Hatalmas veszélyt jelenthet az emberiség a földönkívüliekre

Nagyjából 70 évvel ezelőtt Enrico Fermi olasz fizikus feltette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy a fejlett földön kívüli civilizációk nagy valószínűséggel léteznek a Tejútrendszerben, mégsem találjuk a rájuk vonatkozó bizonyítékokat.
Galaxisunkban több milliárd csillag helyezkedik el, az objektumok körül pedig rengeteg lakható égitest keringhet. Így elméletileg több milliárd olyan hely van a rendszerben, ahol kifejlődhetett az az értelmes élet, amely számunkra is észlelhető nyomokat hagy hátra.
Mára Fermi gondolatmenete Fermi-paradoxon néven vált ismertté. Az évtizedek során a szakértők számos különböző választ adtak a problémára: egyes kutatók szerint az intelligens idegen civilizációk napjainkra mind eltűntek, mások pedig úgy vélik, hogy fajunk nem kutatja elég régóta a földönkívüliek nyomait.
A TRAPPIST-1 rendszer fantáziarajza (kép: ESO/M. Kornmesser)
Alexander Berezin, az orosz Nemzeti Elektrotechnikai Kutatóegyetem munkatársa a közelmúltban újabb magyarázattal állt elő – írja a Live Science. A szakértő szerint elképzelhető, hogy az első olyan létforma, amely képessé válik a csillagközi utazásra, terjeszkedésével a többi versenytársat sodorja veszélybe.
Magyarán amennyiben az emberi technológia idővel kellően fejletté válik,
akaratlanul elpusztíthatjuk a többi potenciálisan intelligens civilizációt.
Tanulmányában Berezin azt a kérdést is körbejárja, hogy mitől lesz egy létforma intelligens. A szakértő szerint a faj megjelenése nem számít: egy emberekhez hasonló biológiai szervezet, egy mesterséges intelligencia vagy egy bolygószerű hatalmas létforma egyaránt lehet értelmes.
Sokkal fontosabb, hogy az érintett faj miként viselkedik. A földön kívüli életnek szaporodnia és növekednie kell, emellett pedig olyan jeleket kell kibocsátania, melyeket a többi értelmes csoport is képes észlelni.
ParaHír Könyvajánló: Nemere István: Túl a Plútón
Vajon mi történik akkor ha két nyughatatlan szenvedélyű kalandor típusú űrhajós járőr az egyik bolygón leszállva, teljesen véletlenül talál egy régóta eltűntnek hitt földi űrhajóroncsot, s mellette egy ismeretlen rendeltetésű jól láthatóan nem földi eredetű építményt? Ráadásul a folyosó mely számukra egyszerre jelenthet a halálos pusztulást, a titok megfejtésének lehetőségét, de ugyanakkor ismeretlen csapdát is. Együtt menjenek le vagy váljanak szét, s csak az egyikük merészkedjen el? Vagy akad más lehetőség is, meglehetősen távol mindenféle földi támaszponttól és űrbázistól, ahová a rádióhullámok is csak hosszú idő alatt érkezek meg?
Az űrhajósok végül is döntenek, és attól kezdve egy különös rendeltetésű labirintus foglyaivá válnak, akárcsak elődeik.
Érdekelne a könyv? << KATT >>
A kulcs pedig ebben van: ha egy civilizáció képes csillagrendszereken át üzeneteket küldeni, úgy idővel a korlátlan terjeszkedés sem fog akadályt jelenteni a számára. Ezt pedig a galaxis többi faja bánhatja.
Nem állítom, hogy egy igen fejlett civilizáció tudatosan törölné el a többi létformát. Sokkal valószínűbb, hogy egyszerűen nem vennék észre őket, ahogyan egy építőipari csapat is lerombolja a hangyabolyt, hogy ingatlant építsen a helyére, mivel nincs meg bennük az ösztön a védelmére
– írja Berezin.
A szakértő szerint a galaxisban mi lehetünk az elsők, akik elérik a csillagközi szintet. Ez pedig azt jelenti, hogy idővel fajunkból válhat a rendszer rosszfiúja, aki hódításai során eltörli a többi intelligens civilizációt.
Tanulmányában Berezin is kiemeli, hogy elméletét további bizonyítékokkal kell alátámasztania. Az egyetlen módszer annak eldöntésére, hogy mekkora veszélyt jelentünk az idegen életre az, ha tovább keressük annak nyomait.