Lehetséges, de túl korai, hogy biztosan mondjanak

Az első feltételezések és a további vizsgálatok nyomán a tudósok úgy vélik, hogy a hullámokat egy fekete lyuk és egy neutroncsillag egybeolvadása okozta.
A tudósok azt megerősítették, hogy

a LIGO és a Virgo egy gravitációshullám-jelöltet érzékelt 

- mondta Christopher Berry, a LIGO kutatócsoport tagja, az Északnyugati Egyetem fizikusa a space.com-nak. "Kezdeti becsléseink szerint úgy tűnik, hogy egy potenciális neutroncsillag-feket lyuk binerről van szó" - hangoztatta.

Egy művész elképzelése, ahogy egy fekete lyuk lenyel egy neutron csillagot.

2015-ben - mintegy száz évvel az után, hogy Albert Einstein először feltételezte a gravitációs hullámok létét - az Egyesült Államokban lévő LIGO obszervatórium először észlelt ilyen hullámokat. Azóta a tudósok rendszeresen észlelnek gravitációs hullámokat.

Egy neutroncsillag művészi ábrázolása

Azonban még nagyon bonyolult és időigényes meghatározni, hogy milyen jellegű kételemes összetevő egyesülése okozza azokat a "trillázó" jeleket, amelyeket a LIGO és az olaszországi Virgo észlel - mondta Berry.

Korábban érzékelték már két fekete lyuk egybeolvadását és két neutroncsillag egyesülését.

Még soha nem erősítették meg azonban feketelyuk-neutroncsillag-rendszer észlelését. Ebben a rendszerben a fekete lyuk "megeszi" a neutroncsillagot.

Két fekete lyuk összeolvadását már megfigyelték

A kutatók szerint e rendszer objektumai neutroncsillagok, amelyek háromszor nagyobbak lehetnek a Nap tömegénél, valamint feketelyukak, amelyek legalább ötször nagyobbak a Nap tömegénél. Mivel azonban

még soha nem figyeltek meg ekkora méretű feketelyukat és neutroncsillagot,

a kutatók nem tudják, mekkora lehet a feketelyuk minimális tömege és a neutroncsillag maximális tömege.

Két keringő fekete lyuk által keltett gravitációs hullámok illusztrációja

2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén

sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat

egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.

Albert Einstein 1921-ben, a fizikai Nobel-díj elnyerésének évében. Einstein már 1916-ban, az általános relativitáselmélet publikálásakor megjósolta a gravitációs hullámok, a téridő hullámszerű fodrozódásainak létét

A felfedezésért a LIGO három tudósa, Barry C. Barish, Kip S. Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben.

Azóta a LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további feketelyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű összeütközését.

Művészi illusztráció ütköző fekete lyukakról

A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.

A gravitációs hullámok megértéséhez egészen Isaac Newton almáiig kell visszamennünk

A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.

Az első videón két fekete lyuk összeolvadását, a másodikon haldokló neutron csillagok ütközése által keltett fény robbanás és gravitációs hullámok láthatók.