Vakmerő tervet dolgozott ki a világ megmentésére Kína: huszonhárom rakétát lőnének egy Földre veszélyes aszteroidába. A számítások szerint a becsapódó rakéták módosítanák a kisbolygó pályáját, így az elkerülne minket.

A NASA OSIRIS-REx nevű űrszondája az elmúlt években behatóan tanulmányozta a Bennu aszteroidát. Kiderült például, hogy az égitest olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer négy és fél milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön, és talán máshol is.

A KISBOLYGÓ MÉGSEM EMIATT IZGATJA LEGINKÁBB A KÖZVÉLEMÉNYT, A BENNU UGYANIS A VESZÉLYES ŰROBJEKTUMOK KÖZÉ TARTOZIK.

A NASA szakemberei szerint 1:2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida 2135. szeptember 25-én összeütközik a Földdel. Ha ez megtörténne, az hollywoodi filmekben is csak ritkán látható katasztrófával érne fel; a Bennu több mint fél kilométer átmérőjű, becsapódása során ezerkétszáz megatonnányi energia szabadulna fel – azaz huszonnégyszer nagyobbat robbanna, mint a valaha készített legnagyobb erejű nukleáris fegyver, a Cár bomba.

A PONTOS JÖVŐ MEGJÓSOLHATATLAN, AZ VISZONT BIZTOSNAK TŰNIK, HOGY AZ ELHALADÁSKOR A BENNU NAGYJÁBÓL ÖTSZÖR KÖZELEBB LESZ HOZZÁNK, MINT A HOLD.

Nem csoda tehát, hogy a különböző nemzetek tudósai gőzerővel dolgoznak a világméretű katasztrófa elhárításán. Az amerikai űrügynökség például a HAMMER-projekt keretében speciális, erre a célra fejlesztett űreszközöket lőne az aszteroidába, hogy módosítsa annak pályáját. Hasonló módszeren dolgozik Kína is, ami a Hosszú Menetelés-5 néven ismert rakétájával mentené meg a világot. Hogy miként, arról az Icarus című szakfolyóiratban jelentettek meg egy részletesebb tanulmányt.

Hordozórakétával együtt csapódna a szonda az aszteroidába

Az úgynevezett kinetikus impaktor lényege, hogy a veszélyes kisbolygóba lőtt test impulzusánál fogva arrébb löki az aszteroidát, így az nem találja el a Földet, hanem biztonságos távolságban elhalad mellettünk.

A kínai megoldás az Összeszerelt Kinetikus Impaktor (angolul Assembled Kinetic Impactor, rövidítve AKI) nevet viseli.

A RENDSZER ABBAN KÜLÖNBÖZIK AZ AMERIKAI ELKÉPZELÉSTŐL, HOGY AZ ASZTEROIDÁBA LŐTT ŰRESZKÖZ NEM VÁLNA LE AZ AZT SZÁLLÍTÓ HORDOZÓRAKÉTÁRÓL, HANEM VELE EGYÜTT CSAPÓDNA AZ ÉGITESTBE.

Ez kétségkívül költségesebb terv, viszont a plusztömeggel nagyobb mértékben lehetne módosítani a veszélyes kisbolygó pályáját;

SZÁMÍTÁSOK SZERINT, HA AZ OBJEKTUM ÉRKEZÉSE ELŐTT TÍZ ÉVVEL HUSZONHÁROM AKI-T INDÍTANÁNAK A BENNUHOZ, AKKOR AZOK EGYSZERRE BECSAPÓDVA NYOLCEZER-KILENCSZÁZ KILOMÉTERREL TÉRÍTENÉK EL AZ ASZTEROIDÁT.

Ez mindenképpen hatékonyabb az amerikai HAMMER-nél, ami ugyanezt a hatást harmincnégy-ötvenhárom szonda felküldésével érné el.

Az Európai Űrügynökség már novemberben tesztelné saját kinetikus impaktorát

Az ESA és a NASA együttműködéséből született DART-küldetés (Double Asteroid Redirection Test) lesz az első olyan kinetikus impaktor, amit élesben tesztelnek.

A célpont a jelenleg tizenegymillió kilométerre lévő Didymos kettős aszteroida, ami várhatóan 2022 októberében fogja megközelíteni a Földet. Érkezését követően a DART alig ötszáz kilogrammos űrhajója irányítottan karambolozni fog a kisbolygópáros egyik tagjával.

Ha minden jól alakul, a művelet során az aszteroida letér pályájáról, és messzebbre sodródik bolygónktól.