A két marsi meteorit izotópvizsgálatának eredményei azt sugallják, hogy a marsi víz két különböző forrásból származik.

A Mars belsejében lévő, két eltérő forrásból származó víz elárulhat nekünk valamit azokról az objektumokról, amelyeknek ütközéses összeállásából létrejöttek a belső kőzetbolygók

- mondta Barnes.

A Mars északi pólusán elterülő jégsapka

FORRÁS: NASA/JPL

Hozzátette:

mindennek fontos szerepe van a Mars esetleges múltbeli lakhatóságának és asztrobiológiájának megértésében is.

Az eredményeik alapján a szakemberek arra jutottak, hogy a Mars esetében két különböző, egymástól jelentősen eltérő vízkészlettel rendelkező bolygócsíra (planetezimál) ütközhetett egymással, és soha nem keveredtek össze teljesen.

Forrás: MTIKapcsolódó: A koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatjaA Curiosity nagy meredélyre kaptatott fel a Marson540 km/órával csapódott a Marsba az európai szondaA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókA marsi bór azt bizonyítja, hogy kialakulhatott az élet a vörös bolygón

CsillagászatKategória: Mainstream

Fiatalabb lehet a Ryugu, mint azt eddig feltételezték. A japán szakértők a Science című tudományos lapban mutatták be azokat az információkat, melyekre a Hajabusza-2 japán űrszonda segítségével végzett vizsgálatok során jutottak.

Az elmúlt évben a Hajabusza-2 egy különleges mechanizmussal fémlövedéket lőtt ki a talajba, hogy a becsapódás következtében felszálló porból és törmelékből mintát vehessen beépített "porszívójával". A lövedékkel krátereket robbantott a felszínen.

A tudósok ennek során a kisbolygó sziklás felszíne alatt homokszerű anyagot találtak.

Ez alátámasztotta azokat az elméleteket, melyek szerint a Ryugu az aszteroidáknak a "kőtörmelékkupac" kategóriájába tartozik, tehát olyan anyagokból alakult ki, melyek akkor maradtak hátra, amikor egy nagyobb test egy másik testtel összeütközött.

A homokszerű anyag felfedezése arra is utal, hogy a Ryugu jóval fiatalabb objektum, mint azt a Hajabusza-2 missziója előtt vélték. A szakértők szerint nagyjából 9 millió éves lehet.

A tudósok azt is megállapították, hogy az ütközési kráter kialakulását nem a felszíni erő, hanem a gravitáció akadályozta, ami szintén arra utal, hogy az aszteroidát törékeny, porózus anyag alkotja. Rámutattak, hogy a lövedék hatására keletkezett kráter nagyjából hétszer nagyobb volt, mint amekkora a Földön lett volna, ahol sokkal keményebb a felszín.

A kráter alakja nem kerek, hanem inkább félhold alakú, amiből arra lehet következtetni, hogy egyik pereme alatt egy nagy és kemény szikla húzódik, mely nem tört szét a lövedék hatására sem.

FORRÁS: AFP/HANDOUT

A Japán Űrügynökség (JAXA) űrszondája különböző missziókat teljesített, hogy minél több információt szolgáltasson a földközeli Ryuguról. Mióta megérkezett a kisbolygó felszínére 2018 júniusában, a legénység nélküli szonda mintákat vett és nagyszámú felvételt készített az aszteroidáról. A kutatók remélik, hogy ezek segítenek megérteni a Ryugu kialakulását és történetét.

A 2014 decemberében útnak indított űrszonda az elmúlt évben már sikeresen az aszteroida fedélzetére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Különleges felfedezés a Ryugu aszteroidárólTöbb mint 10 krátert robbantott a Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2Végrehajtotta második leszállását is a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón

CsillagászatKategória: Mainstream

Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait. A fedési kettőscsillag-rendszerek két egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt.

A fehér törpék tulajdonképpen a Naphoz hasonló csillagok meghalása után hátramaradt kiégett magok.

Ez a most megismert fehér törpe elsőként nyújthat betekintést ezeknek a csillagoknak a szerkezetébe, fejlődésébe és halálába.

