Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.
Még az igen ritka földfémek jelenlétét is kimutatták
Az elmúlt évben vas- és titánatomok jelenlétét fedezték fel a bolygón, a Berni és a Genfi Egyetem kutatói most nátriumot, magnéziumot, krómot és egyébként igen ritka ritkaföldfémeket, szkandiumot és ittriumot találtak. Utóbbi hármat soha nem mutatták még ki exobolygó légkörében.
A ritkaföldfémek a Földön ritkán fordulnak elő, a modern anyagokban és eszközökben alkalmazzák őket elsősorban. Szkandiumot használnak például stadionok nagy teljesítményű izzóiban, mágneses adattárolókban és lézerkristályok előállításához. Ittriumot speciális ötvözetekben, fénycsöves lámpákban és a nukleáris medicinában használnak.A Jens Hoeijmakers és Kevin Heng által vezetett kutatócsoport az Astronomy & Astrophysics című szaklapban mutatta be eredményeit.
A Kelt9 csillag és bolygója a Kelt-9b művészi ábrázolása. A Kelt-9b a legforróbb ismert bolygó, felszíni hőmérséklete magasabb, mint néhány csillagé.
Akkora hőség, hogy szinte minden elem elpárolog
A Földtől 650 fényévnyi távolságra lévő Kelt-9b nagyon közel kering csillagához. A forró Jupiternek is nevezett bolygón tomboló hőség miatt minden elem szinte azonnal elpárolog a felszínről és a légkörébe kerül.
A kutatók ennek az összetételét vizsgálták meg egy hatalmas teleszkóp nagyon érzékeny spektrográfjával.
A Kelt-9b pályája olyan közel van csillagához, hogy a csillag lemez 70-szer nagyobbnak tűnik, mint napunk az égen.A különböző elemek atomjai a fény egy speciális részét nyelik el.
Minden elem az általa elnyelt hullámhosszok speciális ujjlenyomatát hagyja hátra, melyek megfigyelhetők egy spektrográf segítségével.
Az elnyelési vonalak mintázata alapján a kutatók le tudják vezetni a távoli bolygók légkörének összetételét.
A technológia a földönkívüli élet kutatásában is használható
Elemzéseink alapján azt is meg tudjuk becsülni, hogy a bolygó légkörében milyen magasságban nyelik el az atomok a fényt"
- mondta Hoeijmakers.
Hozzátette: ezzel a technikával még többet akarnak megtudni ennek az exobolygónak a légköréről, valamint más bolygókéról is, amelyek hasonlóan magas hőmérsékletűek, mint a Kelt-9b.
A különböző tomoknak és molekuláknak egyedi ujjlenyomatuk van. Megfelelő felbontóképességgel rendelkező spektroszkóppal meghatározhatjuk a vizsgált anyag összetevőit.
Jók az esélyek arra, hogy ugyanezzel a technikával életre utaló jeleket is találhatunk egy exobolygón
- mondta Heng. A kutató kifejtette, hogy vizsgálataikkal elsősorban a Naprendszer keletkezése és fejlődése, valamint az élet eredete kutatását kívánják megalapozni.