Szökevény holdakat találhattak a csillagászok

Kategória: 

Ha a csillagászok jók valamiben, az kétségkívül a névadás: tavaly szó volt arról, hogy a holdakhoz tartozó holdakat moonmoonoknak, vagyis holdholdaknak nevezzük, most egy újabb zseniális ötlet pattant ki kutatók fejéből: a bolygójuktól elszökő, eddig csak elméletben létező holdak meg legyenek ploonetek, vagyis a bolygó (planet) és a hold (moon) szavak összeolvadásából születő furcsa kifejezések. Magyarul talán bholdgónak lehetne nevezni az ilyen égitesteket, de a cikk erejéig mégiscsak megmaradnánk a ploonet kifejezésnél, mégis egy kicsit kevésbé furcsa a magyar nyelvhez szokott fülnek.

A ploonetek a kolumbiai Antioquiai Egyetem kutatói szerint olyan holdak, amelyek valaha bolygójuk körül keringtek, de gravitációs erők hatására eltávolodtak tőle, és attól függően, hogy egy csillagrendszerben hol keringenek, igencsak furcsa dolgokat művelhetnek. Olyanokat, amelyeket csillagászok korábban már megfigyeltek, csak nem tudták őket megmagyarázni.

A kutatók számítógépes szimulációkat futtattak az úgynevezett forró Jupiterek holdjaira, amelyek olyan, Jupiter méretű gázóriások, amelyek nagyon közel keringenek a központi csillagukhoz, és ezért nagyon forrók. A kutatók feltételezik, hogy ezek nem a csillaghoz ennyire közel jöttek létre, hanem távolabb, hiszen egyébként az őket alkotó gázok egyszerűen elpárologtak volna, és nem formálódtak volna bolygóvá. Valószínűleg tehát a csillagtól távolabb jöttek létre, aztán befelé vándoroltak – ez a vándorlás pedig azt eredményezhette, hogy idő közben elhagyták egy-két holdjukat.

A mi Holdunk nem fog elszökni.

A szimuláció alapján a holdak 44 százaléka a bolygóba csapódott, 6 százalékot pedig bekebelezett a csillag. 2 százalék teljesen kikerült a csillagrendszerből. A maradék 48 százalék a csillagrendszerben maradt, és a csillag körül kezdett keringeni – ezeket hívják a kutatók plooneteknek.

A ploonetek 4 százaléka nagyon közel marad a bolygójához, ami megmagyarázhatná, hogy

miért vannak olyan exobolygók, amelyek nem a várt időtartamonként és ritmusban haladnak el a csillaguk előtt.

Az ütközések furcsa planetáris gyűrűk létezésére adhatnának okot, és ha jeges holdról beszélünk, akár olyan jeges üstökösök is lehetnek belőlük, mint amilyet a Kepler-1520 és KIC 11026764 csillagok körül látunk keringeni.

Persze az egész még csak elméletben létezik, de ha egyszer sikerül bizonyítani a létezésüket, reméljük, hivatalosan is ploonetnek fogják hívni őket.

Forrás: 
24.hu