A legtöbb fehér törpéről úgy vélik, hogy elsősorban szénből és oxigénből állnak, ezt a fehér törpét azonban főként hélium alkotja. A kutatók úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy a bináris kettősben lévő társa korán vetett véget a csillag fejlődésének, még mielőtt a hélium szénné és oxigénné alakult volna.

Hogyan találták meg?

A csillag pulzálását a HiPERCAM, a Sheffieldi Egyetem kutatói által kifejlesztett forradalmi, nagy sebességű kamera segítségével észlelték. A szerkezet milliszekundumonként képes egy képet öt különböző színben elkészíteni. A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigeten található 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias (GTC), a világ legnagyobb optikai teleszkópja tetején helyezkedik el. Ez észlelte a fehér törpe gyors és finom pulzálását.

A szakértők két módszer, az asztroszeizmológia és az ekliptika segítségével vontak le következtetéseket a csillag szerkezetéről. Az asztroszeizmológia révén azt mérték, milyen gyorsan haladnak át a hanghullámok a fehér törpén.

A kutatást vezető Steven Parsons elmondta, az ilyen égitestek összetételének meghatározása nem egyszerű, mivel tömegük nagyjából a Nap tömegének fele, méretük a Földéhez hasonló.

Ez azt jelenti, hogy a fehér törpén rendkívül erős a gravitáció, nagyjából egymilliószor nagyobb, mint a Földön.

Egy ilyen törpe felszínén egy átlagos ember hatvanmillió kilogrammot nyomna. A gravitáció hatására minden nehéz elem a fehér törpe közepe felé süllyed, csak a könnyű elemek maradnak a felszínen, így a valódi összetétele rejtve marad a felszín alatt.

Illusztráció egy fehér törpéről

FORRÁS: NASA, ESA, STSCI, AND G. BACON (STSCI)

Ez az általunk felfedezett pulzáló fehér törpe különösen fontos, mivel meg tudjuk mérni a tömegét és rádiuszát, ami segít meghatározni, mi alkotja.Még érdekesebb, hogy ennek a kettős csillagrendszernek a tagjai a múltban kölcsönhatásba léptek egymással, tehát oda-vissza adtak egymásnak anyagokat.Láthatjuk, hogyan hatott ez a bináris fejlődés a fehér törpe szerkezetére, korábban ezt nem tudtuk vizsgálni

- mondta el Parsons.

A kutatók eredményeikről a Nature Astronomy című szaklapban számoltak be.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Megvan az eddig ismert legfényesebb és legtávolabbi pulzárSzupernóvából menekülő pulzárt találtak (+videó)Belenéztek egy fehér törpecsillagba, nem hitték el, amit találtakGalaxisunk legforróbb fehér törpecsillagát találták megÖnkéntes kutató találta meg a legöregebb fehér törpét

MarsKategória: Mainstream

Csaknem tizenegymillió ember nevét viszi magával az űrbe az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA következő marsjárója, a Perseverance.

A NASA pénteki bejelentése szerint 10 932 295 válasz érkezett a felhívásra, amelyben arra kérték az embereket szerte a világon, küldjék el nevüket, hogy feljuttathassák a vörös bolygóra. A neveket lézerrel ráégették három körömnagyságú chipre, amelyet egy alumíniumlaphoz erősítettek.

Megjárja a Marsot annak a 155 diáknak a neve is, aki bejutott a marsjáró névadási pályázatának döntőjébe.

28 ezer javaslattevő közül Alexander Mather hetedikes virginiai diák nyert az állhatatosságot jelentő Perseverance szóval. A NASA szerint a névadással a fiúnak sikerült "a legjobban eltalálnia a marsi küldetés szellemiségét".

Ha a koronavírus-járvány nem zilálja szét a terveket, az egytonnás marsjáró robot júliusban vagy augusztusban indul útnak a floridai Cape Canaveralból, és februárban érkezik meg a Marsra,

hogy tanulmányozza a klímáját és geológiáját, valamint esetleges korábbi mikrobiális élet nyomai után kutasson.

