UFO

Erős jelek érkeztek egy távoli objektumtól

ParaHIR.HU - 2021, március 2 - 19:05
CsillagászatKategória: Mainstream

Kutatók egy csoportja a NASA Fermi űrtávcső adatait elemezve erős kitöréseket észlelt az S5 1803+784 jelű blazárnál – írja a Phys.org. Az ilyen objektumok relativisztikus anyagsugarat bocsátanak ki, ezek rendkívül erős plazmakilövellések. A szakértők úgy gondolják, hogy a blazárokat a galaxisok közepén található szupermasszív fekete lyukakba eső anyag látja el elképesztő energiával.

A hasonló aktív galaxismagok emissziója az elektromágneses sugárzás minden spektrumában jelentős, és igen változékonyak, akár órák alatt is nagyban változhat a fényerejük.

A blazárok az utóbbi időkben a csillagászat és az asztrofizika egyik kedvelt kutatási témájává váltak.

MARC WARD/STOCKTREK IMAGES / GETTY IMAGES

A látható tartományban mérhető kibocsátásuk alapján a blazárokat két csoportba osztják, az S5 1803+784 azon kategóriába tartozik, amelyre nem jellemző a jelentős és széles optikai sugárzás. A forrást 2008 augusztusa és 2018 decembere között figyelte meg a Fermi űrtávcső, az adatokat Roberto Nesci, az Olasz Asztrofizikai Intézet munkatársa és kollégái elemezték. A cél az volt, hogy jobban megértsék a blazár különböző hullámhosszai közötti kapcsolatokat, ez ugyanis hasznos lehet a későbbi elméleti munkákhoz.

A csapatnak nem sikerült időszakosságot kimutatnia az objektum kibocsátásában, több gammakitörés esetében ugyanakkor kísérő látható fényt is észleltek. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a blazárok természetének alaposabb megértéséhez.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Elképesztő forróság tombol egy kvazáronÓriási halókat találtak távoli kvazárok körülVadul örvénylő fekete lyukak táplálják a legközelebbi kvazárt
Kategóriák: UFO

Erős jelek érkeztek egy távoli objektumtól

ParaHIR.HU - 2021, március 2 - 18:56
CsillagászatKategória: Mainstream

Kutatók egy csoportja a NASA Fermi űrtávcső adatait elemezve erős kitöréseket észlelt az S5 1803+784 jelű blazárnál – írja a Phys.org. Az ilyen objektumok relativisztikus anyagsugarat bocsátanak ki, ezek rendkívül erős plazmakilövellések. A szakértők úgy gondolják, hogy a blazárokat a galaxisok közepén található szupermasszív fekete lyukakba eső anyag látja el elképesztő energiával.

A hasonló aktív galaxismagok emissziója az elektromágneses sugárzás minden spektrumában jelentős, és igen változékonyak, akár órák alatt is nagyban változhat a fényerejük.

A blazárok az utóbbi időkben a csillagászat és az asztrofizika egyik kedvelt kutatási témájává váltak.

MARC WARD/STOCKTREK IMAGES / GETTY IMAGES

A látható tartományban mérhető kibocsátásuk alapján a blazárokat két csoportba osztják, az S5 1803+784 azon kategóriába tartozik, amelyre nem jellemző a jelentős és széles optikai sugárzás. A forrást 2008 augusztusa és 2018 decembere között figyelte meg a Fermi űrtávcső, az adatokat Roberto Nesci, az Olasz Asztrofizikai Intézet munkatársa és kollégái elemezték. A cél az volt, hogy jobban megértsék a blazár különböző hullámhosszai közötti kapcsolatokat, ez ugyanis hasznos lehet a későbbi elméleti munkákhoz.

A csapatnak nem sikerült időszakosságot kimutatnia az objektum kibocsátásában, több gammakitörés esetében ugyanakkor kísérő látható fényt is észleltek. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a blazárok természetének alaposabb megértéséhez.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Elképesztő forróság tombol egy kvazáronÓriási halókat találtak távoli kvazárok körülVadul örvénylő fekete lyukak táplálják a legközelebbi kvazárt
Kategóriák: UFO

Egyetlen ősholdjának szétszakadásából jöhetett létre a Mars két holdja

ParaHIR.HU - 2021, február 28 - 18:54
MarsKategória: Mainstream

Egyetlen ősholdjának kettétöréséből jöhetett létre a Mars két holdja, a Phobos (félelem) és a Deimos (rettegés) - állapították meg zürichi tudósok számítógépes szimulációkkal végzett vizsgálatok alapján.

A két holdról eddig úgy vélték formájuk és méretük alapján, hogy a Mars vonzáskörzetébe került két aszteroidáról van szó. De az a tény, hogy az anyabolygó körül annak egyenlítői síkjánál kör alakban keringenek, e teória ellen szólt.

A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Zürichi Egyetem kutatói Amirhossein Bagheri vezetésével számítógépes szimulációkat végeztek és ezek alapján egész másképpen vázolták fel a két hold történetét:

ESZERINT A PHOBOS ÉS A DEIMOS EGY SZÉTDARABOLÓDOTT ŐSHOLD MARADVÁNYAI.

Eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban számoltak be.

Emellett azt is megállapították, hogy a Deimos jelenleg egészen lassan távolodik a vörös bolygótól, miközben a Phobos mintegy 39 millió év múlva a Marsnak fog ütközni vagy a bolygó gravitációs ereje miatt széttöredezik.

A Phobos

FORRÁS: NASA

Az 1877-ben felfedezett holdak alakja két krumplira emlékeztet, átmérőjük 22, illetve 12 kilométer, tehát a Földet kísérő Holdhoz képest aprók. A tudósok a szimulációk révén arra jöttek rá, hogy a porózus anyagból álló holdak útvonalai a múltban keresztezték egymást.Vagyis a holdak nagy valószínűséggel ugyanazon a helyen voltak, tehát ugyanaz az eredetük"- mondta Amir Khan, az ETH geofizikusa.

A két hold születési ideje, tehát amikor egy nagyobb kőszikla a több milliárd éves ősholdat két részre szakította, a szimulációk szerint 1-2,7 milliárd éve lehetett.

A pontos időpont a Phobos és Deimos fizikai tulajdonságaitól függ"- mondta Bagheri.

A tervek szerint 2025-ben egy japán űrszonda kőzetmintákat fog gyűjteni a Phobosról, amitől a kutatók azt remélik, hogy a gyűjtött adatokkal finomíthatják számításaikat.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Két különböző forrásból származik a marsi vízA marsi élet nyomaira bukkanhattak a magyar kutatókKlímaváltozás okozta a marsi vizek elpárolgásátElveszett marsi tengerre bukkantak
Kategóriák: UFO

Találtak egy épp most születő bolygót

ParaHIR.HU - 2021, február 26 - 19:13
CsillagászatKategória: Mainstream

Egy viszonylag közeli csillag mellett azonosították azt a gáz és por alkotta csomót, ami a bölcső lehet. A részben magyar tudósoknak köszönhető új felfedezés segíthet megérteni más bolygók, például a Föld létrejöttét is.

Az első exobolygó, azaz nem a Nap, hanem ebből a szempontból „idegen” csillag körül keringő bolygó létezését 1995-ben sikerült igazolni, azóta egyre gyakoribbak az ilyen észlelések. Jóval ritkább viszont, ha a tudósok a galaxis „vajúdását” figyelhetik meg, vagyis egy éppen születőben lévő bolygóra bukkannak. Ez történt most a tőlünk 330 fényévre, a Nyilas csillagképben lévő csillag, a HD 163296 körül.

Pontosabban egy olyan por és gáz alkotta csomót azonosítottak, ami nagy valószínűséggel ezt jelenti. A kutatócsapatban három magyar csillagász is dolgozik, az új eredményről szóló cikket már elfogadta az Astronomy & Astrophysics szakfolyóirat, hamarosan megjelenik. A bolygó születéséről és az ezt detektáló, magyar részvétellel elkészült műszerről Dr. Varga Józsefet, a Leideni Egyetem és az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagászát kérdeztük.

