Először azonosítottak héliumot egy exobolygó légkörében
Kategória:
Csillagászok egy csoportjának először sikerült kimutatnia a hélium jelenlétét egy Naprendszeren kívüli bolygó atmoszférájában. A felfedezés az objektum infravörös megfigyelésének köszönhetően született meg.
A vizsgált égitest, a WASP-107b a Szűz csillagképben fekszik, mintegy 200 fényévre a Földtől – írja az IFLScience. Az objektum egy szuper-Neptunusz: méretében a Jupiterre hasonlít, tömege viszont jóval kisebb. Az exobolygó meglehetősen közel kering csillagához, hat nap alatt meg is kerüli az objektumot.
A korábban is ismert exobolygót a közelmúltban a Jessica Spake, az Exeteri Egyetem munkatársa által vezetett nemzetközi csapat elemezte.
A hélium igen gyakori a Jupiteren és a Szaturnuszon, a szakértők pedig régóta feltételezik, hogy az elem az exobolygókon is jelen lehet. A csillagászok eddig UV-sugárzásban próbáltak a hélium nyomára bukkanni, ezúttal azonban közeli infravörös tartományban folytattak elemzést.
ParaHír Könyvajánló: John Scalzi: Árnyékszövetség
A Gyarmati Szövetség fennállása legkeményebb időszakát éli: a Földdel megromlott a viszonya, mivel lakói elárulva érzik magukat, a Konklávéval pedig a hivatalosan és a háttérben ápolt kapcsolatai szövevényesek és átláthatatlanok. Ráadásul az univerzum egy ismeretlen pontjában felütötte a fejét egy összeesküvés, amely nem csak a megdöntésüket tűzte ki céljául, hanem valami sokkal borzasztóbbat is. Ennél nagyobb veszéllyel még soha nem néztünk szembe: Harry Wilson hadnagynak és ismert társainak fondorlatos stratégiával kell felszámolniuk ezt az árnyékszövetséget, és rendezni diplomáciai kapcsolatukat minden irányba, hogy tovább élhessünk remélhetőleg már a hibáinkból tanulva.
Érdekelne a könyv? << KATT >>
Spake szerint a jövőben a technikát a James Webb űrteleszkóppal is kipróbálhatják. Az űrtávcső segítségével felderíthetik, hogy mely exobolygók rendelkeznek nagy hidrogén- és héliumkészlettel, illetve hogy mennyi ideig maradhatnak fenn az elemek az égitestek légkörében.
Az infravörös sugárzás mérésével messzebbre láthatunk az űrben, mint az ultraibolya sugárzás használatával
– nyilatkozta a szakértő.
A WASP-107b olyan közel fekszik csillagához, hogy annak aktivitása ionizálja az exobolygó felső légkörét. A hélium ezen folyamat hatására jön létre. Az elem jele a csapat szerint igen erős, és a vártnál jóval kiterjedtebb.
Tom Evans, a tanulmány társszerzője szerint a hélium felhőszerűen veszi körbe a bolygót. A szakértő hozzátette, amennyiben más, Föld-szerű égitestek is rendelkeznek hasonló burokkal, azok vizsgálata igen izgalmas kutatási területnek ígérkezik.
A csapat abban bízik, hogy a jövőben a módszerrel jóval távolabbi és kisebb objektumokat is tanulmányozhatnak majd. Az exobolygók légköri vizsgálata már csak azért is érdekes, mert az elemzésekkel azonosíthatóak azok a molekulák, melyek a lakhatóságra vagy az élet jelenlétére utalnak.
A tervek szerint 2020-ban induló James Webb űrtávcső egyik fő feladata épp az efféle analízisekhez szükséges adatok gyűjtése lesz.
Forrás:
24.hu