Az előző hasonló járműveknek - a Sojournernek, a Spiritnek, az Opportunitynek és a Curiositynek is - gyerekek adtak nevet.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: A koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatjaA Curiosity nagy meredélyre kaptatott fel a MarsonA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatók

bennuAszteroidaCsillagászatKategória: Mainstream

Amíg itt a Földön a koronavírussal vagyunk elfoglalva, addig tőlünk több tízezer kilométerre az OSIRIS-REx űrszonda éppen a jelenleg bolygónkra legveszélyesebb aszteroidát, a Bennut vizsgálja. Már csak néhány hónap, és a szonda leszáll az égitestre, hogy mintát hozzon haza belőle.

Addig is a NASA eszköze az aszteroida minden centiméterét feltérképezi, így lehet az, hogy most olyan részletes kép készült az objektumról, amilyet eddig még soha nem láthattunk. Az új fotó nem is fotó, hanem inkább egy részletes térkép, 2155 képből rakták össze a kutatók.

A kép nemcsak a Bennuról elképesztően részletes: ez a legnagyobb felbontású térkép, amit ember valaha a Földön kívüli űrobjektumról valaha készített.

Kép: NASA

A felhasznált fotók tavaly március 7. és április 19. között készültek, amikor az űrszonda a legközelebb keringett az aszteroida körül.

Az 500 méter átmérőjű Bennu igen kivételes objektum: a szakértők úgy vélik, hogy az aszteroida összetétele többé-kevésbé állandó maradt a Naprendszer megszületése óta. Az égitest vizsgálata és a Bennuból vett minták ezért sokat segíthetnek a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék rendszerünket. „Az aszteroida története a Naprendszer története is” – nyilatkozta korábban Bashar Rizk, aki az OSIRIS REx projekt egyik szenior kutatója. „Ha megértjük a Bennut, akkor megértünk valami nagyon fontosat a Naprendszerünkkel kapcsolatban is.”

A Bennu egy potenciálisan veszélyes objektum a Földre nézve,

mert pályájának vannak pontjai, amelyek összeérnek a Föld keringési pályájával. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy valójában megtörténik az ütközés, és ha így is lenne, arra csak a 22. században kell számítani – de ez a misszió most segíthet megelőzni a katasztrófát, ha mégis megtörténne.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Rekordközelségbe került a Bennu kisbolygóhoz az OSIRIS-REx űrszondaVizet találtak a Bennu aszteroidán

TejútCsillagászatKategória: Mainstream

Évtizedek óta tudjuk, hogy galaxisunk pereme hajlott. Most már azt is követni tudjuk, ahogy ez a görbület elfordul a Tejútrendszer központja körül.

A képek becsapósak. A közeli és távolabbi galaxisokról készült felvételeken hatalmas spirálok, ellipszisek és szabálytalan galaxisok úgy látszanak, mintha megfagytak volna az időben. A valóságban ezek a galaxisok folyamatos mozgásban vannak.

A Nap például nagyjából másodpercenként 230 kilométeres sebességgel (828 ezer km/h!) száguld a galaxis központja körül. A galaxisunk más csillagai is nagyrészt a központ körül írnak le köröket – de nem mindegyik.

A Tejútrendszer központtól távol eső része görbült – az egyik részén felfelé hajlik, míg a másikon lefelé. A peremvidék csillagai követik ezt a mintát – úgy ringatóznak fel és le, mint a hullámokon a csónak. A kutatók nemrég az Európai Űrügynökség Gaia űrszondájának segítségével megmérték azt a sebességet, amellyel galaxisunk hullámzó pereme a központ körül forog. Az eredményeket március 2-án tették közzé a Nature Astronomy folyóiratban.

A csillagászok rég tudják, hogy míg a Tejút belső 20 ezer fényévnyi területe lapos, mint egy palacsinta, a külső széle fel- és lehajlik. A Nap épp a lapos, középső régió mellett kering. Ha éjszaka felnézünk az égre, a Nyilas csillagképben látható galaktikus központtal ellentétes irányba, akkor a galaxis külső vidékei felé látunk, oda, ahol a hullámzás indul.