Porörvény rejtheti a bolygót

A helyszín tehát a mi galaxisunk, a Tejútrendszer, és ha figyelembe vesszük, hogy e gigantikus halmaz átmérője körülbelül 100 ezer fényév, akkor a 330 fényévnyire található HD 163296 igencsak közeli csillagnak mondható. Alábbi képen némi magyarázat után a laikus számára is jól látszik, hogy mi történik – egészen elképesztő méretekben persze.

Középen az apró pont maga a csillag, a fényes korong pedig a körülötte keringő por- és gázfelhő, ami a csillag fényét veri vissza. A korong belső pereme nagyjából olyan távolságra van a csillagtól, mint ahogy a Merkúr kering a Nap körül, vagyis a sugara körülbelül egyharmad csillagászati egység. Utóbbi a Föld és a Nap közti 150 millió kilométeres távolságot jelöli, és azért van rá szükség, mert ha ilyen léptékben kilométerekben számolnánk, belefulladnánk a nullákba.

Jobboldalt, felül a fényesebb rész maga az örvény, kiterjedése a korong átmérőjének mintegy harmadát adja: ebből fog összesűrűsödni a bolygó. Vagy már ott is van az örvény közepén, csak még nem látjuk a portól

– mondja a 24.hu-nak Varga József. Annyi biztos, hogy mi már meg sem fogjuk pillantani, mert a csillagászati szempontból gyors folyamat is több millió évig tarthat.

J. VARGA ET AL.A HD 163296 csillag körüli porgyűrű vázlatos képe infravörös fényben.

A jobb felső részen látható fényes rész az a feltételezett örvény, ahol egy új bolygó keletkezhet.

Sietniük kell

Jelen tudásunk szerint a Föld is pontosan úgy alakulhatott ki, mint ahogy a képen látjuk. A galaxisokat a csillagokon és a hozzájuk kötődő objektumokon túl is rengeteg porszemcse, gázrészecske tölti ki: összességük hatalmas tömeget képvisel, de az óriási térben túl távol helyezkednek el egymástól. Ez az úgynevezett csillagközi anyag turbulens mozgásban van, mindenhol forog, különböző struktúrákat alkot.

Amennyiben viszont valamely külső hatás, például egy szupernóva-robbanás keltette lökéshullám egy-egy helyen összesűríti az anyagot, ott a gravitáció hatása már érvényesül: elkezdi összehúzni a felhőt. Így először a gázmag áll össze, ebből születik a csillag, a „maradék” korongként kering körülötte egy ideig: egy része a csillagra hullik, más része kifújódik vagy bolygóvá sűrűsödik.

Térjünk most vissza a HD 163296-hoz és új bolygójához. Új, mert a fiatal csillag körül korábban már három nagy exobolygó jelenlétére is találtak bizonyítékot, amelyek jóval távolabb találhatók a jelenleg feltételezett égitestnél. A csillagász hangsúlyozza, hogy az alacsony felbontás és a sok por miatt az új bolygó nem látszik, és bár létezését számítógépes modellek is valószínűsítik, tudományos szempontból nem nevezhetjük ténynek.

A bolygócsírák százezer–egymillió év alatt alakulnak ki, és nem is árt „sietniük”. A csillag születése után ugyanis nagyjából 10 millió évvel már nincs annyi anyag a rendszerben, amelyből összeállhatnának.

Utána viszont még több millió, sőt több tízmillió év, mire a csillagrendszer elnyeri többé-kevésbé végleges formáját.

Fontos előrelépést jelenthet

A felfedezés nagyban segítheti a tudományt, hiszen a bolygók keletkezése körül még igencsak sok a kérdés, Varga József kettőt említ. Először is nem világos, pontosan hogyan viselkednek a porszemek. A matematikai és fizikai modellek a helyesnek gondolt sűrűség, hőmérséklet és egyéb paraméterek mellett azt mutatják, hogy a méret növekedésével az anyag „bespirálozódik” a csillagba. Magyarán nem jön létre a bolygó.

Erre megoldás lehet a mostani felfedezés: az azonosított örvény olyan porcsapdaként működhet, amely nem engedi a szemcséket a csillagba zuhanni

 

– emeli ki a csillagász.

A másik fontos kérdés a hatalmas méretnövekedés mikéntjére vonatkozik. A mikrométeres por – mintha a füstben lévő szilárdanyag-részecskékről beszélnénk – végeredményként egy akár több 10 ezer kilométer átmérőjű bolygóvá áll össze. A szimulációkban viszont a méteres darabok további ütközéskor már eltörnek és szétválnak ahelyett, hogy gravitációjuk összehúzná őket. Lényeges epizód, mégsem tudjuk, miként történik.

Mint egy 200 méteres távcső

Végül pár szó a mostani észlelést lehetővé tevő MATISSE nevű műszerről, amelynek létrehozásában magyar szakemberek is részt vettek: ez a chilei Paranal-hegyen elhelyezkedő Európai Déli Obszervatórium csillagvizsgálójában található távcsőhálózat újgenerációs műszere. A MATISSE „szemét” négy, egymástól távolabb elhelyezett távcső adja. Ezek a gyűrűben lévő por által hősugárzásként kibocsátott infravörös fényt érzékelik, és kombinálják érzékelhető fénymintázattá.

Ezzel pedig olyan információkat képes közvetíteni, amelyre csak egy kétszáz méter átmérőjű távcső lenne alkalmas. Minél nagyobb egy távcső, annál nagyobb a felbontása, és logikusan annál drágább. Ezért 200 méteres átmérővel rendelkező műszer nincs, most a legnagyobbak is 10 méteresek.

A csillagászok számára a MATISSE-konzorcium első, valódi tudományos eredménye további csillagkeletkezési kutatások kezdetét jelenti. Egyik céljuk, hogy még több olyan csillagrendszert tanulmányozzanak, ahol a fiatal csillagot por- és gázkorong veszi körül, és ezáltal még jobban megértsék a Földhöz hasonló bolygók kialakulásának a folyamatát.

  Forrás: 24.huKapcsolódó:  Lefényképezhettek egy 1200 fényévre lévő bolygót Százmilliárd Föld-szerű bolygó létezhet a Tejúton1284 új exobolygót talált a Kepler-űrteleszkóp63 fényévnyire lévő bolygóról készült felvétel (+videó)
Kategóriák: UFO

Szellemrészecskéket észleltek egy fekete lyuknál

ParaHIR.HU - 2021, február 24 - 19:35
CsillagászatKategória: Mainstream

Szakértők egy csoportja különleges jelenséget dokumentált egy csillagnál, amelyet széttépett egy fekete lyuk – írja a ScienceAlert. A kutatók az esemény során nagy energiájú neutrínókat figyeltek meg, hasonlót korábban nem detektáltak.

Sjoert van Velzen, a Leideni Egyetem munkatársa és a jelenséget bemutató tanulmány társszerzője szerint a nagy energiájú kozmikus neutrínók eredete ismeretlen, főként azért, mert nagyon nehéz azonosítani őket.

Ez a második alkalom, amikor egy ilyen részecskét sikerült visszakövetni a forrásához.

Amikor egy csillag túl közel kerül egy fekete lyukhoz, az objektum tömegvonzása először megnyújtja, majd széttépi a csillagot. A folyamatot árapály-katasztrófának (TDE, azaz tidal disruption event) nevezik, és látványos sugárzással jár.

2019 áprilisában a szakértők egy ilyen felragyogást mutattak ki egy 750 millió fényévre fekvő szupermasszív fekete lyuknál. Az esemény az AT2019dsg nevet kapta. Hat hónappal később az antarktiszi IceCube neutrínó-detektor minden idők egyik legnagyobb energiájú neutrínó-kibocsátását észlelte, a jelek pedig épp az AT2019dsg irányából érkeztek.

A neutrínók olyan elemi részecskék, melyeknek tömege majdnem 0, közel fénysebességgel száguldanak, és nem igazán lépnek interakcióba a hagyományos anyaggal. Ahogy ezt a cikket olvassa, több milliárd neutrínó száguld át éppen a testén – ezért nevezik sokszor szellemrészecskének. A Földön a neutrínókat jég segítségével képesek kimutatni.

A kutatók úgy gondolják, hogy csupán 0,2 százalék az esély arra, hogy a 2019-es neutrínó-kibocsátás nem az AT2019dsg-hez kapcsolódott. Úgy tűnik, a sugárzást a TDE váltotta ki, a felfedezés így segíthet jobban megérteni ezeket a pusztító eseményeket.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükAz eddig ismert legközelebbi fekete lyukat fedezték felBolygóméretű gázcsomókat dobálhat a központi fekete lyukA szomszédos csillag buktatta le a rejtőzködő fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Jeleket küld a Marsról az Ingenuity helikopter is

ParaHIR.HU - 2021, február 20 - 13:18
CsillagászatNASAMarsKategória: Mainstream

2021. február 18-án a Perseverance sikeres landolást hajtott végre a Marson, melyről már az első jó minőségű képek is megérkeztek, a tegnapi napon pedig már a marsjáró útitársától,  az Ingenuity-től is érkeztek jelek a küldetésirányítókhoz.

Az adatok alapján mind a helikopter, mind pedig annak bázisállomása (egy kommunikációért felelős elektromos doboz a roveren, amely tárolja és továbbítja az adatokat az Ingenuity és a Föld között) a várakozásoknak megfelelően működnek. Tim Canham, az Ingenuity Mars Helikopter műveleteinek vezetője elmondta, két fontos adatot vártak: az egyik a helikopter akkumulátorainak töltöttségi állapota, a másik pedig a bázisállomás terv szerinti működtetése a fűtőberendezések ki- és bekapcsolásával, annak érdekében, hogy a helikopter elektronikáját és akkumulátorait a megfelelő hőmérsékleti tartományban tarthassák, mely elengedhetetlen a sikeres küldetés megvalósításához a zord marsi körülmények között.

Az Ingenuity Mars Helicopter illusztrációja. Forrás: NASA/JPL

 

Az Ingenuity még 30-60 napig össze lesz kapcsolva a marsjáróval, ez alatt az idő alatt felkészül önálló küldetésére. A tervek szerint a mai nap egy óra alatt a teljes kapacitásának 30%-ra töltik fel az eszköz akkumulátorait, majd pár nap elteltével az elektronika ismételt bekapcsolásával a 35%-os szintet kívánják elérni, ezt követően pedig a hetente történő töltési folyamatot célozzák meg. A mai munkafolyamat során az akkumulátor adatait összehasonlítják a Mars megközelítése során végzett akkumulátortöltési műveletek adataival, annak érdekében, hogy megtervezhessék a részletes töltési ütemtervet.

Az Ingenuity Perseverance-ről való lecsatlakozását követően egy 30 marsi napos (31 földi nap) tesztrepülési időablakot jelölnek ki, amikor az eszköznek önállóan túl kell élnie az akár -90°C-os éjszakákat. A különválást követően az akkumulátorokat az eszközön elhelyezett napelemek fogják ellátni energiával.

Ha az első alkalommal történő felemelkedés és lebegés sikerrel jár, akkor azzal a számára kitűzött cél 90%-át teljesíti. Amennyiben le is tud szállni és működőképes marad, további négy repülést kísérelnek meg végrehajtani az eszközzel.

Ezek a tesztek hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben a Mars felszínének azon részeit, amelyek a marsjárók számára nehezen elérhető, a repülő eszközökkel készített nagy felbontású képek segítségével térképezzék fel.

Forrás: spacejunkie.huKapcsolódó: Csütörtökön landol a NASA marsjárója, a Perseverance a vörös bolygón
Kategóriák: UFO

Nem aszteroida pusztíthatta el a dinoszauruszokat

ParaHIR.HU - 2021, február 17 - 20:09
dinoszauruszokKategória: Mainstream

Nem aszteroida, hanem üstökös vetett véget a dinoszauruszok korának – erre jutott egy friss kutatás, ami szerint a Jupiter és a Nap gravitációs hatása is szerepet játszott a természeti katasztrófa bekövetkeztében.

Aszteroidák szinte napi rendszerességgel bombázzák a Földet, ám többségük igen apró, még az előtt elégnek, hogy egyáltalán elérnék a felszínt. A pályánkat keresztező üstökösök már sokkal ritkább objektumok. A tudósok között viszonylag nagy egyetértés van abban, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalását okozó égitest nyomát a Mexikóban található Chicxulub-kráter őrzi, ám egy ekkora becsapódás létrejöttéhez több tényezőnek is fenn kell állnia. Egy hipotézis szerint a Naprendszer külső részén fellépő gravitációs anomáliák növelhetik annak esélyét, hogy üstökös – vagy annak egy darabja - csapódjon a Földnek.

A HARVARD EGYETEM KÉT KUTATÓJA, AMIR SIRAJ ÉS AVI LOEB SZERINT A NAPHOZ TÚLSÁGOSAN KÖZEL KERÜLŐ ÜSTÖKÖSÖK FELDARABOLÓDHATNAK, AMI TÍZSZERESÉRE NÖVELHETI EGY BECSAPÓDÁSI ESEMÉNY LÉTREJÖTTÉT.

Loebék közleménye szerint a Jupiter magához vonzhatja a Neptunuszon túlról származó nagyobb üstökösöket, amik így a Nap közelébe kerülnek. Idővel csillagunk gravitációs vonzása legyűri a Jupiterét, és a Föld felé húzza a kométákat. A gravitációs "kötélhúzás" miatt az üstökösök darabokra esnek, és megnő az esélye, hogy egy üstökösmaradvány eltalálja a Földet.

ILYEN, SZAKNYELVEN NAPSÚROLÓNAK (ANGOLUL SUNGRAZER) HÍVOTT ÜSTÖKÖS VÉGEZHETETT A DINOSZAURUSZOKKAL IS.  

A két kutató szerint több millió év elteltével szinte lehetetlen bizonyítani, hogy pontosan mi történt, de árulkodó, hogy mind a Chicxulub-, mind a hasonlóan terebélyes Vredefort-kráterben a szakértők korábban szenes kondritokat azonosítottak. Ezek az anyagok a belső Naprendszerből származó meteoritoknak mindössze 5 százalékát alkotják, míg a távolabbról érkező, úgynevezett hosszúperiódusú üstökösökben jóval nagyobb mennyiségben lehetnek jelen.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Dinoszauruszcsontok lehetnek a HoldonHatalmas pechjük volt a dinoszauruszoknak az óriási aszteroidávalMeteoritbecsapódás hozta el a dinoszauruszok uralmátPercek alatt pusztultak ki a dinoszauruszok
Kategóriák: UFO

Csütörtökön landol a NASA marsjárója, a Perseverance a vörös bolygón

ParaHIR.HU - 2021, február 15 - 18:33
MarsPerseveranceNASAKategória: Mainstream

Csütörtökön landol a NASA marsjárója, a Perseverance a vörös bolygón. Az űrkapszulába "csomagolt" asztrobiológiai labor hét hónapja tartó utazást követően érkezik meg a Marshoz, hogy végrehajtsa a misszió szempontjából kulcsfontosságú, veszélyes manővert.

A Perseverance óránként 19 300 kilométeres sebességgel fog beérkezni a marsi légkörbe - ez a hang földi terjedésének 16-szorosa. Miközben ejtőernyője által lelassítva önállóan áthalad a Mars légkörén, perceken át rádiójeleket fog kiadni, ám mire ezek eljutnak a missziót irányító szakértőkhöz a 204 millió kilométerre lévő Jet Propulsion Laboratoryba (JPL), a NASA bolygókutató intézetébe, addigra a Perseverance már leszáll a Marson - remélhetőleg egy darabban.

A hatkerekű marsjárónak várhatóan hét percre lesz szüksége ahhoz, hogy a Mars légkörének felső rétegéből leereszkedjen a felszínre. Ezt a meglehetősen torokszorító ereszkedési periódust a JPL munkatársai csak "a rettegés hét percének" becézik. Al Chen, a JPL ereszkedésért és landolásért felelős csoportjának vezetője szerint ez a 2,7 milliárd dolláros misszió legkritikusabb és legveszélyesebb része.

A siker sohasem biztos. Ez különösen igaz, amikor a valaha épített legnagyobb, legnehezebb és legösszetettebb rovert próbáljuk lejuttatni a legveszélyesebb területre, ahol valaha landolni próbáltunk"- mondta Chen.