A görbült Tejútrendszer. (Forrás: Stefan Payne-Wardenaar; Magellanic Clouds: Robert Gendler / ESO)

 

Ez a hullámzás olyannyira finom, hogy a csillagászok először csak a galaxis peremvidékén lévő semleges hidrogéngáz segítségével észlelték, mert az nagyobb távolságból könnyebben követhető, mint a csillagok.  

Most már van Gaia űrobszervatóriumunk , amellyel több mint egymilliárd csillag helyzetét és mozgását térképezhetjük fel a Tejútrendszerben. Tavaly a kutatók a cefeida változócsillagokról rögzített Gaia-adatok alapján ábrázolták a Tejút görbült síkját. Eloisa Poggio (National Institute of Astrophysics, Olaszország) és munkatársai most ismét a Gaiahoz fordultak, hogy megtudják, hogyan változik ez a görbület, ahogy a galaktikus központ körül forog.

A kutatók először kiválasztottak több mint 12,6 millió óriáscsillagot a Gaia adatbázisából, hogy megnézzék, hogyan mozognak felfelé vagy lefelé a galaktikus síkhoz képest. Annak ellenére, hogy csak egy rövid időszakból álltak rendelkezésre adatok a csillagok mozgásáról, ezek az adatok elég információval látták el a csillagászokat ahhoz, hogy megjósolják a görbület jövőbeli mozgását.

„Olyan ez, mint rövid ideig megfigyelni egy autó gyorsulását és irányát, aztán a kapott értékek alapján kiszámítani a múltbéli és jövőbeni pályáját.” – magyarázza Ronald Drimmel (Torinói Asztrofizikai Obszervatórium), a tanulmány társszerzője. „Ehhez hasonlóan azzal, hogy megmérjük több millió csillag látszólagos mozgását, modellezhetjük az olyan nagyszabású folyamatokat, mint a görbület mozgása.”

Az Európai Űrügynökség Gaia küldetésének adatai azt mutatják, hogy a Tejút korongjának kihajlása precesszál, hasonló módon, mint egy imbolygó búgócsiga. A kutatócsoport a galaxis központjától 52 ezer fényévre lévő óriáscsillagok adataiból dolgozott. (Forrás: Stefan Payne-Wardenaar; Inset: NASA / JPL-Caltech; Layout: ESA)

A kutatók azt találták, hogy a korong kihajlása úgynevezett prográd mozgást végez, vagyis a galaxis forgásával megegyező irányban forog a galaktikus központ körül. A mért sebesség annál nagyobb, minél messzebb van egy adott csillag a központtól: nagyjából kiloparszekenként 10 kilométer/másodperc. Ott, ahol a Nap van, vagyis 26 ezer fényévre (8 kiloparszekre) a galaktikus központtól, a görbület 80 kilométeres másodpercenkénti sebességgel halad, így csillagunk gyorsan lehagyja a hullámot, amelyen lovagol. Míg a Napnak csak 250 millió évbe telik megtenni egy kört a központ körül, a görbületnek jóval több, nagyjából 600 vagy 700 millió év kell ehhez.

A görbület így is sokkal gyorsabb, mint ahogy egyes elméletek jósolták. Bár a forgás sebességére vonatkozó adatokban némi bizonytalanság mutatkozik, az eredmények elég megbízhatóak ahhoz, hogy tudjuk, a görbület nem létezett mindig. Talán egy törpegalaxissal való kölcsönhatás – amelyre számos megfigyelés utal – libbenthette fel galaxisunk szoknyáját.

Forrás: csillagaszat.huKapcsolódó:  Százmilliárd Föld-szerű bolygó létezhet a TejútonEgy lépéssel közelebb kerültünk a Tejútrendszer feltérképezéséhez

MarsCuriosityKategória: Mainstream

A Curiosity az általa eddig megjárt legmeredekebb emelkedőre kaptatott fel a Marson. A NASA marsjárója előbb még egy újabb szelfit is készített magáról.