A Perseverance illusztrációja

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH

Az új generációs robotmarsjáró egy kisebb autó méretének felel meg, arra tervezték, hogy ősi mikrobiális élet jelei után kutasson a vörös bolygón, tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön és utat nyisson a bolygó felfedezésében az emberek számára.

Az 1040 kilogrammos marsjáró a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amelyben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tó hullámzott a bolygó felszínén. A robot egy teljes marsi évet - 687 földi napot - tölt el a Marson.

A landolás sikere egy összetett eseménysorozat zökkenőmentességén múlik: hogy gond nélkül nyíljon ki a hatalmas, szuperszonikus ejtőernyő, hogy megfelelően működjön az a sugárhajtású "égi daru", amely leereszkedik egy biztonságos landolási ponthoz és a felszín felett lebeg, miközben leereszti a talajra a rovert. A Perseverance mindezt önállóan végzi, a földi irányítás ebben az időszakban nem tud segíteni - mondta Chen.

Adatgyűjtő munkája során a Perseverance furatmintákat gyűjt a Mars kőzetéből, melyeket a tervek szerint a NASA két jövőbeli misszió során az Európai Űrügynökséggel együttműködve hoz majd vissza a Földre elemzésre. A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni.

HA A NAPENERGIÁVAL HAJTOTT, 1,8 KILOGRAMM SÚLYÚ DRÓN TÚLÉLI A HIDEG MARSI ÉJSZAKÁKAT, AZ AZT JELENTI, HOGY A JÖVŐBELI MISSZIÓKAT KI LEHET BŐVÍTENI LÉGI MEGFIGYELÉSEKKEL.  

Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül - onnan száll föl és oda is száll le.

Az Ingenuity modellje

FORRÁS: NASA/JPL-CALTECH/R. LANNOM

A marsjáróval a felszínre juttatnak egy olyan kísérleti eszközt is, mely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Kiderült, mikor indul a Marsra a NASA legújabb marsjárójaÖtezer napja vizsgálja a vörös bolygót a kitartó marsjáró
Kategóriák: UFO

Képet küldött a Marsról az első arab űrszonda

ParaHIR.HU - 2021, február 14 - 20:09
MarsKategória: Mainstream

Közzétette az Egyesült Arab Emírségek vasárnap az első képet a Marsról, amelyet az első arab marsszonda, az Amal (Remény) készített a vörös bolygóról.

A szerdán, pirkadatkor készült felvételen jól kivehető a bolygó északi sarkvidéke, valamint a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons. A fotót öt nappal azután publikálták, hogy hét hónapig tartó utazás eredményeként kedden Mars-körüli pályára állt az arab világ első bolygóközi űrszondája, az Amal. A Mars felszínéntől 25 ezer kilométeres távolságból fényképet az ország tényleges uralkodója, Mohamed bin Zajed tette fel Twitter-fiókjára.

A Remény szonda Marsról készült felvételének hazaérkezése meghatározó pillanat történelmünkben, és azt jelenti, hogy az Egyesült Arab Emírségek csatlakozott az űrkutatásban élen járó országokhoz"- hangoztatta a trónörökös.

Az űrszonda 22-44 ezer kilométeres magasságban köröz a Mars körül, és a vörös bolygó légkörét és időjárási jelenségeit vizsgálja.

A műhold felvétele

FORRÁS: UAESA/MBRSC/LASP/EMM-EXI

Az Amal az arab világ első bolygóközi missziója. Az űrhajó a coloradói Boulder Egyetem közreműködésével készült, és egy japán űrközpontból bocsátották fel. Az Egyesült Arab Emírségek az ötödik ország, amely sikeresen küldött űrexpedíciót a vörös bolygóhoz.

Mars-programja része azon erőfeszítéseinek, hogy fejlessze tudományos és technológiai képességeit, és csökkentse függőségét a kőolajtermeléstől. Űrügynöksége azt tervezi, hogy 2117-ig kutatói letelepednek a vörös bolygón.

Az emírségek Mars-missziója eddig mintegy 200 millió dollárba került. Szerdán egy kínai űrszonda, a Tianven-1 (Kérdések a mennynek) állt pályára a Mars körül, a NASA marsjárója, a Perseverance (Állhatatosság) pedig február 18-án landol a vörös bolygón.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2035-ig nem lesz ilyen közel a MarsA Hold és a Mars lehet az emberiség mentsváraA Mars kérgéből származhat a bolygó légkörének egy része540 km/órával csapódott a Marsba az európai szonda
Kategóriák: UFO

Kizárták, hogy az Apophis kisbolygó 8 év múlva eltalálja a földet - de mi lesz 15 év múlva?

ParaHIR.HU - 2021, február 11 - 19:09
CsillagászatAszteroidaKategória: Mainstream

Az elmúlt években több alkalommal is a figyelem középpontjába került az Apophis kisbolygó, amellyel kapcsolatban felmerült, hogy eltalálhatja bolygónkat 2029-ben vagy 2036-ban. Hawaii csillagászok most új számításokat végeztek ezzel kapcsolatban.

Az Apophis mozgását nehéz több évtizeddel előrejelezni. 2004 decemberében, az akkor rendelkezésre álló adatok alapján 2,7%-os, azaz minden korábbinál jóval nagyobb esélyt láttak arra a csillagászok, hogy a kisbolygó 2029-ben eltalálja bolygónkat. A 250-300 méteres test nem robbanna fel a légkörben, hanem elérné a felszínt, hatalmas krátert ütne és regionális pusztítást okozna (tehát például egy nagyobb várost képes lenne eltörölni), tengerben landolva pedig nagy szökőárat indíthatna el.

A pontosabb pályaszámítások után aztán csillapodtak a kedélyek. A 2029-es ütközést kizárták, bár a kisbolygó ekkor csak 30 000 kilométerre halad el mellettünk (a Hold távolsága 384 000 kilométer). Ez igen kis távolságnak számít.

Az Európai Űrügynökség Herschel Obszervatóriuma által különböző spektrumokban készült kép az Apophis aszteroidáról

FORRÁS: AFP/HO

Izgalmasabbnak tűnt a 2036-os visszatérés. Ha ugyanis az Apophis éppen egy adott távolságban halad el bolygónk mellett 2029-ben, az akkor elszenvedett pályaváltozás miatt 2036. április 13-án mégis ütközhet a Földdel. A későbbi adatok ennek lehetőségét is minimalizálták: a NASA 2009. októberi álláspontja szerint annak esélye, hogy az Apophis 2036-ban eltalálja a Földet, 1 a 250 000-hez. Ez jóval kisebb valószínűség a korábban becsült értékhez (1 a 45 000-hez) képest.

Leonyid Szokolov, a Szentpétervári Egyetem kutatójának 2011-es számításai szerint (amelyekről egy tévéinterjúban nyilatkozott) valószínű a kisbolygó becsapódása. Elmondta: a kisbolygó 2029 áprilisában 37-38 ezer kilométerre fog elhaladni bolygónk mellett, és az akkor fellépő pályaváltozás valószínűvé teszi a becsapódást hét évvel később.

A Földhöz közeledő Apophis fantáziarajza

FORRÁS: NASA

Ha 2036. április 13-án az Apophis eltalálná bolygónkat, a robbanás energiája közel 50 milliószorosa lenne a Hiroshimára ledobott atombombáénak, és súlyos következményei lennének bolygónk, különösen az emberi civilizáció jövőjére

A hawaii kutatók most sokkal optimistább számításokat tettek közzé. A csillagászok az ún. Jarkovszkij-hatást figyelembe véve jutottak arra a következtetésre, hogy a kisbolygó becsapódásának valószínűsége 2029-ben és 2036-ban gyakorlatilag nulla, de a legközelebbi találkozáskor, 2068-ban is rendkívül valószínűtlen: az aszteroida 99,99933% eséllyel elkerüli a Földet.

99942 Apophis kisbolygó (illusztráció)

FORRÁS: NASA

A Jarkovszkij-hatás olyan erő, ami a világűrben forgó testre hat, az egyenetlen hősugárzás következtében. Többnyire aszteroidákkal kapcsolatban van jelentősége, mivel azok mérete (10 cm-től 10 km átmérőig) és tömege elég kicsi, így a hatás eredménye nagyobb.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Először kísérelnek meg mintát venni egy kisbolygóbólMagyar felfedezésű kisbolygó halad el a Föld közelébenKét holdja is van a Florence kisbolygónak
Kategóriák: UFO

Nem adható földi magyarázat a titokzatos faévgyűrűkre

ParaHIR.HU - 2021, február 9 - 18:47
CsillagászatKategória: Mainstream

Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a Debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.

 

Nem magyarázhatók emberi tevékenységgel a múltbeli Miyake-események

Miyake és munkatársai 2012-ben mutatták ki elsőként a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp kiugróan magas koncentrációját az időszámításunk szerint 775-ből származó faévgyűrűkön. A jelenség létezését akkor a Föld több kontinenséről származó korabeli faévgyűrűk vizsgálatával független laboratóriumok, köztük az Atommagkutató Intézet (Atomki) is megerősítette - olvasható az Atomki keddi közleményben.

A faévgyűrűk számos múltbeli információt raktároznak el ( a kép illusztráció)

FORRÁS: BARTHOLOMÄUS TRAUBECK

Az első megfigyelés óta több alkalommal is azonosították a radioaktív C-14 izotóp magas koncentrációját faévgyűrűkön az elmúlt néhányezer évből, melyeket a felfedező kutató után immár Miyake-eseményekként tart számon a tudomány.

A kozmikus sugárzás illusztrációja

FORRÁS: NASA

A beszámoló szerint a Miyake-események azért érdekesek, mert a felső légkörben természetes úton, a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan termelődő radiokarbon (C-14) szintje

EZEKBEN AZ ESETEKBEN OLYAN UGRÁSSZERŰ EMELKEDÉST MUTAT, MELYRE FÖLDI EREDETŰ MAGYARÁZAT NEM ADHATÓ.

Ilyen léptékű változás csak emberi hatásra történt a 20. század közepén a légköri atomfegyver-kísérleteknél.

Hatalmas napkitörésekre, vagy közeli szupernóva-robbanásra gyanakodnak

A számítások szerint a C-14 izotóp globális szintjében megfigyelt korábbi gyors emelkedéseket csak a kozmikus eredetű sugárzási szint hirtelen megemelkedése okozhatta, amelyet esetleg erős napkitöréssel vagy nem túl távoli szupernóva-robbanással lehet magyarázni.

A beszámoló szerint a világ vezető C-14 laboratóriumai intenzív és szisztematikus kutatást folytatnak faévgyűrű-kollekciókon, hogy évezredekre visszamenően feltérképezzék a Miyake-eseményeket.

Napkitörésről készült  látványos felvétel

FORRÁS: NASA

Az említett Miyake-események sorához egy újabbat jelentettek be Wang és munkatársai a 2017-ben megjelent publikációjukban, miszerint egy Kínából származó farönkmaradványon végzett vizsgálat alapján időszámításunk előtt 3371-ben

SZINTÉN SZOKATLAN HÁTTÉRSUGÁRZÁS UGRÁS FIGYELHETŐ MEG A C-14 MÉRÉSEKBEN.

 

Egy szupernóva-robbanás művészi illusztrációja

FORRÁS:SPACE.COM

Ez újabb esemény ellenőrzésére két további, más helyről (White Mountains, USA és Moselle River Valley, Franciaország) származó, 5400 éves faévgyűrű-sorozat nagypontosságú radiokarbon elemzését végezték el a debreceni AMS laboratórium kutatói amerikai, svájci és német kutatóintézetekkel együttműködésben.

Kevés olyan korszerű laboratórium van a világon, mint amilyen a debreceni

A Nature Communications folyóiratban megjelent cikkben két laboratórium (IKER AMS Laboratórium, ATOMKI és ETHZ AMS Laboratórium Zürich) több mint kétszáz egyedi faévgyűrű mintán végzett gyorsítós tömegspektrométeres (Accelerator Mass Spectrometer, AMS) radiokarbon-méréssel cáfolta meg, hogy az időszámításunk előtt 3392-3351 közötti időszakaszban előfordult volna a feltételezett anomália.

A debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) rendelkezik az egyik legkorszerűbb laboratóriummal

FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/HORVÁTH ÁRPÁD

A kutatók szerint bár a földi C-14 szint ilyen mértékű emelkedéseihez valóban kozmikus szintű, jelentős háttérsugárzási kiugrás szükséges, ezt kimutatni

CSAK A LEGMODERNEBB ÉS LEGÉRZÉKENYEBB GYORSÍTÓS TÖMEGSPEKTROMÉTERES MÓDSZERREL LEHETSÉGES.

Ehhez olyan szigorúan ellenőrzött és minőségbiztosított előkészítő laboratóriumi háttér szükséges, melyből csak kevés van a világon, s ezek közül az egyik a debreceni.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Egy kozmikus katasztrófa, ami megváltoztatta a Földet
Kategóriák: UFO

A Ryugu magas hőjének forrását vizsgálják japán tudósok

ParaHIR.HU - 2021, február 6 - 18:59
CsillagászatKategória: Mainstream

A Ryugu aszteroida magas hőjének forrását vizsgálják japán tudósok, ehhez az égitestről gyűjtött talajmintákat fogják kielemezni.

A Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) szakértőinek közlése szerint előzetes vizsgálatot végeztek 5,4 grammnyi mintán, amelyet a Hajabusza-2 űrszonda decemberben szállított a Földre, a több mint 300 millió kilométerre lévő kisbolygóról. A minta jóval több volt, mint a minimálisan célul kitűzött 0,1 gramm.

Mintegy 3 grammnyi fekete szemcsét gyűjtött az űrszonda a Ryugu felszínéről, amikor 2019 áprilisában először landolt az aszteroidán. Az összesen két grammot nyomó nagyobb, akár egy centiméteres átmérőjű töredékeket a felszín alól gyűjtötte, amikor a Hajabusza-2 a három hónappal későbbi landolásakor krátert hozott létre a Ryugun.

A Hajabusza-2 által gyűjtött információk spektrofotométeres elemzése alapján a Jaxa szakértői arra jutottak, hogy az aszteroidát szélsőségesen magas hőmérséklet hatásai érték mind felszínén, mind a felszíne alatt. Ennek hátterében nagyobb valószínűséggel egy belső hőforrás vagy bolygók összeütközése állhat, nem pedig a Napból érkező hő.

A Ryugu aszteroida.FORRÁS: AFP/HANDOUT

Kitazato Kohi, az Aizui Egyetem bolygókutatója szerint arra utaló jeleket találtak, hogy a hő akár 300 Celsius-fokos is lehet az aszteroida felszínén és a felszín alatt is.

A tudós úgy vélte, hogy a felszín alatti talaj csak a Napból érkező hő hatására nem érné el ezt a forróságot, ami arra utal, hogy a Ryugura sugárzó belső hő vagy bolygóütközés gyakorolt hatást, amikor még az anyabolygója része volt több milliárd évvel ezelőtt, és ennek hatására elpárolgott róla a víz.

Kitazato a Brown Egyetemmel és 30 másik intézménnyel közösen a Nature Astronomy című tudományos lapban mutatta be eredményeit. A JAXA a következő évben folytatja a minták vizsgálatát. A szerves anyagok nyomai utáni kutatást is folytatják abban a reményben, hogy azok betekintést engednek a Naprendszer és a Földön kialakult élet eredetébe.

A mintákat megosztják a NASA-val és más nemzetközi űrhatóságokkal is. A Ryugu egy C-típusú aszteroida, amelyről a szakemberek úgy vélik, hogy a Naprendszer hajnalán, mintegy 4,6 milliárd éve képződhetett, így olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárultak, tehát információkkal szolgálhat az élet keletkezéséről.

A Hajabusza-2 folytatja 11 éven át tartó expedícióját egy másik kicsi és távoli aszteroida, a 1998KY26 felé, hogy a jövőbeli lehetséges védekezési módszereket tanulmányozzon olyan meteoritok ellen, amelyek a Föld felé repülhetnek. Eközben olyan teszteket is végez, amelyek használhatóak lesznek a jövőbeli japán űrmissziók során.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Fiatalabb lehet a Ryugu kisbolygó, mint hittékKülönleges felfedezés a Ryugu aszteroidárólTöbb mint 10 krátert robbantott a Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2Végrehajtotta második leszállását is a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón
Kategóriák: UFO

Nagyon gyorsan kering a vasárnap felfedezett új kisbolygó

ParaHIR.HU - 2021, február 4 - 20:22
CsillagászatKategória: Mainstream

Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.