A Curiosity a Greenheugh-oromra mászott fel, amely egy domb tetején elhelyezkedő széles kőlap. Előtte szelfit készített, amelyen látható a Greenheugh alatt elterülő táj. A felvételen a rover előtt látható egy lyuk, amelyet ahhoz fúrt, hogy kőzetmintát gyűjtsön a Hutton nevű formációból - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A szelfi egy 360 fokos panorámakép, amelyet a Földre lejuttatott 86 felvételből állítottak össze a NASA kutatói. A felvételen a Curiosity mintegy 3,4 méterrel azon pont alatt áll, ahova végül felmászott. Az emelkedő tetejére március 6-án jutott fel, több szakaszban.

A Curiosity legújabb szelfije

A Curiosity 2014 óta már felment a Gale-kráter közepében álló 5 méter magas Sharp-hegyre is. A NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory szakértői minden egyes utat alaposan leképeznek előre, hogy szavatolják a marsjáró biztonságát. A Curiosityt sohasem fenyegeti az a veszély, hogy annyira megbillen, hogy felboruljon. Billenő forgóalvázas kerékrendszere lehetővé teszi, hogy akár 45 fokban is biztonságosan megdőljön, a meredek út azonban kipörgetheti a kerekeket.

A Curiosity missziójának célja annak tanulmányozása, hogy a marsi környezet vajon támogathatta-e évmilliárdokkal ezelőtt a mikrobiális élet létét. Ennek egyik eszköze a MAHLI, a robotkarja végén lévő különleges kamera, amely a porszemek és a kőzetek textúráját közelről képes megvizsgálni, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan egy geológus használja a nagyítót.

Ennek a kamerának az elmozgatásával tudja a kutatócsoport megmutatni magát a marsjárót is. Mivel a MAHLI által készített minden egyes felvétel csak egy kis területet fed le, sok képhez és a kar sok különböző pozícióba helyezéséhez van szükség ahhoz, hogy kép szülessen a roverről és környezetéről - mondta el Doug Ellison, a Curiosity kamerájának kezelője.

Forrás: ORIGOKapcsolódó:  A Curiosity búcsút vett a Vera Rubin hegyvonulattólA Curiosity kilenc hónapja egy percbenFöldszerű panorámát fotózott a Curiosity a MarsonMintát vett a marsi agyagból a Curiosity

NapKategória: Mainstream

Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni.

A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. (A fedési kettőscsillag-rendszerek két egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt.) Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait.

A fehér törpék tulajdonképpen a Naphoz hasonló csillagok meghalása után hátramaradt kiégett magok. Ez a most megismert fehér törpe elsőként nyújthat betekintést ezeknek a csillagoknak a szerkezetébe, fejlődésébe és halálába. A legtöbb fehér törpéről úgy vélik, hogy elsősorban szénből és oxigénből állnak, ezt a fehér törpét azonban főként hélium alkotja. A kutatók úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy a bináris kettősben lévő társa korán vetett véget a csillag fejlődésének, még mielőtt a hélium szénné és oxigénné alakult volna.

A csillag pulzálását a HiPERCAM, a Sheffieldi Egyetem kutatói által kifejlesztett forradalmi, nagy sebességű kamera segítségével észlelték – olvasható a Nature Astronomy című szaklapban. A szerkezet milliszekundumonként képes egy képet öt különböző színben elkészíteni. A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigeten található 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias (GTC), a világ legnagyobb optikai teleszkópja tetején helyezkedik el. Ez észlelte a fehér törpe gyors és finom pulzálását.

A szakértők két módszer, az asztroszeizmológia és az ekliptika segítségével vontak le következtetéseket a csillag szerkezetéről. Az asztroszeizmológia révén azt mérték, milyen gyorsan haladnak át a hanghullámok a fehér törpén.

A kutatást vezető Steven Parsons elmondta, az ilyen égitestek összetételének meghatározása nem egyszerű, mivel tömegük nagyjából a Nap tömegének fele, méretük a Földéhez hasonló. Ez azt jelenti, hogy a fehér törpén rendkívül erős a gravitáció, nagyjából egymilliószor nagyobb, mint a Földön. Egy ilyen törpe felszínén egy átlagos ember hatvanmillió kilogrammot nyomna. A gravitáció hatására minden nehéz elem a fehér törpe közepe felé süllyed, csak a könnyű elemek maradnak a felszínen, így a valódi összetétele rejtve marad a felszín alatt.