A CSFK keddi közleménye szerint az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a földközeli kisbolygó felfedezések a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ám a legújabban megtalált, 40-50 méter átmérőjű szikla rövid keringési idejével kiemelkedik a húszezer ismert földközeli kisbolygó közül is, és a több mint egymillió ismert pályájú naprendszerbéli aszteroida között csak huszonöt van, amely nála is fürgébben kering a Nap körül.

Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászatai Intézet kutatójának felfedezése egy 18 magnitúdós (a szabad szemmel még éppen látszó csillagoknál 60 ezerszer halványabb), napi 12 fokot, vagyis egy kisebb csillagképnyi távolságot elmozduló kisbolygó képében mutatkozott vasárnap éjszaka.

A piszkéstetői Schmidt-távcső

FORRÁS: KULI ZOLTÁN

"A Gemini csillagképben látszó égitest a megtalálása után háromnegyed órával került a legközelebb a Földhöz, de ekkor is biztonságos, 3,2 millió kilométeres távolságban járt tőlünk" - olvasható a beszámolóban.

Mint írják az ezt megelőző napokban a fényes Hold járt ezen az égtájon, ezért nem fedezték fel korábban a közeledő égitestet, bár később a Hawaii-szigeteken működő Pan-STARRS program egyik január 15-ei felvételén megtalálták rendkívül halvány, 23 magnitúdó körüli nyomát. "Mivel felfedezése után számos európai, majd amerikai obszervatóriumból is megfigyelték, illetve előkerül a január közepi mérés is, február 1-jén 2021 BJ3 név alatt megkapta ideiglenes jelölését, mi pedig rácsodálkoztunk érdekes pályájára" - írják.

     

A 2021 BJ3 felfedezését eredményező képhármas: középen halad nagy látszó sebességgel a kisbolygó, amelynek a képe a gyors mozgás miatt az egyedi, 30 másodperces expozíciókon is elnyúltnak látszik. Az animáció 5×5 ívperces területet ábrázolFORRÁS: CSILLAGASZAT.HU

A közlemény szerint az első paraméter, ami rögtön szemet szúrt, az a 0,54 éves (199 napos) keringési idő, amely messze a legrövidebb a hazánkban eddig talált 14 földközeli kisbolygó közt (az eddigi rekorder 0,88 év volt).

"Ez azt jelenti, hogy átlagos naptávolsága 0,667 CSE (csillagászati egység), vagyis pontosan a mi távolságunk kétharmada. Mivel a Vénusz bolygó átlagosan 0,723 CSE-re jár csillagunktól, az most felfedezett kisbolygó a V-Aten családba tartozik, vagyis az 1 évnél rövidebb keringési idejű aszteroidák (Aten család) azon osztályába, amelyek a Vénusznál is rövidebb idő alatt kerüli meg a Napot. A beszámoló szerint jelenleg 87 ilyen kisbolygót ismernek, közöttük a 2021 BJ3 a huszonhatodik legrövidebb keringési periódussal bír.

A 2021 BJ3 jelű kisbolygó pályája (fehér ellipszis) a belső bolygók pályája közt. Jól látható, hogy életének csak egy kis részét tölti a földpályán túl, nagyobb részben a vénuszpályán belül tartózkodik, napközelben pedig a Merkúrnál is közelebb jut a Naphoz

FORRÁS: NASA/JPL

Mint írják, az ilyen égitestek esetében mindig felmerül, hogy ha most el is került minket, mi lehet vele a jövőben. A január 15-ei észlelésnek köszönhetően viszonylag pontos pályát lehet rá számolni, és kisebb távcsövekkel még egy hétig, nagyobbakkal akár két-három hétig is követhető lesz, ami már igen pontos előrejelzéseket tesz lehetővé. Az eddigi mérések alapján a lehetséges legkisebb földtávolsága 0,014 CSE, vagyis 1,9 millió kilométer, így ütközéstől nem kell tartani. Legközelebb 2027. február 4-én kerül földközelbe, akkor 0,017 CSE-re lesz tőlünk, ami lehetővé teszi majd újrafelfedezését. Későbbi sorsát majd az ekkor készült megfigyelések alapján lehet felvázolni.

A beszámoló szerint ezzel az érdekes felfedezéssel ötre emelkedett a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Obszervatóriumában az elmúlt három hónapban felfedezett földközeli kisbolygók száma, aminél többet csak a NASA által szponzorált nagy amerikai keresőprogramok tudtak felmutatni ebben az időszakban, Európában pedig egyedül hazánkban történt ilyen felfedezés.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Magyar felfedezésű kisbolygó halad el a Föld közelébenElőször kísérelnek meg mintát venni egy kisbolygóbólFelvétel készült az egyik legveszélyesebb kisbolygórólFiatalabb lehet a Ryugu kisbolygó, mint hittékNagyon furcsán viselkedik a Földre veszélyes kisbolygó
Kategóriák: UFO

Furcsán viselkedő halott csillagot találtak

ParaHIR.HU - 2021, február 2 - 16:07
CsillagászatKategória: Mainstream

Az Ausztrál Kutatási Tanács gravitációshullám-vizsgáló csoportja és a CSIRO kormányzati tudományos ügynökség szakértői bizarr, korábban ismeretlen aktivitást figyeltek meg egy magnetárnál – írja a Phys.org. Az ilyen objektumok elpusztult csillagok maradványai, melyeknek mágneses tere rendkívül erős. A kutatók friss tanulmánya alapján a magnetárok mágneses mezeje a vártnál komplexebb, ami azt jelenti, hogy érdemes lehet átdolgozni a kialakulásukkal és fejlődésükkel kapcsolatos elméletet.

A csillagászok eddig 30 magnetárt találtak a Tejútrendszerben és környékén. Az objektumok többségét röntgentávcsövek segítségével fedezték fel egy-egy nagyobb kitörést követően, egyes magnetárok ugyanakkor rádiójeleket is kibocsátanak – ezek a rádió-hangos objektumok.

MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY / GETTY IMAGES

2020 márciusában egy új magnetárt észleltek egy röntgenkitörést követően, ez a Swift J1818.0-1607 (J1818). A későbbi megfigyelések során rádiósugárzást is kimutattak az objektumnál, ezen jelek azonban nagyban eltértek a többi rádió-hangos magnetár emissziójától. A J1818 esetében a kibocsátás sokkal erőteljesebb volt az alacsony frekvenciákban – hasonló a pulzárokra, a maradványcsillagok egy másik csoportjára jellemző.

Marcus Lower és kollégái 2020 májusa és októbere között vizsgálták az objektumot, ezen időszak alatt furcsa, pislákoló aktivitást dokumentáltak. A jelenség júliusban csúcsosodott ki, ekkor a J1818 hol pulzár-, hol magnetárszerű rádiókibocsátást hozott létre.

Ilyen bizarr viselkedést korábban még nem észleltek más rádió-hangos magnetároknál

– mondta Lower, hozzátéve, hogy a jelenség rövid életű lehet, mivel a későbbi megfigyelések alatt már nem mutatták ki.

A csapat az adatokat az 50 éves elméleti modellel is összevetette, és arra jutott, hogy a J1818 mágneses tengelye nem igazodik a forgási tengelyéhez. Eddig nem láttak hasonlót magnetároknál, úgy tűnik, a J1818-nak egészen különleges mágneses tere van.

A szakértők bíznak benne, hogy friss eredményeik segíthetnek jobban megérteni a magnetárok természetét.

Forrás: 24.huKapcsolódó: 10 millió csillagot vizsgáltak át idegeneket keresve, megvan az eredményA NASA elkapott egy vámpír csillagotA csillagászat élő dinoszauruszára bukkanhattak200 milliárd csillagból 1,15 milliárdot feltérképeztek
Kategóriák: UFO

Magyar fejlesztés mögé állt be a NASA

ParaHIR.HU - 2021, január 31 - 18:37
CsillagászatholdNASAKategória: Mainstream

A NASA 225 ezer dollárral (több mint 66 millió forinttal) támogatja a Puli Space „vízszimatoló” detektora, a Puli Lunar Water Snooper fejlesztését, amely a tervek szerint 2022 januárjára készül el – írja az MTI. A Puli Space pénteki közleménye emlékeztet arra, hogy vízkutató detektora a holdi erőforrások kategória első díját nyerte el tavaly az amerikai űrügynökség „Honey, I shrunk the NASA payload” (Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét) kihívásán, amelyen olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek cipősdoboznyi méretű kis robotokon is bevethetők.

A verseny folytatásában az első rész díjazottjai vehettek részt. Végül tíz csapat adott be részletes pályamunkát: ebben azt kellett bemutatni a csapatoknak, hogy hogyan fogják megvalósítani elképzelésüket a gyakorlatban. A zsűri a rendelkezésre álló pénzügyi keret megemelésével összesen négy projektet díjazott, és külön kiemelte a beküldött pályázatok kiemelkedően magas színvonalát – hangsúlyozzák a közleményben, amely szerint a holdi erőforrások felderítésére alkalmas eszközök közül egyedül a Puli vízszimatolója került be a díjazottak közé, és kap 225 ezer dollár támogatást a megvalósításhoz.

Óriási elismerést kaptunk a világ vezető űrügynökségétől, nagyon boldogok és büszkék vagyunk. Hihetetlen közösségi munkával értük el ezt az eredményt, tíz év küzdelmei után úgy érezzük, megérdemeltük a sikert. Külön öröm számomra, hogy kiváló hazai partnereket tudtunk megnyerni, nagyon erős csapattal vágunk neki a feladatnak. Hiszünk abban, hogy közös munkával Magyarország is be tud lépni azon országok nagyon szűk csoportjába, akik képesek egy másik égitest elérésére, és részt vehetnek a Hold erőforrásainak hasznosításában, egy új, innovációra építő gazdaság kialakításában”

– idézik a közleményben Pacher Tibort, a Puli Space vezetőjét.

A nemrég sikeresen végrehajtott kínai Csang’o-5 Hold-expedíció után indiai, orosz és japán expedíciók mellett a NASA CLPS (kereskedelmi holdi hasznos teher szolgáltatások) programjában magáncégek által fejlesztett leszállóegységek indulnak a Holdra: 2021 második felében az Astrobotic és az Intuitive Machines, 2022-ben a Masten Systems űrszondái visznek többek között NASA műszereket és kisméretű holdjárókat is.

Ezeknek az expedícióknak fontos feladata a holdi erőforrások feltérképezése és azok kiaknázási lehetőségének vizsgálata. A Holdon jelenleg ezen lehetőségek első számú jelöltje a vízjég, amelyből a jövőbeni Hold-telepesek vízellátását lehetne biztosítani, de rakéta üzemanyagként is szolgálhat, hiszen elektrolízissel hidrogént és oxigént lehet belőle előállítani.

A Puli Lunar Water Snooper képes azonosítani a hidrogént és méri annak a holdi talajban (regolit) lévő mennyiségét és eloszlását. A műszer extrém kis tömege és mérete pedig különösen alkalmassá és bevethetővé teszi, akár egy 2 kilogrammos holdjáró hasára szerelve is – mutatnak rá a közleményben.

Forrás: 24.huKapcsolódó: Ámulatba ejtő jelenséget figyelt meg a Napban egy magyar tudósEddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatókEgy magyar csillagász 1 éven át készített egy különleges felvételt a Napról (videó)
Kategóriák: UFO

Galaxisméretű fekete lyukak is lehetségesek?

ParaHIR.HU - 2021, január 29 - 19:48
CsillagászatFekete lyukKategória: Mainstream

Az univerzum hiányzó része elképesztően nagy fekete lyukakba kerülhetett.

Nem a szupermasszív fekete lyukak (SMBH-k vagy közérthetőbb nevükön nagy nagy tömegű fekete lyukak) a nagymenők többé, a Queen Mary Egyetem munkatársai szerint – tudósít a Futurism.com.

Az új objektum neve SLAB, vagyis elképesztően nagy fekete lyuk (stupenduously large black hole).

A szupermasszív fekete lyukak akár 100 milliárd Nap-tömegűek lehetnek

– magyarázza Bernard Carr csillagász.

Egy elenyésző fekete lyuk

Egy elenyésző fekete lyuk

Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

A SLAB ennél nagyobb, sugara akkora, mint a Naprendszer szélessége. Vannak felvetések, amelyek szerint a SLAB-ek tömegének felső határa 10 milliárdszor milliárd Nap-tömeg, és akkorák, mint egy galaxis.

Carr és kollégái a Royal Astronomical Society szaklapjában, a MNRAS-ban publikálták az új égitesttel kapcsolatos kutatási eredményeiket.

Az elmélet szerint a galaxisok közepén létrejövő szupermasszív fekete lyukakkal szemben, az elképesztően nagy fekete lyukak a világegyetem keletkezésének korai szakaszában keletkeztek, ezért rájuk nem érvényesek a szupermasszív fekete lyukakra érvényes korlátok.

Ha valóban léteznek, az megmagyarázná az univerzumból hiányzó anyag és a sötét anyag rejtélyét.

Nem tudjuk biztosan, hogy SLAB-ek léteznek

– emelte ki a Carr.

Forrás: IndexKapcsolódó: A fekete lyukak nagyobb étvágyúak, mint hittükAkkora fekete lyukat találtak a kutatók, amekkora nem is létezhetneElnevezték a megörökített fekete lyukatElőször találtak szökött fekete lyukat
Kategóriák: UFO

Különleges bolygórendszert fedeztek fel

ParaHIR.HU - 2021, január 26 - 19:54
CsillagászatKategória: Mainstream

A Berni Egyetem és Genfi Egyetem egy kivételes bolygócsoportot fedezett fel a Cheops űrtávcső segítségével – írja az MTI. A 200 fényévre fekvő hat bolygó harmonikus ritmusban kering a TOI-178 jelű csillag körül.

A NASA TESS bolygóvadász űrteleszkópja először három égitestre bukkantak. A rendszerrel egy nemzetközi kutatócsoport kezdett el alaposabban foglalkozni, a szakértők többek közt a chilei Európai Déli Obszervatórium Espresso spektrográfjának segítségével felfedezték a rendszer két további objektumát.

Az addig felfedezett öt égitest a Szobrász csillagképben harmonikusan kering, 2, 3, 6, 10, illetve 20 nap alatt kerülik meg csillagukat.

A számok aránya egyszerű törteket ad ki.

„Elméletünk alapján a harmóniába illeszkedve kellett lennie még egy bolygónak, amely keringési idejének 15 nap körül kellett lennie” – mondta Adrien Leleu berni asztrofizikus. Az elképzelést utóbb sikerült igazolni, a Cheops megtalálta a hatodik égitestet is, amely 15 nap alatt kerüli meg a csillagot.

Az utóbbi felfedezés kis híján meghiúsult, amikor október elején egy kínai műhold kisebb törmelékdarabja veszélyes közelségbe került a Cheopshoz. Elkerülő manővert hajtottak végre a kutatók, így sikerült megakadályozni az ütközést.

A hat bolygó különböző sűrűségű, szélességük 1,1 és 3 földsugár között mozog. Kate Isaak, az Európai Űrügynökség (ESA) projektvezetője szerint ez az első alkalom, amikor ilyen eltűrő sűrűségű bolygókból álló rendszert figyeltek meg.

Forrás: 24.huKapcsolódó: A Földnél tízszer nagyobb, eddig felfedezetlen bolygó a Naprendszerben?A Naprendszeren kívül is találtak vízfelhőketAz élet titkait hordozó időkapszulák a Naprendszer gyermekkorábólCsillagközi objektumot találhattak a Naprendszerben
Kategóriák: UFO

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót

ParaHIR.HU - 2021, január 24 - 18:36
CsillagászatKategória: Mainstream

Előszőr bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára.