"Ez az általunk felfedezett pulzáló fehér törpe különösen fontos, mivel meg tudjuk mérni a tömegét és rádiuszát, ami segít meghatározni, mi alkotja. Még érdekesebb, hogy ennek a kettős csillagrendszernek a tagjai a múltban kölcsönhatásba léptek egymással, tehát oda-vissza adtak egymásnak anyagokat. Láthatjuk, hogyan hatott ez a bináris fejlődés a fehér törpe szerkezetére, korábban ezt nem tudtuk vizsgálni" – mondta el Parsons.

Forrás: HVGKapcsolódó: "Betyár" napfoltok gátolhatják az űridőjárás előrejelzését2050-re jelentősen lehűlhet a Nap350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreit580 év után most sikerült megfejteni a rejtélyt: mi volt az a 14 napon át látható csillagrobbanás?A Biblia segítségével azonosították a legkorábbi ismert napfogyatkozást

holdvírusKategória: Mainstream

A koronavírus-járvány miatt a NASA egy fejlesztő és egy összeszerelő üzemét is átmenetileg bezárta – írja az MTI. Az intézkedés miatt csúszhat az újabb holdraszállás, melyet eddig 2024-re terveztek.

Jim Bridenstine, a NASA igazgatója csütörtöki közleményében arról tájékoztatott, hogy a New Orleans-i Michoud szerelőcsarnokot és a közeli Mississippi állambeli Stennis űrkozpontot is bezárták, mivel a térségben gyorsan terjed az új koronavírus.

A kórokozó utóbbi üzem egyik alkalmazottját is megfertőzte.

Bridenstine szerint a járványhelyzetben a NASA vezetői az alkalmazottak egészségét és biztonságát tartják a legfontosabbnak, ezért függesztik fel a munkát mindkét telepen, ahol az amerikai Hold- és Mars-missziókhoz fejlesztik az SLS hordozórakétát és Orion személyszállító űrhajót.

A NASA tavaly tavasszal ismertette a három szakaszban megvalósítandó küldetéssorozat, az Artemis-program részleteit. Eszerint előbb egy űrállomást hoznak létre a holdnál, 2024-ben űrhajósok küldenek a Holdra, majd a 2030-as évek közepén a Marsra. Hírügynökségek szerint az üzembezárások fékezhetik a holdraszállási programot, amely fontos lépcsőfoka a későbbi Mars-missziónak.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatja

SpaceXKategória: Mainstream

Rekordot jelentő ötödik alkalommal ment űrbe a SpaceX egyik Falcon–9 rakétája, ami a szerdai, sikeresen végződő küldetésben újabb 60 Starlink-műholdat állított pályára – írja a The Verge.

A fellövést eredetileg vasárnapra tervezték, de a visszaszámlálás utolsó másodpercében végül meg kellett szakítani a küldetést, amit így szerdára toltak át. Most a rakéta rendben elstartolt, és a műholdakat is eljuttatta a célba, a landolást azonban elhibázta – csakúgy, mint egy hónappal ezelőtt. Emiatt a SpaceX hatodjára már nem fogja felküldeni az űrbe a rakétát.

Elon Musk, a SpaceX vezetője Twitteren azt is elárulta, hogy a rakéta egyik meghajtója a tervezettnél korábban állt le, ezért a következő küldetés előtt átfogó vizsgálatnak vetik alá a Falcon–9-t, hogy kiderítsék, mi okozta a hibát. Ezzel együtt azért így is egyértelműen pozitív volt a mostani küldetés, a fentiek mellett azért is, mert a SpaceX-nek most először sikerült elkapnia a rakéta orrkúpjának mindkét felét.

Forrás: IndexKapcsolódó: Az "idegenek" okozták a SpaceX katasztrófáját? (+videó)Először indítottak SpaceX rakétát a tavalyi kudarc ótaKészen áll a kilövésre az új SpaceX rakétaKökorszaki de látványos videó a SpaceX Grasshopper 250m rakétéjárólSikeresen tesztelte Mars űrhajója prototípusát a SpaceX