 

 

Extrém forró, négy és fél napig tart rajta egy év

Felfedezésüket az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóirat januári számában mutatták be a Harvard és Smithonian Asztrofizikai Központ tudósai.

A WASP-62B NÉVRE KERESZTELT GÁZÓRIÁST ELŐSZÖR 2012-BEN ÉSZLELTÉK

annak a programnak a keretében, amely 15 magnitúdósnál fényesebb csillagok körül keringő fedési exobolygók után kutat az északi és a déli féltekén. A Dél-Afrikában lévő észlelőhelyre telepített műszerrel fedezték fel a WASP-62b-t, amelynek azonban egészen mostanáig nem tanulmányozták a légkörét.

A WASP-62b felhők nélküli exobolygóról készített fantáziarajz

FORRÁS: NASA/JPL/CALTECH/R. HURT

A "forró Jupiternek" is nevezett bolygó 575 fényévre van és tömege mintegy fele a Naprendszerünkben lévő Jupiterének. Ám miközben a Jupiter majdnem 12 év alatt kerüli meg a Napot, a WASP-62b négy és fél nap alatt, és napközelisége miatt extrém forró a hőmérséklete.

Ez a bizonyíték arra, hogy nincsenek felhők a légkörében

Munazza Alam, a kutatás vezetője a Hubble Űrteleszkóppal figyelte meg a bolygót és gyűjtött adatokat, tanulmányozta az elektromágneses sugárzást a kémiai elemek észlelésének segítésére.

Háromszor figyelte meg a WASP-62b-t, amint elhalad csillaga előtt, ami láthatóvá tette a fénymegfigyeléseket, lehetővé téve a nátrium és a kálium jelenlétének megfigyelését a bolygó légkörében.

A WASP-62b rendkívül közel kering a központi csillagához

FORRÁS: SMITHSONIAN INSTITUTE/M. WEISS/CFA/MUNAZZA K. ALAM

A KÁLIUM JELENLÉTÉRE NEM TALÁLTAK BIZONYÍTÉKOT, A NÁTRIUM JELENLÉTE AZONBAN EGYÉRTELMŰ VOLT.

A kutatócsoport számára láthatóvá vált a teljes nátriumabszorpciós képvonal vagy annak teljes lenyomata. Ha a bolygó légkörében felhő vagy pára lenne, eltakarnák a nátrium ismertetőjegyét. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy egy tiszta légkört látunk - magyarázta Alam.

Nagyon ritkák a légkörrel rendelkező, de felhő nélküli exobolygók

A felhő nélküli bolygók nagyon ritkák, csillagászok becslése szerint az exobolygók kevesebb mint hét százalékának lehet tiszta légköre. Az első és eddig egyetlen ismert exobolygót tiszta légkörrel 2018-ban fedezték fel.

A WASP-96B-T A SZATURNUSZOK CSALÁDJÁBA SOROLTÁK, MIVEL TÖMEGÉT TEKINTVE EHHEZ A BOLYGÓHOZ HASONLÓ.

A felhő nélküli légkörű exobolygók tanulmányozása által a csillagászok jobban megérthetik, miként formálódtak azok.

A James Webb űrteleszkóp illusztrációja. Az űr távcső új fejezetet nyithat az exobolygó kutatásban

FORRÁS: NASA

Ritkaságuk azt feltételezi, hogy esetükben valami más megy végbe, vagy különbözőképpen formálódtak mint a legtöbb planéta. A tiszta légkör által könnyebbé válik a bolygók kémiai összetételének tanulmányozása, ami segíti azonosítani azt, hogy miből épülnek fel. A James Webb teleszkóp felbocsátása az év folyamán új lehetőségeket teremt ezen bolygók, köztük a WASP-62b tanulmányozására.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Drágakőfelhők egy óriásbolygónElőször találtak felhőmentes atmoszférát egy exobolygónElkészült az első kép egy idegen exobolygórólEgy új kutatás szerint a fagyos exobolygókon is lehet élet
Kategóriák: UFO

Többször is furcsán viselkedett a Nap a múltban

ParaHIR.HU - 2021, január 22 - 18:30
CsillagászatNapKategória: Mainstream

Több mint ezer évre visszamenőleg rekonstruálta a Nap aktivitását egy nemzetközi kutatócsoport, így már 969-ig maradéktalanul vissza tudják követni azt.

A vizsgálaton a fák évgyűrűiben lévő radioaktív szénen alapuló méréseket végeztek - közölte a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).

A múlt lehetőleg pontos és hosszú időszakra visszatekintő ismerete nemcsak a csillagok belső dinamikájának megértését segíti, hanem annak a becslését is lehetővé teszi, hogyan fog a jövőben viselkedni a Nap - mondta Sami Solanki, az MPS kutatója.

Ahhoz, hogy a naptevékenységet egy évezredre visszamenően évekre felosztható felbontásban rekonstruálják, angliai és svájci évgyűrűarchívumok adatait használták fel.

A gyűrűkben, amelyek alapján kiszámítható a fák kora, a C14 radioaktív szénizotóp is megtalálható apró mennyiségben. Ebből lehet következtetni arra, mennyi radioaktív szenet tartalmazott az évgyűrű kialakulásának idején a Föld légköre - közölték a göttingeni szakértők.

FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA

A mérési adatok révén a kutatócsoport többek között egy 993-ban a Napon bekövetkezett különleges eseményt rekonstruált. Az úgynevezett szoláris energikus részecskeesemények (SEP-események) során a Nap különösen nagy energiájú részecskéket, például protonokat lök ki az űrbe. Amikor ezek elérik a Földet, ott a C14 izotóp túltermelődése figyelhető meg.

Az, hogy két korábbi, 1052-ben és 1279-ben történt, eddig ismeretlen esemény nyomát is felfedezték, arra utal, hogy az SEP-események jóval gyakrabban fordulnak elő, mint azt eddig feltételezték.
Ezek megzavarhatják a Föld elektromos áramköreit és a műholdakat is.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: 2050-re jelentősen lehűlhet a Nap350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreitA Nap koronájába merült a NASA űrszondája
Kategóriák: UFO

Dinoszauruszcsontok lehetnek a Holdon

ParaHIR.HU - 2021, január 20 - 19:04
dinoszauruszokKategória: Mainstream

Könnyen elképzelhető, hogy dinoszauruszcsontok lehetnek a Holdon – írja az IFL Science tudományos portál egy most megjelent könyvre hivatkozva.

 

 

A MARADVÁNYOKAT A 65 MILLIÓ ÉVE FÖLDBE CSAPÓDÓ ASZTEROIDA REPÍTHETTE ÁT FÖLDÜNK ÉGI KÍSÉRŐJÉNEK FELSZÍNÉRE.

Amikor bolygónkba különféle objektumok csapódnak, rendszerint csak kráterek maradnak utánuk. Ám ha a becsapódó égitest mérete és tömege elég nagy, jelentős mennyiségű földi anyagot lökhet ki a világűrbe. Ennek egy része visszahullik a bolygónkra, másik része viszont az űrben marad, és a Naprendszer más égitesteinek ütközhet.

ERRE A LEGJOBB PÉLDA AZ A FÖLDÖN AZONOSÍTOTT 289 METEORIT, AMELYEK ANYAGA A MARSRÓL SZÁRMAZIK.

A Naprendszer több holdja is óriási becsapódások eredményeként született. Szintén nem kizárható az a forgatókönyv sem, hogy a becsapódáskor felröpülő törmelékkel együtt mikroorganizmusok is eljussanak más égitestekre.

Peter Brannen A világvégék (The Ends of the World) című könyvében arról ír, hogy a Földet hatalmas sebességgel eltaláló aszteroida a kőzettörmelékkel együtt vélhetően dinoszauruszcsontokat is az űrbe lökhetett, ezek pedig könnyen eljuthattak a Holdra és más naprendszerbeli objektumokra.

Forrás: ORIGOKapcsolódó: Hatalmas pechjük volt a dinoszauruszoknak az óriási aszteroidávalMeteoritbecsapódás hozta el a dinoszauruszok uralmátNem fogja elhinni, a dinoszauruszok a galaxis másik végén éltekPercek alatt pusztultak ki a dinoszauruszok
Kategóriák: UFO

Oldalak